Vízjel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vízjel olyan jel, pontosabban bordázat, amely főleg papírok, postabélyegek és bankjegyek, értékpapírok utánzás, hamisítás elleni védelmének az egyik fontos eszköze. Ha a papírlapot világosság felé tartjuk, szabad szemmel láthatóvá válik a vízjel, amely sem a nyomtatást, sem az írást nem zavarja. Napjainkban az elektronikus képek megjelölését is értik alatta.

Papírokon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a 13. század óta használják a papíranyagba pép állapotában sajtolással bevitt ábrákat, amelyek helyén a papírt elvékonyítják. Eredetileg mesterjel volt. Egyes államokban mintegy márkajelzésként tették kötelezővé a használatát. Ma gyári vízjelnek nevezzük, ilyen például a Diósgyőri Papírgyár makkos védjegye, amely kivételesen magyar postabélyegeken is feltűnik.

Bankjegyeken és értékpapírokon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos védelmi eszköz, ma főleg egyéb eszközökkel (pl. fémszál, hologram) kombinálva alkalmazzák.

Postabélyegeken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bélyegeken már kezdetektől fogva alkalmazták: az első bélyegnél (Black Penny, 1840) már előfordult. A magyar bélyegek túlnyomó része 1881 és 1962 között vízjeles papírra készült. Azóta vízjelet nem alkalmaznak.

A magyar postabélyegek vízjelei
  • 1881 előtt a magyar bélyegeken nem alkalmaztak vízjeleket.
  • A bélyegvízjeleken kívül egyes bélyegek gyári vízjelet és/vagy számvízjelet is tartalmaznak.
  • 1881 és 1962 között mindegyik magyar bélyeg vízjeles papírra készült, kivéve
    • Jókai (1925)
    • Sport (1925)
    • Alkotmány II. (1949) (gyári vízjellel)
    • Felszabadulás (1950) (gyári vízjellel)
    • 1949 és 1952 közötti réznyomatú bélyegek.
  • A vízjelek fajtáit római számmal jelöljük:
    • I. vízjel: kr betűk egymást metsző ellipszisben
    • II. vízjel: nagy korona egymást metsző ellipszisben
    • III. vízjel: nagy korona egymást metsző körökben
    • IV. vízjel: kis korona.
    • V. vízjel: korona elölnézetben, fekvő kereszttel (1908)
    • VI. vízjel: korona elölnézetben (1909)
    • VII. vízjel: kettős kereszt
    • VIII. vízjel: négyszeres kettős kereszt (csillagkereszt)
    • IX. vízjel: szabadon álló kettős kereszt
    • X. vízjel: kettős kereszt címerábra
    • XI. vízjel: Kossuth-címer
    • XII. vízjel: ötágú nagy csillag
    • XIII. vízjel: ötágú kis csillag.
  • Egy-egy vízjel többféle helyzetben, illetve állásban fordulhat elő.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bér Andor, Fogarasi Barna, Gazda István, Surányi László. Bélyeglexikon. Budapest: Gondolat Kiadó (1988). 651-654. o. ISBN 963 282 031 2

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]