Staud Lajos
| Staud Lajos | |
| Született | Staud Lajos Alajos 1855. február 14. Kistapolcsány |
| Elhunyt | 1941. március 28. (86 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | bíró |
| Sírhelye | Református temető, Baracska |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Staud Lajos Alajos (Kistapolcsány, 1855. február 14. – Budapest, 1941. március 28.)[1][2] magyar kúriai bíró, jogtudós, az MTA levelező tagja (1929).
Életpályája[szerkesztés]
Bars vármegyében született Staud János és Kreszta Katalin gyermekeként. 1878-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, majd ügyvédi vizsgát tett. 1879 és 1882 között Aranyosmaróton folytatott ügyvédi gyakorlatot és lapszerkesztő volt a Barsmegyei Hírlapnál. Ezt követően Újbánya város tiszti ügyésze volt (1882-1883), vidéken bíró (1883-1905), majd Budapesten közigazgatási bíró (1905-1907), végül 1907 és 1917 között kúriai bíró. 1917 és 1925 között az igazságügy-minisztériumban teljesített szolgálatot. Közreműködött a magánjogi törvénykönyv tervezetének elkészítésében. 1925-ben nyugdíjazták. 1906-tól számos jogi művet publikált.
Felesége nemes Zsigárdy Alojzia (1863–1944) volt.[3]
Akadémiai karrierje[szerkesztés]
1929. május 10-én lett az MTA levelező tagja.
Művei[szerkesztés]
- A megajándékozottak felelőssége. Jogtudományi Közlöny, 1906;
- Az osztályrabocsátás. Jogtudományi Közlöny 1909;
- Az erkölcsi értékek jelentősége a forgalmi életben. Kereskedelmi Jog 1910;
- A kir. Kúria döntvényjoga. Jogtudományi Közlöny 1911;
- A képviselő-választási bíráskodás megváltoztatása. Jogtudományi Közlöny 1911;
- A magyar magánjog tételes jogszabályainak gyűjteménye (Bp., 1913);
- A vízjogi törvény reformja. Jogtudományi Közlöny 1914;
- A munkaadó felelőssége. Jogállam 1916;
- A jog megújulásáról. Jogtudományi Közlöny 1917;
- A bolsevizmus és a magánjog. In: A bolsevizmus Magyarországon Budapest, 1921;
- Alkalmi írások a bíróról, az ítélkezésről, a jogról és az igazságról Bp., 1927[4] Vác, 1930.[5]
Emlékezete[szerkesztés]
Sírja Baracskán a református temetőben található.[6]
Róla írták[szerkesztés]
Vladár Gábor l. tag gyászbeszéde Staud Lajos l. tag ravatalánál. Akadémiai Értesítő, 1941[7] Staud Lajos (MTA Almanach, 1941.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 89/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Staud Lajos gyászjelentése (1941). (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Staud Lajosné Zsigárdy Alojzia halotti bejegyzése a baracskai polgári halotti akv. 1/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Magyar Életrajzi lexikon.
- ↑ Archivált másolat. [2014. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 10.)
- ↑ Fotó – Baracska, Református temető: 8. parcella 3. sír. [2014. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 10.)
- ↑ hely megjelölése nélkül
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- nevpont.hu Archiválva 2014. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben