Kitagadás
A kitagadás az öröklési jog intézménye. Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.[1]
2014. március 15-e előtt[szerkesztés]
Feltételei[szerkesztés]
- Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
- a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
- b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
- c) az örökhagyó egyenes ági rokonainak házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
- d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
- e) erkölcstelen életmódot folytat;
- f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.[2]
- Házastársát vagy bejegyzett élettársát az örökhagyó házastársi, bejegyzett élettársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.[3]
A kitagadás érvénytelensége[szerkesztés]
- A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
- Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.[4]
2014. március 15-e után[szerkesztés]
Az új Polgári Törvénykönyv a korábbi szabályozás nagy részét megtartotta. A kitagadás feltételeit a törvény bővítette.
Kitagadási okok[szerkesztés]
A kitagadási okokat a Polgári Törvénykönyv 7:78. §-a szabályozza. Ezek szerint a kitagadási okok a következők: Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
e) erkölcstelen életmódot folytat;
f) - akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki;
g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.[5]
A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.[6]
A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.[7]
Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.[8]
Aki kitagadás miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.[9]
Megbocsátás[szerkesztés]
Ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás érvénytelen, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.[10]
Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik.[11]
Források[szerkesztés]
- 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről (Régi Ptk.)
- 2013. évi v. törvény a polgári törvénykönyvről (Új Ptk.)
- Orosz Árpád írása
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Új Ptk. 7:77. §; azonos szöveget tartalmazott a régi Ptk. 662. §-a
- ↑ Régi Ptk. 663. § (1) bek.
- ↑ Régi Ptk. 663. § (2) bek.
- ↑ Régi Ptk. 664. § (1) és (2) bek.
- ↑ Új Ptk. 7:78. § (1) bekezdése
- ↑ Új Ptk. 7:78. § (2) bekezdése
- ↑ Új Ptk. 7:79. § (3) bekezdése
- ↑ Új Ptk. 7:79. § (4) bekezdése
- ↑ Új Ptk. 7:79. § (5) bekezdése
- ↑ Új Ptk. 7:79. § (1) bekezdése
- ↑ Új Ptk. 7:79. § (2) bekezdése