Békés István
| Békés István | |
| Született |
1900. augusztus 28. Debrecen |
| Elhunyt |
1982. április 5. (81 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása |
író újságíró műfordító műkritikus |
| Sírhely | Farkasréti temető (25-1-5/6)[1] |
Békés István (Debrecen, 1900. augusztus 28.[2] – Budapest, 1982. április 5.) magyar újságíró, író, műfordító, műkritikus, lapszerkesztő, művelődéstörténész, anekdotagyűjtő. Békés András rendező, valamint Rita és Itala színésznők apja. Álnevei: Ménes Lajos, Kara István.
Életpályája[szerkesztés]
Békés (Fried) Lipót Lajos férfi divatáru-kereskedő és Mandel Margit fia.[3] Tanulmányait a debreceni piarista gimnáziumban kezdte, majd a református gimnáziumban érettségizett, Bay Zoltánnal és Törő Imrével egy osztályban. Joghallgató, majd bölcsészhallgató volt, ám az egyetemet nem fejezte be. Debrecenben és Budapesten volt újságíró, Berlinben filmkritikus. Dramaturgként dolgozott a Star némafilmgyárban. A Tanácsköztársaság bukása után Szolnokon bebörtönözték. Az 1930-as években baloldali nézetei és cikkei miatt ismét elhallgattatták. 1946-ban megalapította és szerkesztette a Jövendőt, a Magyar–Szovjet Baráti Társaság kiadásában megjelenő hetilapot. 1946 és 1949 között a Magyar Rádió színházkritikai rovatát szerkesztette. 1949 és 1951 között igazgatta a Vidám Színházat. Az 1950-es években ismét félreállították. 1962-ben megjelentette az új magyar anekdoták első és második kötetét és 1966-ban Magyar Ponyva Pitaval című könyvét, amelyben feldolgozta a magyar ponyvairodalom történetét a 18. század végétől a 20. század elejéig. Az egyik kitalálója és megalkotója volt a Szentendrei Teátrumnak, ahol fia, Békés András rendezett. Műfordítóként – többek között – Majakovszkij verseinek első magyar fordítását végezte el.
Főbb művei[szerkesztés]
- Békés István–Molnár Miklós: A kétfejű sas prímása; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1949
- Hazádnak rendületlenül! A magyar nép aranykönyve (tárcák, Budapest, 1955)
- Október magyar hősei; MSZT, Bp., 1955
- Petőfi nyomában (Bp., 1959)
- Új magyar anekdotakincs a századfordulótól a felszabadulásig; Gondolat, Bp., 1962
- Legújabb magyar anekdotakincs (Bp., 1966)
- Magyar ponyva Pitaval. A XVIII. század végétől a XX. század kezdetéig; Minerva, Bp., 1966
- Napjaink szállóigéi (Bp., 1968)
- Szegény ember gazdag városban. Fejezetek Budapest művelődéstörténetéből 1867–1917 között (Bp., 1973)
- Pest megyei barangolások; bev. Lőkös Zoltán; Kossuth, Bp., 1975
- A világ anekdotakincse (Bp., 1975)
- Napjaink szállóigéi; 2. jav., bőv. kiad.; Gondolat, Bp., 1977
Magyar Rádió[szerkesztés]
- Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” (1960) Regényes daljáték 2 részben. Főszereplő: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa, Bende Zsolt/Benkő Gyula, Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor
Miskolci Nemzeti Színház[szerkesztés]
- Kemény Egon – Victorien Sardou – Békés István: „Párizsiak New Yorkban” zenés vígjáték. Bemutató: 1960. január 22. Miskolci Nemzeti Színház, Igazgató: Jákó Pál
Irodalom[szerkesztés]
- Bátkai Mihály: Szentendrei karrierek (Élet és Irodalom, 1972. 30. sz.)
- Szeberényi Lehel: Barangolni jó (Élet és Irodalom, 1976. 20. sz.)
- Rónai Mihály András: Békés István (Élet és Irodalom, 1982. ápr. 9.)
- Kabdebó Lóránt: A háborúnak vége lett (interjú, Bp., 1983)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2019. április 24., http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-b.htm, 2019. augusztus 26., https://web.archive.org/web/20190424075055/http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-b.htm
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni polgári születési akv. 1780/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a debreceni polgári házassági akv. 403/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963–1965
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
- Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
- Új magyar lexikon 8. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959–1962
|