Termékfelelősség
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A termékfelelősséggel kapcsolatos alapvető rendelkezéseket Magyarországon a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) LXXII. Fejezete[1] tartalmazza.
Felelősség a termékkárért[szerkesztés]
A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik.[2]
A termék fogalma a felelősség szempontjából[szerkesztés]
Termék minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.[3]
A termékkár[szerkesztés]
Termékkárnak minősül
a) valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és
b) a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.[4]
A gyártó[szerkesztés]
E fejezet alkalmazásában gyártó a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.[5]
Importtermék esetén a terméket gazdasági tevékenysége keretében az Európai Gazdasági Térség területére behozó személyt is gyártónak kell tekinteni. Ez a szabály nem érinti az importálónak a gyártóval szemben érvényesíthető visszkereseti igényét.[6]
Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. Ezt a szabályt importtermék esetén akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de az importálója nem állapítható meg.[7]
A forgalmazó ezt a nyilatkozatát a károsult írásbeli felhívásától számított 30 napon belül teheti meg.[8]
A termék hibája[szerkesztés]
A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, észszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.[9]
A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.[10]
A termék hibáját a károsultnak kell bizonyítania.[11]
Mentesülés a felelősség alól[szerkesztés]
A gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a terméket nem hozta forgalomba;
b) terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta vagy forgalmazta;
c) a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett;
d) a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.[12]
Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta; vagy
b) a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.[13]
A gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén a gyártó az (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra hivatkozással nem mentesülhet a felelősség alól.[14]
Harmadik személy közrehatása[szerkesztés]
A gyártó nem mentesül a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a kár bekövetkeztében harmadik személy magatartása is közrehatott. Ez a szabály nem érinti a gyártónak a harmadik személlyel szemben érvényesíthető igényét.[15]
A felelősség korlátozása és kizárása[szerkesztés]
A károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.[16]
Igényérvényesítési határidő[szerkesztés]
A károsult kártérítési igényét 3 éves határidő alatt érvényesítheti.[17]
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről.[18]
A gyártót az e fejezetben meghatározott felelőssége az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.[19]
Vegyes rendelkezések[szerkesztés]
E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén sincs mód a kártérítés mértékének a teljes kárnál alacsonyabb összegben történő meghatározására.[20]
E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott károkra, továbbá az olyan nukleáris balesetek által okozott károkra, amelyeket a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezmények rendeznek.[21]
Források[szerkesztés]
- 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Címe: A termékfelelősség
- ↑ Ptk. 6:550. §
- ↑ Ptk. 6:551. §
- ↑ Ptk. 6:552. §
- ↑ Ptk. 6:553. § (1) bek.
- ↑ Ptk. 6:553. § (2) bek.
- ↑ Ptk. 6:553. § (3) bek.
- ↑ Ptk. 6:553. § (4) bek.
- ↑ Ptk. 6:554. § (1) bek.
- ↑ Ptk. 6:554. § (2) bek.
- ↑ Ptk. 6:554. § (3) bek.
- ↑ Ptk. 6:555. § (1) bek.
- ↑ Ptk. 6:555. § (2) bek.
- ↑ Ptk. 6:555. § (3) bek.
- ↑ Ptk. 6:556. §
- ↑ Ptk. 6:557. §
- ↑ Ptk. 6:558. § (1) bek.
- ↑ Ptk. 6:558. § (2) bek.
- ↑ Ptk. 6:558. § (3) bek.
- ↑ Ptk. 6:559. § (1) bek.
- ↑ Ptk. 6:559. § (2) bek.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Kozeschnik-Stein
- A termékfelelősség alapjai és kockázatai Surányi Miklós , 1994
- sztnh.gov.hu (Molnár István - Mezei Péter: Szavatosság és termékfelelősség a licenciaszerződésben az egyetem mint licenciaadó szemszögéből)
- Congressional Research Service (CRS) Reports regarding Product Liability
- Product Liability Forum - British Institute of International and Comparative Law