Államkincstár
Az államkincstár a kincstár, állampénztár mint jogi személy modern elnevezése. Az államkincstár elnevezésére egykor használatos fiskus szót ma már nem használják, csak az ebből képzett fiskális szót, mépedig a kormány állami költségvetéssel összefüggő gazdaságpolitikájának illetve döntéseinek jelzőjeként (pl. fiskális politika, fiskális döntés vagy fiskális szemlélet).
Története[szerkesztés]
Az aerarium[szerkesztés]
Az aerarium az ókori római államkincstár neve volt. Ide folytak be a különböző adók, illetve innen fedezték a rendszeres kiadásokat. Több részéből a szűkebb értelemben vett államkincstár az aerarium populi Romani volt.
A fiscus szó eredete[szerkesztés]
A latin fiscus (kosár) szóból ered. A római jogban fiscuson azt a vagyont értették, amely hivatali hatalmánál fogva a császárt illette meg és amely felől – a comitiáktól és a senatustól függetlenül – a császár úgy rendelkezhetett, mintha ezek a vagyontárgyak a császár magánvagyonához tartoztak volna. Ezeket a vagyontárgyakat mégis megkülönböztette a császár magánvagyonától, hogy a fiscus a trónutódra, míg a császár magánvagyona a végrendeleti vagy a törvényes örököseire szállt. [1]
Magyarországon[szerkesztés]
A királyi kincstár[szerkesztés]
A feudális Magyarországon az állam pénzügyeit a tárnokmester, a kincstartó és a kincstár intézték. [2] A kincstár kettős értelmű volt: egyrészt a kincsek tárházát jelentette, másrészt a királyt mint az állam fejét megillető javak és jövedelmek összességét. Királyi kamaraként (camara regia) is emlegették. [3]
Különösen aktív pénzügyi politikát folytatott Mátyás király, akinek nagy összegű hadi és egyéb kiadásai fedezésére jelentős mértékű bevételre volt szüksége.
.jpg)
Az államkincstár szerepét a magyar királyok alatt 1848 előtt egyre inkább a királyi kincstár töltötte be. [4] Szokásos rövidítése a kir. kincstár volt. [5]
Gyakran nevezték a latin fiscus elnevezés alapján "fiskusnak". [6]
A mai magyar jogban[szerkesztés]
A mai Magyarországon 1997. január elsejétől a Magyar Államkincstár (közhasználatú nevén a Kincstár) tölti be az államkincstár szerepét. (Hosszú szünet után, 1996-ban hozták létre). A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a finanszírozásért, a pénz-forgalomért és az elszámolásokért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért, a készpénz-, deficit- és államadósság-menedzselésért, valamint az állam által vállalt garanciák, és az általa nyújtott hitelek részletes nyilvántartásáért és kezeléséért. Minthogy közpénzből kifizetéseket teljesíteni csak törvényi felhatalmazás alapján lehet, ezért gondoskodik arról, hogy a közpénzeket arra használják fel, amire a felhatalmazás szól.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Jogi lexikon Budapest, 1999. 209. old.
- ↑ https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/34123/vargha-eva-phd-2022.pdf?sequence=1&isAllowed=y
- ↑ Magyar történelmi fogalomtár. I. kötet A-K. Szerk. Bán Péter. Gondolat, Budapest, 1989. 244-245. old.
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/K/kir%C3%A1lyi%20kincst%C3%A1r.html
- ↑ Márkus Dezső (szerk.): Magyar jogi lexikon szócikke
- ↑ Magyaros kiejtéssel is!
Források[szerkesztés]
- Magyar történelmi fogalomtár. I. kötet A-K. Szerk. Bán Péter. Gondolat, Budapest, 1989. 244-245. old.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- 1870. évi XXXIV. törvénycikk Az államkincstár tulajdonát képező Ferencz-csatorna használatának és üzletének átruházásáról, s ezen csatornának kiegészitéséről