Feketeházy János
| Feketeházy János | |
 | |
| Született | 1842. május 16. Vágsellye |
| Elhunyt | 1927. október 31. (85 évesen) Vágsellye |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | hídépítő mérnök |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeházy János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Feketeházy János (Vágsellye, 1842. május 16. – Vágsellye, 1927. október 31.) magyar hídépítő mérnök.
Életpályája[szerkesztés]
Hatgyermekes családban, a cseh Feketeházy Domonkos (eredetileg Černohaus) és Fekete Anna fiaként született. Apja tanító és a helyi templom kántora volt, így az iskola épületében laktak. Elemi iskoláját Vágsellyén, középfokú tanulmányait Nagyszombatban és a Nyitrai Piarista Gimnáziumban végezte 1861-ben.[1] A bécsi, majd a zürichi műegyetemen tanult, ahol 1866-ban kapott mérnöki oklevelet.
1866-ban gyakornokként részt vett Boszporusz-csatorna és a wien-stadlaui Duna-híd tervezésében. A kiegyezés után hazatért és 1873-tól a Magyar Királyi Államvasutaknál kapott beosztást. A MÁV-nál dolgozott egészen 1892-ig, amikor főmérnöki rangban vonult nyugdíjba.
Nyugdíjazása után haláláig Vágsellyén élt, ahol tagja volt a Casino Egyesületnek. 1923-ban baleset érte és amputálni kellett a lábát. Szülővárosában a családi sírboltban nyugszik.
Munkássága[szerkesztés]
Különösen a vasszerkezetek tervezése terén végzett nemzetközi viszonylatban is számottevő munkát. Beosztásánál fogva a MÁV összes hídépítésének felügyeletét is ellátta. A vashidak többsége az általa bevezetett szabványtervek szerint épült, emiatt életművének jelentős része ismeretlen maradt.[2] Külföldön is elterjedtek vasúti mozdonyfordító korongjai és hadászati hídszerkezetei. Kéziratban fennmaradtak önéletrajzi feljegyzései. Munkatársa volt a Magyar Mérnök és az Építészegylet szaklapoknak.
Mérnöki munkái[szerkesztés]
- Az összes 1912 előtt, a Magyar Királyi Államvasutak által épített vasúti híd
- A Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete) tetőszerkezete (1870-74)
- Az első Összekötő vasúti híd a Dunán, Budapesten (1873–76)
- A fiumei forgóhíd
- A szegedi közúti Tisza-híd [3] (1883)
- A Keleti pályaudvar vágánycsarnokának acél tetőszerkezete (1884)
- Az operaház tetőszerkezete (1884)
- Az Északi Főműhely 22 000 m²-es, öthajós, bazilikás elrendezésű gőzmozdony-szerelő csarnoka és fűtőháza (téves nevén: Eiffel-csarnok, 1886)
- A szolnoki vasúti Tisza-híd (1888)
- Az Komárom és Révkomárom közötti Erzsébet híd (1891–1892)
- Az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd (1893–1895)
- A budapesti Ferenc József híd (mai neve Szabadság híd) (1894–1896)
Emlékezete[szerkesztés]
- Vágsellyén emléktábla és a róla elnevezett Magyar Házban emlékszoba őrzi emlékét.
- Budapesten (a BME mellett) utcát neveztek el róla.
- Szegeden a mérnökpanteonban 2008-ban avatták fel szobrát.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csősz Imre 1879: A kegyes-tanitó-rendiek Nyitrán. Nyitra, 285.
- ↑ Kubinszky 2012
- ↑ Kubinszky 2012 : Sokáig tévesen a kivitelező francia Eiffel tervének tartották
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Batári Gyula: Feketeházy János. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 292-293. o. ISBN 963-85433-5-3
- Novák, V. 1997: Ján Feketeházy – konštruktér, staviteľ. Šaľa
- Novák, V. (Szerk.) 2002: Vágsellye 1002-2002. Zsolna
- Novák, V. 2007: Feketeházy János 1842-1927. Šaľa
- ↑ Kubinszky 2012: Kubinszky Mihály: Gustave Eiffel és Feketeházy János. Magyar Szemle, Új folyam XXI. évf. 5–6. sz. (2012. július 19.) arch Hozzáférés: 2016. július 30.
További információk[szerkesztés]
- Hajós György: Feketeházy János (1842–1927), a hídtervező mérnök; Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht., Tatabánya, 2005 (Műszaki alkotók, magyar mérnökök, 8.)
- Mellőzött zseni vagy elismert mérnök? (2017)
- Sereg András: Inkább mellőzték, mint elismerték kortársai a Szabadság híd tervezőjét (2022)
