Hesz János Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hesz János Mihály (Eger, 1768. szeptember 18.Bécs, 1833.[1] vagy 1836.[2]) arckép- és oltárképfestő, rézmetsző.

Életpályája[szerkesztés]

Már 15 éves korában megpróbálkozott az olaj- és freskófestészettel. 21 évesen Bécsbe került a festőakadémiára, Hubert Maurer növendéke volt. Művészi pályáját Maulbertsch mellett kezdte, később a bécsi császári mérnökkari akadémia szabadkézirajz-tanára is volt. Nagyrészt Bécsben élt, de munkáinak zöme magyar megrendelésre készült.

1794-ben[1] vagy 1804-ben[2] díjat nyert Priamus elkéri Achillestől Hector holttestét című képével. A Tudományos Gyűjtemény Hesz képeinek „akadémiai klasszikusságát” hangsúlyozza. Későbbi vallási tárgyú festményein, oltárképein az olasz manierizmus hatása érződik.

Bécsi otthona a 19. század elején élt magyar festők előtt mindig nyitva állt, közülük néhányan tanítványai is voltak: Balkay Pál, Nagy Sámuel, Kiss Sámuel, Marczinkay Elek, Wándza Mihály. Hesz 1820-ban tervezetet nyújtott be egy Magyar Képzőművészeti Akadémia felállításáról, melyben a bécsi és a prágai akadémiákat tekintette példának. A terv nem keltett különösebb visszhangot.[1]

Művei[szerkesztés]

Munkái közül említendők:

  • Priamus Achillesnél; Szent István magyar király; Nepomuki Szent János; Keresztelő Szent János; Mária mennybemenetele (ez a négy kép az egri székesegyházat díszíti);
  • Esztergom, Szent Anna-templom főoltára;
  • Feltámadás (Nagycenk, Széchényi sírkápolna);
  • Mária születése (Sopronkövesd, római katolikus templom);
  • Szent Miklós megdicsőülése (Pereszteg, római katolikus templom);
  • Szent András (Iván, római katolikus templom);
  • András apostol halála (Széchenyi Ferencné, Festetich Julianna grófné számára);
  • Szent Mária (Keglevich gróf számára);
  • Két oltárkép Szent Gáspárról és Szent Miklósról (a bécsi wiedeni plébániatemplom számára);
  • Szent István keresztelése (az esztergomi bazilikában).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c F. Ludányi Gabriella, i. m. 38. old.
  2. ^ a b Jávor Anna, i. m. 

Források[szerkesztés]

  • F. Ludányi Gabriella (szerk.). Az egri képtár vezetője és katalógusa. Eger: Heves megyei múzeumok igazgatósága (1979.) 
  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar Művészet 1902. 1. szám.
  • Prokopp Gyula: Adatok Hesz János Mihály (1768–1833?) festészetéhez, Művészettörténeti Értesítő, 1981. 200–205.
  • Jávor Anna: Hesz János Mihály (1768–1836) művészi hagyatéka. Művészettörténeti Értesítő, 1991. 214–220.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]