Büky Dorottya

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Büky Dorottya
Született1961. július 29.
Budapest
Elhunyt2022. január 30. (60 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • gimnáziumi tanár
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1998. június 17.)
Sablon • Wikidata • Segítség

Büky Dorottya Sára, Büky Dorka (Budapest, 1961. július 29. – Budapest, 2022. január 30.) magyar nyelv és irodalom-történelem szakos tanár, politikus, országgyűlési képviselő (1990–1998), kommunikációs tanácsadó. 2019 óta férjével a Balatonfelvidéken élt egy tanyán.[2]

Családja[szerkesztés]

1985 óta férje Tompa Imre tanár, újságíró volt. Két gyermekük született, Áron (1988) és Sára (1991).

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja, Büky Béla (1928–2005) gyermekgyógyász professzor;[3] édesanyja Kádár Sára közgazdász.[4] Egy húga van, Anna (1965). Budapesten végezte az általános és a középiskolát. A Leövey Klára Gimnáziumban érettségizett 1979-ben. Ezt követően az ELTE Általános Iskolai Tanárképző Főiskolai Karán szerzett magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet 1984-ben. Ebben az évben könyvtárosi képesítést szerzett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szaktanfolyamán. 1986-ig az Egészségügyi Továbbképző Intézet szakkönyvtárában dolgozott könyvtárosként.

Férjével, Tompa Imrével 1986-ban a Győr-Sopron megyei Tényőre költöztek, ahol egyidejűleg két pedagógusi állást hirdettek. Büky Dorottya az Ady Endre Általános Iskolában kapott tanári állást. Férjével 1989-ben létrehozta az első falusi újságot, a Kisbírót, amelyben több cikke is megjelent.

Gyermekszínházat vezetett, 1989-ben C kategóriás rendezői diplomát szerzett. 1990-ben visszaköltözött Budapestre.

1989-ben belépett az SZDSZ-be. A párt győri szervezetének tanácstagja lett. 1990. áprilistól folyamatosan az SZDSZ Országos Tanácsának a tagja volt.

Büky Dorottya az 1990. évi önkormányzati választásokon az SZDSZ országos kampányfőnöke volt.[5]

1996-ban alakította meg első kommunikációs tanácsadó irodáját. Főleg színházak és egyéb művészeti kezdeményezések kommunikációs tanácsadójaként dolgozott. 1999-től vállalati kommunikációs területen, informatikai cégek felsővezetőinek adott személyi és vállalati kommunikációs tanácsokat. 2002-ben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. kommunikációs igazgatója lett. Szabadúszói időszak után 2006 és 2009 között a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója volt. A Bajnai kormány utolsó évében a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek volt a kommunikációs igazgatója.[2]

2002-től dolgozott együtt a Kanadában élő magyar pszichológussal, Feldmár Andrással. Számos közös publikációjuk jelent meg.

Büky Dorottya 2011 és 2018 között a Feldmárral közösen kimunkált Mesekör projekt keretében, többszörösen elítélt fogvatartottakkal foglalkozott a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben. A fogvatartottak szabadulásuk után indul be az ún. B-Terv-program.

A munkatársaival 2014-ben létrehozott Tévelygőkért Alapítvány keretében börtönből szabadultakkal, börtönben lévők családjával foglalkozott; érzékenyítő programokat szervezett iskolákban, nevelőotthonokban.

2020-tól az általa kidolgozott MűvHáz-programon, egy online közösségi tanulási formán munkálkodott.

2022. január 30-án rövid, súlyos betegség után hunyt el.[6]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • az Erste Nemzetközi Társadalmi Integrációs díja
  • a Büntetés-végrehajtásért Érdemérem Bronz Fokozata

Országgyűlési képviselőként[szerkesztés]

1990–1994[szerkesztés]

Győr-Sopron megye 1. sz., Győr környéki falvakból álló választókerületében a második fordulóban második lett. Az SZDSZ országos listáján szerzett mandátumot. 1992. januártól a ciklus végéig a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló különbizottságban, 1992. február 18-tól a kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó bizottságban, ezen belül az oktatási és tudományos albizottságban, 1992. október 13-tól az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottságban, ezen belül a felsőoktatási és tudományos albizottságban dolgozott.

1994–1998[szerkesztés]

Az 1994. évi országgyűlési választásokon Budapest 9. sz. (VII. kerület) választókerületében indult, s szerepelt az SZDSZ budapesti (18.) és országos (38.) listáján is. A választások második fordulójában 30,85 százalékkal a második helyen végzett, mandátumát az országos listán szerezte. Az Országgyűlés kulturális és sajtó állandó bizottságában, ezen belül a millecentenáriumi és az ellenőrzési albizottságokban dolgozott. Ugyancsak részt vett a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő állandó bizottság munkájában, az egészségügyi, rehabilitációs, prevenciós és egészségmegőrzési társadalmi szervezeteket támogató albizottság tagja. Bekapcsolódott az emberi jogi bizottság által kezdeményezett, a nők jogaival foglalkozó nyílt albizottság tevékenységébe is. Az IPU magyar csoportja magyar-indokínai baráti tagozatának a tagja volt.

Könyvei[szerkesztés]

Feldmár Andrással közösen[szerkesztés]

  • Küszöbgyakorlatok. Evocation 23 (2007, ISBN 9789639604391) – haikugyűjtemény, szerk. Büky Dorottya, Feldmár András, versford. Tandori Dezső
  • Igazi vagy? Iskola nőknek; szerk. Feldmár András, Bernát Orsolya, Büky Dorottya; Jaffa, Budapest, 2008
  • A barna tehén fia (Jaffa kiadó, 2010)
  • Útmutató tévelygőknek (Jaffa kiadó, 2013)
  • Kapcsolatok könyve – Újabb útmutató tévelygőknek (HVG kiadó, 2018)
  • A cudar édesanya. Beszélgetések a mesék erejéről; HVG Könyvek, Budapest, 2019
  • A lélek rugalmassága. Beszélgetések a rezilienciáról; HVG Könyvek, Budapest, 2019
  • Feldmár András–Büky Dorottya: Másfél méter. Beszélgetések a szeretetről; HVG Könyvek, Budapest, 2021

Saját könyve[szerkesztés]

  • Angyalboksz. Nehézfiúk a börtönéletről; Ad Librum, Budapest, 2017 (Ad Librum riportkönyvek)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Büky_Dorottya&oldid=25800984”