Büntethetőséget kizáró okok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A büntethetőséget kizáró okok kimerítő (taxatív) felsorolása a magyar Büntető törvénykönyv 15. §-ában található:[1]

„Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza:

Története[szerkesztés]

A büntethetőséget kizáró okok a korábbi Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) általános részének III. fejezetében (A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai), az I. címnél voltak felsorolva.

Büntethetőségi akadályrendszer[szerkesztés]

A büntethetőség a bűncselekmény elkövetése miatti büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét jelenti. A büntethetőség érvényesülését különböző körülmények akadályozhatják. A büntethetőség alapvető feltétele egy bűncselekmény megvalósulása. A bűncselekmény létrejöttének is vannak feltételei: a cselekmény társadalomra veszélyessége, a törvény által büntetni rendeltsége (tényállásszerűség), illetve az elkövető bűnössége. Ezeknek a feltételeknek a hiánya kizárja a bűncselekmény megállapítását, így a felelősségre vonás lehetőségét is.

A büntethetőségnek további akadályai is vannak. Ezekben közös a következményük: fennállásuk esetén kizárt a felelősségre vonás lehetősége; jogi természetük különböző, ezért különböző csoportokba soroljuk őket:

  • büntethetőséget kizáró okok,
  • büntethetőséget megszüntető okok és
  • büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok.

Elsődleges büntethetőség kizárása[szerkesztés]

Elsődleges büntethetőséget kizáró okokról beszélünk, amikor magának a bűncselekménynek a tényét zárjuk ki. Ezek az okok két fő kategóriára oszthatók:

  1. Jogellenességet kizáró okok:
    • Jogos védelem
    • Végszükség
    • Fenyítő jog
    • Sértett beleegyezése
    • Indokolt vagy megengedett kockázat
    • Engedély
    • Hivatásbeli kötelezettség teljesítése
  2. Bűnösséget kizáró okok:
    • Gyermekkor (14 év alatt)
    • Beszámítási képességet kizáró okok:
      • Belső ok: kóros elmeállapot
      • Külső ok: kényszer, fenyegetés (súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen)
    • Tévedés (kizárja a szándékosságot)
    • Elvárhatóságot kizáró okok (senkitől nem várható el, hogy önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolja)

Másodlagos büntethetőségi akadályok[szerkesztés]

Másodlagos büntethetőségi akadályokról beszélünk, amikor a cselekmény bűncselekménynek minősül, de valamiért nem büntethető. A büntetőjog ebben az esetben is két fő kategóriát különböztet meg:

  1. Másodlagos büntethetőséget kizáró okok:
    • Cselekmény társadalomra veszélyességének elkövetéskori csekély foka: kis tárgyi súlyú bűncselekménynél nem büntetik meg az elkövetőt, hanem megrovásban részesítik.
    • Magánindítvány hiánya: olyan bűncselekmények esetén, amiknek csak magánindítványban lehet kérni a büntetését.
      • Magánindítvány: sértett azon igénye, melyben kifejezésre juttatja, hogy kívánja az elkövető megbüntetését. Lehet magánvádas (a sértett képviseli a vádat) és lehet közvádas (az ügyész képviseli a vádat). Az elkövető kilétéről szerzett tudomástól számított 30 napon belül kell benyújtani a törvényben meghatározott esetekben.
    • Egyéb aktusok hiánya:
      • ha a legfőbb ügyész úgy nyilatkozik, hogy a külföldön meghozott ítéletet nem kell itthon folytatni (a Btk.-ban általában meg van határozva, hogy mikor kell, ha nincs, akkor dönthet az ügyész),
      • kívánat: ha diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy a sértett és vele szemben rágalmazást vagy becsületsértést követtek el, akkor csak a sértett kívánalmának benyújtása után lehet elfogni, büntetni az elkövetőt,
      • meghatározott szerv feljelentése: pl.: hamis vád, vagy hamis tanúzás esetében meg kell várni, hogy az alapeljárás (az az ügy, amiben hamisan vádolt vagy tanúskodott) befejeződjék, kivéve, ha az a hatóság, amelyik előtt történt az alapeljárás befejezését megelőzően megteszi a feljelentést.
  2. Másodlagos büntethetőséget megszüntető okok:
    • Elkövető halála (kivéve a vagyonelkobzás ítéletét).
    • Elévülés: időmúlás következtében szűnik meg a büntethetőség:
      • a büntethetőség felső határának megfelelő idő, de minimum 3 év,
      • van olyan bűncselekmény, aminek nem évül el a büntethetősége (pl.: emberiség elleni bűncselekmény).
    • Kegyelem: köztársasági elnök jogosult adni:
      • egyéni kegyelem,
      • közkegyelem,
      • eljárási kegyelem: a büntetőeljárás alól is mentesül az elkövető,
      • végrehajtási kegyelem: a végrehajtás alól kap mentességet az elkövető.
    • Cselekmény társadalomra veszélyességének elbíráláskori megszűnése vagy csekéllyé válása.
    • Egyéb okok: a Btk. általános és különös része is szabályozza (pl.: próbára bocsátás).

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]