Jogos védelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jogos védelem büntetőjogi fogalom, az egyik büntethetőséget kizáró ok. Magyarországon a törvényi szabályozása 2013. július 1-jétől változott, köre tágabb lett.

Fogalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jogosan védekező olyan közvetlenül fenyegető támadást hárít el, amelynek megakadályozására a bűnüldöző hatóságok lennének jogosultak és kötelesek. Amennyiben a társadalom nem képes megvédeni egy adott helyzetben valakit a jogtalan erőszaktól, úgy biztosítja az önhatalmú védelem jogát. Ebben az esetben az állam erőszak-monopóliuma közérdekből felfüggesztésre kerül. A jogos védelem nem minden esetben önvédelem. A védelmi cselekményt bárki kifejtheti, nem csak a megtámadott. A kifejtett erőszak egyetlen korlátja az arányosság elve, azaz a védelmi cselekménynek arányosnak kell lennie a támadással, de ezen belül akár a valaki életére törő támadó megölése is jogszerű lehet.

A támadásnak „intézettnek” vagy „közvetlenül fenyegető” jellegűnek kell lennie. Intézettnek minősül a támadás akkor, ha az elkövető valamely a Btk. Különös részében büntetni rendelt bűncselekmény (szabálysértés) törvényi tényállásának megvalósítását már megkezdte, míg közvetlenül fenyegető a támadás akkor, ha a támadás megkezdésétől azonnal vagy igen rövid időn belül tartani lehet, és a támadás megvalósulásának akadálya nincs (például a támadó szúrásra emeli a kését).

A támadás mindig aktív cselekedet. A jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott reálisan tarthat a támadás megkezdésétől avagy folytatásától. Ha a fenyegető kijelentés egy esetleges későbbi bántalmazást helyez kilátásba, akkor viszont jogos védelemről nem lehet szó.

Nagyon fontos elem, hogy a támadásnak jogtalannak kell lennie. Az erőszak önmagában nem feltétlenül jogtalan.

Nem jogtalan a támadás, ha:

Irreleváns a támadó cselekvőképessége, tévedése.

Amennyiben azonban a támadó, és a védekező egyaránt jogtalanul jár el, jogos védelemre egyikük sem hivatkozhat. Ide tartozik a kölcsönös tettlegesség, és a kiprovokált támadás is, azzal a fenntartással, hogy a provokációnak tettlegesnek kell lennie. Verbális provokáció nem zárja ki a jogos védelmi helyzetet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római jogban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római jogban már nagyon korán megjelent (Moderamen inculpatae tutelae). A XII. táblás törvény az „éjjel tetten ért tolvaj” megölését feltétel nélkül, míg a nappal tetten ért tolvaj életének a kioltását abban az esetben ismerte el jogszerűnek, ha fegyverrel védekezett a leleplezésekor (a védekezés és a bosszú megengedhetőségének gondolata még nem különül el teljesen egymástól).[2]

A kánonjogban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kánonjog a jogos önvédelem jogintézményét ugyancsak elismerte, sőt, kibővítette a mások érdekében gyakorolható védelem fogalmával.[3]

A magyar szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Btk. 2009. LXXX. törvénnyel történt módosítása szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013. július 1-je előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Büntető Törvénykönyv korábbi szövege szerint:

  • Bűncselekmény elkövetése miatt "nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges." [29. § (1) bek.]
  • Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. [29. § (2) bek.]
  • A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. [29. § (3) bek.]
  • Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt. [29/A.§]

2013. július 1-je óta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013. július 1-jén lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv módosítása (2012. évi C. törvény), amely "a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti, és törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen is irányult, és ilyenkor a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére. Ez különösen olyankor lehet indokolt, amikor a megtámadott személytől fegyverrel akarják megszerezni a vagyontárgyait, vagy amikor éjjel jogtalanul behatolnak valakinek a lakásába, illetve a támadók számbeli fölénye is megalapozhatja ezt a feltételezést." [4][5]

  • Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. [6]
  • Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
  • A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
  • a) azt személy ellen
      • aa) éjjel,
      • ab) fegyveresen,
      • ac) felfegyverkezve vagy
      • ad) csoportosan

követik el,

  • b) az a lakásba
      • ba) éjjel,
      • bb) fegyveresen,
      • bc) felfegyverkezve vagy
      • bd) csoportosan

történő jogtalan behatolás, vagy

  • c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.[7]
  • Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. [8]
  • A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.[9]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.ugyeszek.hu/ftp/tartalom/ugyeszek_lapja/2007/2007-04.pdf?phpMyAdmin=5e79130c4a2a408b3f002bed9c4d2fba
  2. http://www.kapolnasnyek.hu/phocadownload/userupload/jogosdelem.pdf
  3. http://lexikon.katolikus.hu/J/jogos%20%C3%B6nv%C3%A9delem.html
  4. 2012. évi C. törvény miniszteri indokolása
  5. http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=197647 Fokozott büntetőjogi védelmet nyújt számos rendelkezésével az új büntető törvénykönyv (Btk.) gyermekek, idősek és fogyatékossággal élők részére - mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkára hétfőn a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján.
  6. 2012. évi C. törvény 21. §
  7. 2012. évi C. törvény 22. § (2) bek.
  8. 2012. évi C. törvény 22. § (3) bek.
  9. 2012. évi C. törvény 22. § (4) bek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]