Járművezetéstől eltiltás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A járművezetéstől eltiltás egy büntetési nem a magyar büntetőjogban. Célja az újabb közlekedési bűncselekmény megelőzése, valamint bármilyen, a közlekedésre veszélyes magatartás meggátolása. Korábban a foglalkozástól eltiltás része volt, majd 1971-ben önállósult. Ennek indoka a közlekedés forgalmának ugrásszerű megnövekedése, a közlekedési balesetek számának növekedése volt.

Legfontosabb tudnivalók[szerkesztés]

A járművezetéstől eltiltás kiszabására ma Magyarországon fő szabályként Bíróság vagy Szabálysértési Hatóság jogerős döntése alapján kerülhet sor.

Mi a különbség az engedély nélküli vezetés között és járművezetéstől eltiltás között?[szerkesztés]

Engedély nélküli vezetés szabályértését az követi el, aki olyan vezetési engedélyhez kötött vezet, amely kategóriára nincs érvényes vezetői engedélye, továbbá az is, aki korábban soha nem rendelkezett vezetői engedéllyel és nem áll a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt.

Akkor is eltilthatnak a járművezetéstől, ha soha nem rendelkeztem vezetői engedéllyel?[szerkesztés]

Igen, eltilthatnak. A járművezetéstől eltiltás tényét a nyilvántartó hatóság a közhiteles vezetői engedély nyilvántartásban rögzíti.

Eltilthatnak-e a KRESZ szerint kerékpár nak minősülő jármű vezetésétől?[szerkesztés]

Nem. Mint ahogy később látni fogjuk, szabálysértési vagy büntetőeljárásban kizárólag az engedélyhez kötött járművezetéstől tilthatnak el. Mivel a kerékpár vezetéséhez jelenleg nem kell vezetői engedély, ezért az eltiltás erre nem vonatkozik.

Ha minden jármű vezetésétől eltiltottak, akkor vezethetek-e kerékpárt?[szerkesztés]

Igen. Lásd az előző pontot.

Ha minden jármű vezetésétől eltiltottak, akkor vezethetek-e elektromos rollert?[szerkesztés]

Attól függ. Egy hagyományos, erőgép nélküli rollert lehet vezetői engedély nélkül is hajtani. Egy elektromos roller besorolásától függően lehet akár segédmotor kerékpár, akár motorkerékpár is.  (Kerékpár nem lehet, mert annak előfeltétele, hogy ne gázkarral lehessen a motorját működtetni, hanem kizárólag az emberi erővel történő hajtásra segítsen rá az elektromotor.). Az elektromos roller járműkategóriába sorolása után dönthető el, hogy adott kategóriára jogszabály előírta-e az érvényes vezetői engedélyt vagy nem.

Kinek a részére szabhatnak ki járművezetéstől eltiltást?[szerkesztés]

Bármely természetes személy részére, legyen az akár magyar, akár külföldi - cselekvőképes - állampolgár. Jogi személy természetéből eredően nem tiltható el a járművezetéstől.

Kiszabhatnak-e egy 12 éves gyermek részére járművezetéstől eltiltást?[szerkesztés]

Nem. Magyarországon, aki még nem töltötte be a 14. életévét, fő szabály szerint gyermekkor miatt nem büntethető, szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetője nem lehet, így büntetést sem lehetséges kiszabni rá.

Gyalogost el lehet tiltani a járművezetéstől?[szerkesztés]

Nem, gyalogost nem lehet eltiltani a járművezetéstől.

Kiszabhatnak-e rám járművezetéstől eltiltást úgy, hogy nem is én vezettem a járművet?[szerkesztés]

Igen. Akit járművezetés tiltott átengedése bűncselekmény elkövetése miatt elítélnek, az büntetésként pénzbüntetésre és járművezetéstől eltiltásra is számíthat.

Ha betelefonál a szomszéd a rendőrségre, és indítványozza hogy tiltsanak el örökre a járművezetéstől, mert gyorsan közlekedtem autóval az utcában, akkor eltilthatnak -e a járművezetéstől?[szerkesztés]

Nem. A járművezetéstől eltiltás csak törvényesen lefolytatott eljárásban, törvényes bizonyítékok alapján, indokolással ellátott hatósági döntéssel szabható ki

Milyen eljárásban, mely hatóság szabhat ki járművezetéstől eltiltást?[szerkesztés]

  1. Szabálysértési eljárásban a Szabálysértési Hatóság, Bíróság, továbbá fegyelmi jogkörbe utalt szabálysértés elkövetése esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója szabhat ki járművezetéstől eltiltást.
  2. Büntetőeljárásban Bíróság továbbá a fegyelmi jogkörbe utalt büntetőeljárás esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója szabhat ki járművezetéstől eltiltást.  

1.1. Szabálysértési eljárásban mikor tilthatnak el a járművezetéstől?[szerkesztés]

Szabálysértési eljárásban a járművezetéstől eltiltás a Szabs. Tv. 8.§ (1) bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó intézkedési nem.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs.tv) :

8. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:

a) a járművezetéstől eltiltás,

b) az elkobzás,

c) a kitiltás,

d) a figyelmeztetés.

(2) Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók.[1]

1.2. Mikor van lehetősége a hatóságnak szabálysértési eljárásban járművezetéstől eltiltást alkalmazni?[szerkesztés]

Az eljárás alá vont személy eltiltható, illetve az e törvényben meghatározott esetben az eljárás alá vont személyt el kell tiltani a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el.

1.3. Mikor kötelező szabálysértési eljárásban járművezetéstől eltiltást alkalmazni?[szerkesztés]

Közveszély színhelyén, a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel

a) az úton való haladásra,

b) az előzésre és kikerülésre, valamint

c) a lezárt útszakaszra történő behajtásra

vonatkozó szabályok megszegésével elkövetett szabálysértés miatt járművezetéstől eltiltást alkalmazni kell.

Akit a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt hat hónapon belül legalább két ízben jogerősen felelősségre vontak, az újabb - a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett - szabálysértés miatt a szabálysértési hatóságnak járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kell.[2]

1.4. Amennyiben az általam elkövetett szabálysértés nem sorolható bele az előző pontba, akkor alkalmazhat-e a Szabálysértési Hatóság velem szemben eltiltást?[szerkesztés]

Igen, a szabálysértési törvény lehetőséget biztosít egyéb esetekben is a járművezetéstől eltiltás alkalmazására a “lehet” szó használatával. Ilyen esetek lehet, amikor pl. adott földrajzi területen nagyon elszaporodtak bizonyos szabálysértések, amelynél a visszatartó erő más büntetéssel vagy intézkedési nemmel nem, vagy nem kellő mértékben érhető el.

1.5. Minden kategóriától eltilthatnak, vagy csak attól a kategóriától, amivel a szabálysértést elkövettem?[szerkesztés]

A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára, illetve járműfajtára is vonatkozhat.

1.6. Mennyi időre tilthatnak el a járművezetéstől szabálysértési eljárásban?[szerkesztés]

A járművezetéstől eltiltás - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év.

1.7. Mikor kezdődik a szabálysértési eljárásban a járművezetéstől eltiltás?[szerkesztés]

A járművezetéstől eltiltás hatálya a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

1.8. De mi van akkor, ha a rendőrök már a helyszínen elvették a vezetői engedélyem?[szerkesztés]

A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltás intézkedést megelőzően - a szabálysértéssel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.

1.9. Akkor is eltilthatnak a járművezetéstől, ha szándékosan nem veszem át a hatóság által lakcímemre postai úton kiküldött döntését?[szerkesztés]

Igen. A jogerős, járművezetéstől eltiltás ténye nem függ annak átvételétől.

1.10. Katonának minősülő személy részére szabhatnak -e ki járművezetéstől eltiltást?[szerkesztés]

Igen. Katonával szemben elkobzást, valamint járművezetéstől eltiltást bíróság, illetve szabálysértési hatóság szabhat ki. Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója elkobzás vagy járművezetéstől eltiltás szükségességét észleli, értesíti az eljárása eredményéről a szabálysértési hatóságot.

Fegyelmi eljárásban be kell szerezni a Szabálysértési Hatóság adott cselekményre, tényállásra vonatkozó büntetési, intézkedési gyakorlatát. Szabálysértési előéleti pont kiszabására is van lehetőség.

2. Büntetőeljárásban büntetés vagy intézkedés a járművezetéstől eltiltás?[szerkesztés]

A járművezetéstől eltiltás egy büntetési nem a magyar büntetőjogban. Célja az újabb közlekedési bűncselekmény megelőzése, valamint bármilyen, a közlekedésre veszélyes magatartás meggátolása. Korábban a foglalkozástól eltiltás része volt, majd 1971-ben önállósult. Ennek indoka a közlekedés forgalmának ugrásszerű megnövekedése, a közlekedési balesetek számának növekedése volt.

A jelenleg hatályos, a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi C. törvény (Btk.[1]) 33.§  (1) bekezdése alapján a járművezetéstől eltiltás: büntetés.

Büntetés, azonban, ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.

Ha a bűncselekményt e törvény elzárással rendeli büntetni, e büntetés helyett vagy mellett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.

2.1. Büntetőeljárásban mikor van lehetőség a járművezetéstől eltiltás alkalmazására?[szerkesztés]

A Btk. 55. § (1) bekezdése alapján a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki

a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy

b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.[3]

Tehát bárki vétőképes személyt el lehet tiltani a járművezetéstől, aki közlekedése során KRESZ szabályszegést követett el, és ezzel okozati összefüggésben cselekménye bűncselekménynek minősül. Azt is el lehet tiltani, aki a bűncselekmény elkövetéséhez járművet használ, pl. személygépkocsival járja a külterületet és lopási szándékkal töri fel a tanyákat.

Nem állapítható meg a használat, ha a jármű csak tárgya a bűncselekmény elkövetésének, például jármű önkényes elvétele esetében.

2.2. Gyalogost el lehet tiltani a járművezetéstől?[szerkesztés]

Nem, gyalogost nem lehet eltiltani a járművezetéstől, kivéve a vezetés tiltott átengedésének esete.

2.3. Mikor kötelező a Bíróságok számára a járművezetéstől eltiltás alkalmazására?[szerkesztés]

A Btk. 55. § (2) bekezdése értelmében a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

2.4. Mit jelent a Btk. 55.§ (2) bekezdés II. mondatában szereplő “különös méltánylást érdemlő eset”?[szerkesztés]

A különös méltánylást érdemlő esetnek nem később az elkövetés után kell fennállnia, hanem már az elkövetés pillanatában. Ilyen eset lehet például végszükség közeli helyzet fennállása, azonban egyéb büntetés (pl. pénzbüntetés) ezekben az esetekben is kiszabásra kerülhet.

A Kúria 38. BK véleménye szerint mellőzhető az eltiltás az olyan élethelyzetek megállapítása esetén, amikor váratlan és méltányolható ok készteti az alkoholt fogyasztó személyt arra, hogy a törvényi tilalom ellenére járművet vezessen. (Pl. sürgős orvosi segítség kérése vagy nyújtása, egyéb szolgálati, esetleg családi kötelezettség teljesítésének kényszere.)[4]

Általában nem tartozik bele a  különös méltánylást érdemlő esetkörben önmagában az a körülmény, hogy a terheltnek a munkavégzéséhez elengedhetetlenül szüksége van a vezetői engedélyére.

2.5. Van-e lehetőségem büntetőeljárásban kategória eltiltásra?[szerkesztés]

Igen. A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.

2.6. Mennyi időre tilthatnak el a járművezetéstől büntetőeljárásban?[szerkesztés]

A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni.

2.7. Mikor kezdődik a szabálysértési eljárásban a járművezetéstől eltiltás?[szerkesztés]

A járművezetéstől eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a járművezetéstől eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani.

2.8. De mi van akkor, ha a rendőrök már a helyszínen elvették a vezetői engedélyem?[szerkesztés]

A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.

2.9. Mikor tilthatnak el véglegesen a járművezetéstől büntetőeljárásban?[szerkesztés]

Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált.

2.10. Akkor is eltilthatnak a járművezetéstől, ha szándékosan nem veszem át a hatóság által lakcímemre postai úton kiküldött döntését?[szerkesztés]

Igen. A jogerős, járművezetéstől eltiltás ténye nem függ annak átvételétől.

2.11. Milyen következménye lehet annak, ha az eltiltás hatálya alatt az érvényesülési körébe tartozó járművet vezetek?[szerkesztés]

Akár szabálysértési eljárásban, akár büntetőeljárásban szabták ki az eltiltást, a következmények 2021.05.14.napjától büntetőjogiak.

A Btk. 239/B. § (1) bekezdése értelmében “Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

A (2) bekezdés szerint “Aki a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

2.12. Azzal, hogy eltiltás hatálya alatt vezetek, megszegem a KRESZ rendelkezéseit is?[szerkesztés]

Igen. A KRESZ 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerint járművet az vezethet, aki jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel vagy - jogszabályban meghatározott esetben - az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes jármű vezetésére járművezetési jogosultsággal rendelkezik, és a jármű vezetésétől nincs eltiltva.

2.13. A járművezetéstől eltiltás alkalmazásának szempontjairól szóló 38. BK vélemény lényege:[szerkesztés]

I/A. A járművezetéstől eltiltás Btk. 55.§-a (1) bekezdésének a) és b) pontjára alapított alkalmazása a büntetéskiszabás céljának megvalósulása érdekében akkor indokolt, ha a közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy az elkövetőnek a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, illetve ha bármely bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban az ún. mozgó bűnözés hatásos megelőzésére e büntetés kiszabása szükségesnek mutatkozik.

I/B. A járművezetéstől eltiltás alkalmazása ittas vagy bódult állapotban történt járművezetés esetén főszabályként kötelező, annak mellőzésére csak különös méltánylást érdemlő esetben kerülhet sor.

II. Végleges hatállyal a járművezetéstől az a bűncselekményt elkövető tiltható el, aki arra személyi adottságai miatt – életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán – alkalmatlan.

A határozott időtartamra való eltiltás mértékének a megállapításánál a bűncselekmény jellegének, tárgyi súlyának, az elkövető közlekedési előéletének és a bűnösség fokának van meghatározó jelentősége.

III. A járművezetéstől eltiltás érvényesülési körét a bíróság korlátozhatja a közlekedés egyes ágazataira, egyes járműkategóriákra, járműfajtákra.[4]

  1. Kft, Wolters Kluwer Hungary: 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2022. június 11.)
  2. Kft, Wolters Kluwer Hungary: 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2022. június 11.)
  3. Kft, Wolters Kluwer Hungary: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2022. június 11.)
  4. a b 38. BKv | Kúria. kuria-birosag.hu. (Hozzáférés: 2022. június 11.)