Hátramenet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A hátramenet (vagy tolatás) egy fokozott gondosságot kívánó művelet a gépjárművekkel való közlekedésben. (A sebességváltóműnek azon fokozatát, amelynek kapcsolásával ez a művelet végrehajtható, a köznyelv szintén hátramenet (rückwärts) néven ismeri.)

Főbb szabályai Magyarországon[szerkesztés]

Járművel hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat - anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné - rövid ideig akadályozza.[1]

Egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban, autópályán és autóúton - egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve - hátramenetet végezni tilos.[2]

Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen.[3]

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 33. § (1) bek.
  2. 33. § (2) bek.
  3. 33. § (3) bek.