Karl Friedrich Lessing

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karl Friedrich Lessing
Született1808. február 15.[1][2][3][4][5]
Elhunyt

Karlsruhe[9][10]
Állampolgárságaporosz
Gyermekei
  • Otto Lessing
  • Konrad Lessing
Foglalkozása
  • művész
  • festőművész
  • rajzoló
Tisztségemúzeumigazgató
Iskolái
  • Porosz Művészeti Akadémia
  • Bauakademie (1822–)
Kitüntetései
SírhelyeHauptfriedhof Karlsruhe
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Friedrich Lessing témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karl Friedrich Lessing (néhol Carl) (Breslau, 1808. február 15. – Karlsruhe, 1880. június 5.[11] ) német festő. Karl Friedrich Lessing nagyapja és Gotthold Ephraim Lessing testvérek voltak.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei építésznek szánták, de ő a festészethez érzett hajlamot. Berlinben Röselnél és Dählingnél tájképfestést tanult, azután Schadownak lett tanítványa. Düsseldorfban telepedett le, ahol a műterme csakhamar számos tanítványt egyesített. Történeti és tájképfestő volt s mind a két tekintetben korszakalkotó a német festészet történetében. Történeti képei vezették be a történeti-politikai elemet a német festészetbe.

Művei[szerkesztés]

Első nagyobb műve, a Rőtszakállú Frigyes császár az ikoniumi csatában (1829) című képe után a Rabló és gyermeke, még a Búsuló királyi pár című képeivel eleget tett a düsseldorfi iskola érzelgős romantikájának és az egyház és állam küzdelmeit kezdte ábrázolni hosszú sorozatban, a legnagyobb komolysággal, becsületes realista törekvéssel, nagy sokszor félénk gonddal. Ezen képei: Huszita prédikáció (1834); Ezzelin a barátok előtt; Paschalis pápa elfogása V. Henrik császár által (1840); V. Henrik a Prüfening kolostor előtt (1844); Husz a konstanzi zsinaton (1842, Städel Museum, Frankfurt); Husz kivégeztetése (1851); A pápai bulla elégetése Wittenberg kapuja előtt (1853); Luther tételei; Luther és Eck vitatkozása.

Mint tájfestő eleinte komor, melankolikus hangulathoz illő alakok által különösen kiemelt. Így például a Kolostor-udvar télen című képen a temetés fokozza a természet vigasztalan hangulatát. Megismerkedvén a rajnai vidékkel, a természet realisztikus ábrázolására törekszik, a romantikus motívumokat elhagyta. A természetnek most is nem a derűs, hanem komoly oldala foglalkoztatja: hegyszakadékok, erdők, vihar, felhők. Az alakokat többnyire a harmincéves háború korából vette. A legkitűnőbbek: Tájkép, tűzvész okozta romokkal (1835); Az ezeréves tölgyfa (1837); Tölgyfaerdő (1839); Esti táj a Mosel partján; Az égő kolostor; Landsknechtek védelmeznek egy magaslatot; Erdős hegyszakadék stb.

Galéria[szerkesztés]

  • Huszita prédikáció (1836)
    Huszita prédikáció (1836)
  • Husz János a konstanzi zsinaton (1842)
    Husz János a konstanzi zsinaton (1842)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  2. ↑ a b Carl Friedrich Lessing (holland nyelven)
  3. ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  7. ↑ Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  9. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  10. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лессинг Карл Фридрих, 2015. szeptember 28.
  11. ↑ Der Große Brockhaus (11. kötet, 339. o.), Lipcse, 1932

Források[szerkesztés]

 Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karl_Friedrich_Lessing&oldid=26052605”