Nemzeti gyász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nemzeti gyász meghirdetése esetén: Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni, majd félárbocra kell ereszteni[1]

A nemzeti gyász társadalmi szintű gyásszal kapcsolatos államilag elrendelt intézkedések gyűjtőneve. A magyar jogszabály meghatározása szerint a nemzeti gyász: „a társadalom egészét, illetve annak jelentős részét érintő – a nemzet érdekében végzett munkássága, közéleti tevékenysége okán kiemelkedő személy halála miatt vagy a társadalmat mélyen megrázó katasztrófában elhunytak iránt érzett – megrendülés és az ezt kifejező kegyeleti megemlékezés.”[2] A nemzeti gyász lehet eseti vagy visszatérő jellegű.[3] A nemzeti gyászt a Kormány rendeletben hirdeti ki. Kivételesen indokolt esetben a nemzeti gyász több naptári napot is felölelhet.[4]

A nemzeti gyásznap[szerkesztés]

A nemzeti gyásznap egy naptári nap; a nemzeti emléknapok egyik fajtája.

Magyarországon a Kormány október 6-át és november 4-ét 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánította az aradi vértanúk kivégzésének, illetve az 1956-os forradalom leverésének emlékére.[3]

A Kormány nemzeti gyásznapot rendelt el 2006. december 9-én, Puskás Ferenc temetése napján.[5]

2015-ben a Kormány november 15-ét nyilvánította nemzeti gyásznappá, a 2015. november 13-ai párizsi terrortámadásokban elhunyt áldozatok emlékére.[6]

2017. január 23-ra nemzeti gyásznapot rendelt el a Kormány az olaszországi buszbalesetben elhunyt áldozatok emlékére.[7]

Főbb intézkedések a nemzeti gyásszal összefüggésben[szerkesztés]

Nemzeti gyász meghirdetése esetén:

  • Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni, majd félárbócra kell ereszteni,
  • a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvényben[8] meghatározott középületekre zászlóhasználat esetén gyászlobogót kell kifüggeszteni, lobogóhasználat esetén Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbócra kell ereszteni,
  • az iskolákban tanóra, vagy külön diákrendezvény keretében méltó módon megemlékezést kell tartani,
  • a nyilvános szórakozóhelyeken a zene- és műsorszolgáltatás - a nemzeti gyászt kihirdető rendeletben foglaltak szerint - korlátozható.[9]

Ha a nemzeti gyászhoz temetés vagy egyéb nyilvános szertartás kapcsolódik, a Kormány a szervezés és a lebonyolítás céljából a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter vezetésével eseti bizottságot hozhat létre. A bizottságban biztosítani kell a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és az Állami Protokoll képviseletét.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bek.
  2. a nemzeti gyászról szóló 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 1.§-a
  3. a b 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bek.
  4. 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. § (3) bek.
  5. https://index.hu/sport/futball/2006/12/08/061208ngy/
  6. a nemzeti gyásznap elrendeléséről szóló 344/2015. (XI. 14.) Korm. rendelet 1. §
  7. A Kormány 7/2017. (I. 21.) Korm. rendelete nemzeti gyásznap elrendeléséről - Magyar Közlöny 2017. 7. szám, 2017. január 21.
  8. a 2011. évi CCII. törvény 7. § (1) bekezdésében
  9. 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. §.
  10. 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 4. § .

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]