Nemzeti gyász
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
_3.jpg)
A nemzeti gyász társadalmi szintű gyásszal kapcsolatos államilag elrendelt intézkedések gyűjtőneve. A magyar jogszabály meghatározása szerint a nemzeti gyász: „a társadalom egészét, illetve annak jelentős részét érintő – a nemzet érdekében végzett munkássága, közéleti tevékenysége okán kiemelkedő személy halála miatt vagy a társadalmat mélyen megrázó katasztrófában elhunytak iránt érzett – megrendülés és az ezt kifejező kegyeleti megemlékezés.”[2] A nemzeti gyász lehet eseti vagy visszatérő jellegű.[3] A nemzeti gyászt a kormány rendeletben hirdeti ki. Kivételesen indokolt esetben a nemzeti gyász több naptári napot is felölelhet.[4]
A nemzeti gyásznap[szerkesztés]
A nemzeti gyásznap egy naptári nap; a nemzeti emléknapok egyik fajtája. Évente visszatérő nemzeti gyásznap Magyarországon kettő van: a kormány október 6-át és november 4-ét 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánította az aradi vértanúk kivégzésének, illetve az 1956-os forradalom leverésének emlékére.[3]
Nemzeti gyásznapok az elmúlt évtizedekben:
- 1993. december 18.: Antall József miniszterelnök temetésének napja. Ez volt az első nemzeti gyásznap a rendszerváltás óta.[5]
- 1999. január 30.: a deutschlandsbergi autóbusz-baleset áldozatainak emlékére.[6]
- 2002. május 17.: a móri bankrablás áldozatainak emlékére.[6]
- 2005. április 8.: II. János Pál pápa temetésének napja.[5]
- 2006. december 9.: Puskás Ferenc temetésének napja.[6]
- 2010. április 18.: a Lech Kaczyński lengyel államfő halálát is okozó szmolenszki légikatasztrófa áldozatainak emlékére.[7]
- 2015. november 15.: a 2015. november 13-ai párizsi terrortámadás áldozatainak emlékére.[8]
- 2017. január 23.: az olaszországi buszbaleset áldozatainak emlékére.[9]
Főbb intézkedések a nemzeti gyásszal összefüggésben[szerkesztés]
Nemzeti gyász meghirdetése esetén:
- Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni, majd félárbócra kell ereszteni,
- a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvényben[10] meghatározott középületekre zászlóhasználat esetén gyászlobogót kell kifüggeszteni, lobogóhasználat esetén Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbócra kell ereszteni,
- az iskolákban tanóra, vagy külön diákrendezvény keretében méltó módon megemlékezést kell tartani,
- a nyilvános szórakozóhelyeken a zene- és műsorszolgáltatás - a nemzeti gyászt kihirdető rendeletben foglaltak szerint - korlátozható.[11]
Ha a nemzeti gyászhoz temetés vagy egyéb nyilvános szertartás kapcsolódik, a Kormány a szervezés és a lebonyolítás céljából a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter vezetésével eseti bizottságot hozhat létre. A bizottságban biztosítani kell a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és az Állami Protokoll képviseletét.[12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bek.
- ↑ a nemzeti gyászról szóló 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. §-a
- ↑ a b 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bek.
- ↑ 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. § (3) bek.
- ↑ a b Nemzeti gyász – 24.hu
- ↑ a b c Nemzeti gyász Puskás Ferenc emlékére
- ↑ Nemzeti gyásznap lesz itthon a lengyel elnök temetésének napja index.hu
- ↑ A nemzeti gyásznap elrendeléséről szóló 344/2015. (XI. 14.) Korm. rendelet 1. §
- ↑ A Kormány 7/2017. (I. 21.) Korm. rendelete nemzeti gyásznap elrendeléséről – Magyar Közlöny 2017. 7. szám, 2017. január 21.
- ↑ a 2011. évi CCII. törvény 7. § (1) bekezdésében
- ↑ 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. §.
- ↑ 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 4. § .
Források[szerkesztés]
- 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a nemzeti gyászról, net.jogtar.hu