Fürdőhelyiség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zuhanyozó és fürdőkád kombinációja

A fürdőhelyiség a hivatalos nyelvhasználatban az egészségügyi helyiségek közé tartozó egyes mellékhelyiségek gyűjtőfogalma. Magában foglalja a fürdőszobát, a mosdót és zuhany(ozó)fülkét. Megléte illetve minősége a lakás komfortfokozatát illetve az egyes szálláshelyek besorolását befolyásoló tényező. [1](Két vagy több fürdőhelyiség esetén a köznyelv a lakás komfortfokozatát duplakomfortosnak illetve luxusnak nevezi.) Bár továbbra is a fürdőszoba a legjellemzőbb fürdőhelyiség, helytakarékossági vagy funkcionális szempontok alapján számos esetben fürdőszoba (vagy az egyik fürdőszoba) helyett zuhanyozófülkéket létesítenek.

Napjainkban a fürdőhelyiségek berendezései egyre több, egyre kényelmesebb funkciót nyújtanak. A fürdőhelyiség kialakításának esztétikai szempontjai is teret kapnak. Ennek következtében a fürdőhelyiség egyre inkább divatcikké válik.

A fürdőhelyiség fajtái[szerkesztés]

  1. fürdőszoba
  2. fürdőszoba WC-vel
  3. zuhanyzóhelyiség
  4. zuhanyzóhelyiség WC-vel
  5. mosdóhelyiség
  6. mosdóhelyiség WC-vel

Története[szerkesztés]

Története Magyarországon[szerkesztés]

Kezdetleges fürdő (1937)

A higiénia fejlődésével általánossá vált, hogy a lakóingatlanokba bevezetik a vizet és a kisebb lakásokat is vizesblokkokkal látják el. A nagyvárosok fejlődése során azonban számos olyan lakás létesült, amelyben nem volt mosdási illetve mosási lehetőség. Budapesten is jellemzővé vált a 19. század utolsó harmadában az olyan zárt udvaros, többemeletes lakóház, amelynek csak az elegánsabb, az utcára néző lakásaiban létesítettek fürdőhelyiséget. [2]A szegényebb lakók számára közös mosdóhelyiségeket építettek illetve nem otthon, hanem közfürdőkben tisztálkodhattak. A mosást is közös helyiségben, ú.n. mosókonyhában végezték. Az első világháború előtti korszerűbb telepszerű lakásépítésnél általánossá vált viszonylag kis alapterületű lakásoknak fürdőszobával együtt való felépítése. Az első világháború ezt a fejlődési folyamatot megtörte és a trianoni békeszerződés megkötése utáni időkben felszökött nagy mennyiségi igény enyhítésére szükséglakásokat illetve komfort nélküli lakásokat is létesítettek.

A második világháború nagy veszteséget okozott a lakásállományban is, ezért először a lakások mennyiségi pótlása volt előtérben. A lakások államosítása illetve a társbérletesítés következtében számos lakásban több család közösen használt egy fürdőszobát.

Az 1970-es években felgyorsult lakásépítés fürdőszobás lakások építését célozta meg. Az 1980-as években a lakásépítés súlya egyre inkább a magánlakások építésére tolódott át. Az 1990-es évek eleje, az állami illetve önkormányzati lakásoknak a bérlők részére való értékesítése óta a komfortosítás egyértelműen a lakók, a tulajdonosok feladatává vált.

Képgaléria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források, jegyzetek[szerkesztés]

  • Budapest lexikon II. kötet Lakásviszonyok című szócikk 13-17. old.
  1. 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről
  2. Budapest lexikon II. kötet Lakásviszonyok című szócikk