Loggia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Perényi-loggia, Sárospatak
Háromemeletes árkádsoros loggia a városházán, Poznańban.

A loggia (olasz szó; újabban lodzsa írásmóddal is használatos[1]) az építészetben hagyományosan "pillérekre vagy oszlopokra támaszkodó, nyitott, árkádos csarnok."[2]vagy "Félig nyitott, árkádos csarnok vagy valamely épület falához simuló oszlopos - boltíves galéria.[3] A hagyományos értelemben a loggia lehet önálló építmény is vagy megjelenhet egy- vagy többszintes elrendezésben épületek homlokzatán. [4] Ennél lényegesen szűkebb a loggia ma használatos fogalma.

A loggia hagyományos fogalma[szerkesztés]

A loggia a gótikus építészetben jelent meg először, pl. a velencei építészetben, majd a reneszánsz korában Olaszországban és más országokban is egyre szélesebb körben elterjedt mind egyházi, mind világi épületeken. A magyar reneszánsz építészet máig megőrzött remeke a Perényi-loggia a sárospataki Rákóczi-várban. A dunántúli késő reneszánsz várkastélyok uralkodó formai eleme lett a loggia, amely a soproni tűztornyon és lakóházakon is megjelent.

A loggia mai fogalma[szerkesztés]

A loggia mai értelmezésben lakóépületek erkélyszerű, ám a fal síkjából nem kiugró része - leginkább a az épülethomlokzatba bemélyedő nyitott térrész neve.[5] Magyar jogszabályi meghatározás szerint " az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér."[6][7]


Források, jegyzetek[szerkesztés]

  • Művészeti kislexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1973.
  1. lásd pl. Magyar - olasz szótár. Akadémiai, 2000. 620.old.
  2. Művészeti kislexikon 344. old.
  3. Művészeti lexikon 101. old.
  4. Magyar nagylexikon 12. kötet 210 - 211. old.
  5. Magyar nagylexikon 12. kötet 211. old.
  6. OTÉK 82. pont
  7. az OTÉK-ban "loggia" írásmóddal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]