Kallós Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kallós Lajos
Született 1819. május 15.
Borzova
Elhunyt 1881. szeptember 2. (62 évesen)
Debrecen
Foglalkozása jogtudós,
jogi író

Kallós Lajos (Borzova, (ma: Szlovákia), 1819. május 15.Debrecen, 1881. szeptember 2.) jogtudós, jogi író, az MTA levelező tagja.[1]

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait a Sárospataki Református Kollégiumban végezte, 1842-ben gróf Károlyi uradalmi ügyészségnél volt gyakorlaton, majd Pestre költözött és 1843-ban letette az ügyvédi, 1844-ben pedig a váltóügyvédi vizsgát. Jogi írói pályája 1846-ban kezdődött, amikor kiadta az Alapelvek a magyar polgári jogban című jogtani kézikönyvét, amelyet István nádornak ajánlott. Ezt 1848-ban követte másik műve: Néhány lap az élet jogirataiból, amelyet 1862-ben Debrecenben új cím alatt adott ki: Magyarországi főtörvényszéki ítéletek gyűjteménye.

1861-ben a sárospataki főiskola jogi tanszékére hívták meg, s ott hirdette két éven át a magyar jog elveit. Ugyanakkor 1852-ben kiadta az Osztrák polgári jog elveit is. 1853-ban a Debreceni Református Kollégium jogtanári székére ment át, ahol újra kiadta (bővebb átdolgozásban) A magyar polgári jog alapelveit.[1] A debreceni kollégiumban Kallós, és további három jogászprofesszor idején az 1853–54-es tanévben a kultuszminiszter nyilvános jogakadémiának nyilvánította a kollégium önálló jogakadémiáját. Kallós haláláig, 1881-ig töltötte be professzori tisztségét a kollégiumban. Népszerűségére jellemző, hogy a diákok emlékünnepséget rendeztek halálakor.[2] Tudományos érdemei felkeltették a Magyar Tudományos Akadémia figyelmét és 1863. január 13-án, Lonovics József érsek ajánlatára (akivel Kallós folyamatos levelezésben állott), levelező taggá választották. Székfoglalója a törvények tiszteletéről szólt.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Alapelvek a magyar polgári jogban (1846);
  • Néhány lap az élet jogirataiból (1848);
  • Magyarországi főtörvényszék itéleteinek gyüjteménye a mostani időig (Debrecen, 1862) Online
  • Osztrák polgári jog elvei (1852);
  • A magyar polgári jog alapelvei (1853).

Kéziratban[szerkesztés]

  • Egyetemes európai jogtörténet
  • Kamatkérdés

Források[szerkesztés]

  1. a b A Pallas nagy lexikona: Kallós Lajos
  2. Kocsis Elemér (főszerk.): A Debreceni Református Kollégium története - A magyarországi református egyház zsinati irodájának sajtóosztálya Budapest, 1988

Lásd még[szerkesztés]