Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A titkos információgyűjtés törvényi szabályozása szerint részben bírói engedélyhez van kötve (bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés), meghatározott esetekben pedig bírói engedély nélkül is végezhető (Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés). Mivel a jogállamiság egyik alapvető kritériuma a jogbiztonság, garanciális szabály az, hogy bizonyos gyűjtési cselekmények csak meghatározott bűnüldözési célból, csak súlyos bűncselekmények esetében és csak bírói engedély alapján végezhetők.

A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait.[1]

A titkos információgyűjtés módjai[szerkesztés]

A felhatalmazott szervek a bírói engedéllyel

  • a) lakást és telephelyet titokban átkutathatnak (titkos kutatás), az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
  • b) lakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,
  • c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, azok tartalmát megismerhetik, azt technikai eszközzel rögzíthetik,** d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő hírközlési szolgáltatás útján továbbított közlés tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
  • e) az Interneten vagy más számítástechnikai úton történő levelezés (e-mail) során keletkezett adatokat és információkat megismerhetik és felhasználhatják.[2]

A Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szervei a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtő eszközök alkalmazását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelik meg.[3]

A bíró döntése[szerkesztés]

A különleges eszköz alkalmazását a felhatalmazott szerv székhelye szerint illetékes járásbíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi.[4]

A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.[5]

A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve - a (2) bekezdés szerinti kérelemre - 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja.[6]

A külön engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat az engedélyező bíró bármikor megismerheti.[7]

Források[szerkesztés]

  • 2004. évi XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2004. évi XIX. tv. 33. § (5) bek.
  2. 2004. évi XIX. tv. 31. § (1) bek.
  3. 2004. évi XIX. tv. 31. § (5) bek.
  4. 2004. évi XIX. tv. 32. § (3) bek.
  5. 2004. évi XIX. tv. 32. § (4) bek.
  6. 2004. évi XIX. tv. 32. § (5) bek.
  7. 2004. évi XIX. tv. 32. § (6) bek.

Lásd még[szerkesztés]