Beszámítás
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A beszámítás a szerződések jogában a szerződés teljesítésével összefüggő jogintézmény). A beszámításra Magyarországon a magyar Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak.
A hatályos szabályozás[szerkesztés]
A beszámításról a hatályos Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) X. Fejezete rendelkezik. Ennek főbb szabályai:
Pénzkövetelések beszámítása[szerkesztés]
A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja.[1] A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.[2]
Pénzkövetelések beszámításának korlátai[szerkesztés]
Az elévült pénzkövetelést is be lehet számítani, ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a pénztartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be.[3] Végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani.[4] Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben olyan pénztartozást lehet beszámítani, amely a pénzköveteléssel azonos jogalapból ered. [5]
A beszámítás kizártsága[szerkesztés]
Beszámításnak nincs helye
- a) tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve; és
- b) a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben.[6]
A bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámításának nincs helye. [7]
A beszámítás szabályainak alkalmazása nem pénzkövetelés esetén[szerkesztés]
A beszámítás szabályait megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló bármely más egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a tartozásába beszámítja.[8]
A már nem hatályos 1959. évi törvényben[szerkesztés]
A beszámításra a korábbi Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) XXIV. fejezetében a 296 - 297. §§ rendelkezései voltak az irányadók.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:49. § (1) bek.
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:49. § (2) bek.
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:50. § (1) bek.
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:50. § (2) bek.
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:50. § (3) bek.
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:51. § (1) bek. §
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:51. (2) bek. §
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:52. §
Források[szerkesztés]
- 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
