Ugrás a tartalomhoz

Regéczi Nagy Imre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Regéczi Nagy Imre
Született1854. október 29.
Miskolc
Elhunyt1891. március 10.
Bécs
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
állatorvos,
fiziológus
Sírhelyematzleinsdorfi evangélikus temető[1]
SablonWikidataSegítség

Regéczi Nagy Imre másként Regéczy (Miskolc, 1854. október 29.Bécs, 1891. március 10.)[2] orvosdoktor, az állatorvosi akadémia tanára.

Életpályája

[szerkesztés]

Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, ahol 1877-ben kapta meg oklevelét. Másodéves orvostanhallgató korában már szemészeti pályadíjat nyert, ötödéves korában pedig Jendrássik tanár mellé az orvosi természettan segédjévé választatott, mint ilyen egyszersmind az élettani előadásoknál is segédkezett. 1878-ban mint katonaorvos Boszniában működött. 1879-ben az élettani tanszék első segédjének választották, mely minőségben 1884-ig működött, miközben 1881-ben élettani magántanárrá habilitálták. 1884-ben nevezték ki egyetemi rendkívüli tanárrá, ettől fogva 1890 végéig mint segédtanár az élettani oktatásában vett részt. 1890 elején az állatorvosi akadémián Thanhoffer tanárnak lett utódja az ottani élettani tanszéken.

Cikkei az Orvosi Hetilapban (1877. Az «a» szögletről, 1878. A 16. számú cs. k. katonakórházban Tiroch ezredorvos osztályából: Vér-átömlesztés, Az alkalmazkodás befolyása a látásra, 1880. A fehérnyeoldatok szűrődéséről, A vérnyomásról, 1888. Uj módok az ingerület tovaterjedése sebességi meghatározására az izomban); az Archiv für die gesammte Physiologie-ben (Bonn 1885. Die Ursache der Stabilität des Blutdruckes).

Kutatási területe

[szerkesztés]
Regéczy Nagy Imre és családja síremléke, az Avasi temetőben

Búvárkodásának tárgyai leginkább az élettani fizika körében mozogtak.

Munkái

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Biographia, az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Fel. szerk. Dr. Kovács Gyula, Dr. Fehér György. Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1967.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.