Hamisítás Elleni Nemzeti Testület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Hamisítás elleni Nemzeti Testület 2008-ban jött létre.

A második Orbán-kormány a 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelettel 2011. január 1-jével újra szabályozta a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, (rövidítése: HENT) a szellemi tulajdonjogok megsértése[1] elleni hatékony fellépés erősítésére, valamint a hamisítás elleni cselekvési tervek kidolgozásának és végrehajtásának koordinálására.[2]

Feladatai[szerkesztés]

  • a) a hamisítás elleni nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása, végrehajtásuk összehangolása;
  • b) a hamisítás elleni nemzetközi és európai uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolása és támogatása;
  • c) a hamisításra vonatkozó statisztikai adatok rendszerezése, elemzése;
  • d) tudatosságnövelő, felvilágosító programok, kampányok kezdeményezése, összehangolása, valamint végrehajtásuk figyelemmel kísérése;
  • e) a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzése;
  • f) javaslattétel a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabályok megalkotására és módosítására.[3]

Szervezete[szerkesztés]

A Testület tagjainak létszáma - a Testület elnökét is ideértve - legfeljebb 21 fő.[4] Elnöke az igazságügyért felelős miniszter,[5][6] a Testület tagja elnökhelyettesként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.[7] A Testület további tagjainak kinevezése 3 évre szól.[7] A Testület tagjai tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.[8] A Testület titkársági feladatait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el.[9]

Hatályba lépés[szerkesztés]

287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 2011. január 1-jén lépett hatályba. A Testület tagjainak az e rendelet hatálybalépését megelőzően adott kinevezése e rendelet erejénél fogva megszűnt. A Testületet ezt követő 3 hónapon belül újjá kellett alakítani.[10]

Javaslat a megszüntetésére[szerkesztés]

A 2022 júniusában az Országgyűléshez a „Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról” címen benyújtott törvényjavaslat 12. §-ához fűzött indokolás szerint a HENT megszűnne.

„A 12. §–hoz A gyakorlati tapasztalatok alapján a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (a továbbiakban: HENT) feladatainak ellátása, így különösen a hamisítás elleni küzdelemben résztvevő kormányzati szervek együttműködésének biztosítása, illetve a szakmai javaslatok közvetítése a jogalkotó irányába nem igényel elkülönült szervezeti struktúrát. Mindezek alapján a HENT önálló szervezetként megszűnik, további ellátást igénylő feladatai pedig az igazságügyi miniszterhez, mint a Kormány fogyasztóvédelemért felelős tagjához kerülnek, amely útján biztosítható a hamisítási elleni fellépés eddigi eredményeinek megőrzése és további ellátása.[11]

Források[szerkesztés]

  • a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelettel módsított 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületről
  • hamisitasellen.hu
  • 338/2016. (XI. 17.) Korm. rendelet A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet, valamint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületről szóló 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a rendeletben a továbbiakban: hamisítás
  2. 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 1. §
  3. 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 2. §
  4. 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bek.
  5. 2014-től dr. Trócsányi László
  6. 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bek.
  7. a b 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. § (3) bek.
  8. 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. § (7) bek.
  9. 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 5. § (1) bek.
  10. 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet 7. § (1) és (2) bek.
  11. „Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról” címen benyújtott törvényjavaslat

További információk[szerkesztés]

  • a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (4a) bek. (felhatalmazás a Kormánynak)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]