Jogviszony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Jogviszony alatt a jogtudományban olyan társadalmi viszonyt értünk, amelyet a jogalkotó a jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott.[1]

Aszerint, amint a jogosított vagy kötelezett fél valamely jogviszonyban magánszeméllyel, vagy az állami közönséggel áll szemben, magát a jogviszonyt is magán- vagy közjogi viszonynak nevezzük.[2]

Magánjogi viszonyok[szerkesztés]

A polgári jogi jogviszonyok vagyoni jellegű és személy természetű viszonyok, amelyekben a felek egyenjogúak, egymáshoz képest mellérendelt pozícióban állnak, és amelyekben többnyire az akaratautonómia érvényesül.[1]

A polgári jogviszonyokat a következőképpen osztályozhatjuk:[3]

Személyi viszonyok[szerkesztés]

A személyek jogalanyiságával kapcsolatos viszonyok, illetve a személyhez fűződő jogok védelmével kapcsolatos viszonyok.[3]

Vagyoni viszonyok[szerkesztés]

A vagyoni viszonyokon belül megkülönböztetünk dologi viszonyokat, a kötelmi viszonyokat és az öröklési viszonyok.[3] A dologi jogviszonyok tipikusan abszolút szerkezetű viszonyok, a kötelmi jogviszonyok pedig relatív szerkezetű viszonyok.

Példa[szerkesztés]

Jogviszony áll fenn a hitelező és az adós között: a hitelező jogosult követelni, hogy az adós teljesítsen, az adós köteles teljesíteni (relatív jogviszony). Továbbá ilyen jogviszony áll fenn a tulajdonos és minden más ember között: a tulajdonos jogosult követelni, hogy rajta kívül más az ő dolgához hozzá ne nyúljon, minden más ember köteles a tulajdonos dolgától tartózkodni (abszolút jogviszony).[2]

A jogviszony elemei[szerkesztés]

A jogviszonyoknak megkülönböztetjük az alanyait, a tárgyát és a tartalmát.

A jogviszony alanyai[szerkesztés]

A jogviszony alanyai azok a személyek, akik jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek.[4]

A jogviszony tárgya[szerkesztés]

A jogviszony közvetlen tárgya azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymás irányában tanúsítaniuk kell, a közvetett tárgya pedig az a dolog, amelyre ez az emberi magatartás irányul.[5]

A jogviszony tartalma[szerkesztés]

A jogviszony tartalma a jogviszony alanyait megillető jogosultságok és az őket terhelőt kötelezettségek együttese.[6]

Közjogi viszonyok[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Bíró György, Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Általános tanok, 157. o.
  2. a b Pallas Nagylexikon - jogviszony
  3. a b c Általános tanok, 158. o.
  4. Általános tanok, 162. o.
  5. Általános tanok, 173-174. o.
  6. Általános tanok, 177. o.