Bajor Ágost
| Bajor Ágost | |
| Született |
Bayer Ágoston 1892. szeptember 17.[1] Esztergom |
| Elhunyt |
1958. október 11. (66 évesen) Esztergom |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
Tóth Erzsébet (h. 1934–1936)[2] Ódor Ilona Kornélia (h. 1939–1958)[3] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1910–1916) |
| Festői pályafutása | |
Bajor Ágost, eredeti neve: Bayer Ágoston (Esztergom, 1892. szeptember 17.[4] – Esztergom, 1958. október 11.) magyar festő, grafikus.
Életpályája[szerkesztés]
Bayer Károly kékfestő és Schalkház Gizella fiaként született. Tanulmányait 1910 és 1916 között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol mestere Olgyai Viktor volt. 1920–21-ben ugyanitt képezte magát tovább Zemplényi Tivadarnál. Több tanulmányutat tett Olaszországban (1923, 1927). Néhány évig tanított az esztergomi Bencés Gimnáziumban, 1923-ban Budapestre költözött, műterme a Kelenhegyi úton állt. Az Ex-libris és Grafika Baráti Kör tagja volt. Az 1930-as években vallási témákat dolgozott fel, és megrendelésre néhány freskót is alkotott, később azonban lemeszelték falképeit. 1927-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Babits Mihály baráti köréhez tartozott. A második világháború alatt részt vett a keleti fronton folyó harcokban. 1947-ben visszaköltözött szülővárosába, 1954-ben ugyanitt tárlaton szerepelt műveivel.
Művei[szerkesztés]
Elsősorban naturalista portrékat és tájképeket festett, valamint akvarelleket és rézkarcokat is készített. Művei a budapesti Nemzeti Galériában, az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban és a miskolci Herman Ottó Múzeumban találhatóak.
Emlékezete[szerkesztés]
- Esztergomban születésének 100. évfordulójára emléktáblát avattak egykori házán[5] 2006-ban, és egy művelődési ház is az ő nevét viseli.
- Esztergomban az ő nevét viseli a Poeltenberg Ernő utcát a Lázár Vilmos utcával összekötő utca.
Kiállításai[szerkesztés]
Egyéni kiállítások[szerkesztés]
- 1927 • Műcsarnok, Budapest
- 1943 • Nemzeti Szalon, Budapest (kat.)
- 1992 • Balassa Bálint Múzeum, Esztergom.
Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]
- 1943 • Műbarát [Marosán Lászlóval, Kemény Lászlóval, Gömöri-Reidl Idával].
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven), 2009
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Tóth Erzsébettel a Budapest XI. kerületi házassági akv. 49/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Ódor Ilona Kornéliával a Budapest XI. kerületi házassági akv. 620/1939. folyószáma alatt. [2020. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
- ↑ Születési bejegyzése az esztergomi római katolikus keresztelési akv. 240/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
- ↑ Az "ismeretlen Esztergom" ábrázolója – Emléktáblát kapott Bajor Ágost Archiválva 2008. január 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Új Ember, 2006.11.05., LXII. évf. 45. (3038.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Bajor Ágost. Kieselbach Galéria. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
- Artportal
- Dorogi lexikon A–Zs. Szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. Dorog: Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság. 2000. 13–14. o. ISBN 963-00-4973-2
További információk[szerkesztés]
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, 1935. Győző ny.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
- Szabó Lilla: Szlovákiai magyar könyvművészet 1918-1945. Budapest, Méry Ratio, 2011.
|
