Bajor Ágost

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bajor Ágost
Született Bayer Ágoston
1892. szeptember 17.[1]
Esztergom
Elhunyt 1958. október 11. (66 évesen)
Esztergom
Állampolgársága magyar
Házastársa Tóth Erzsébet
(h. 1934–1936)[2]
Ódor Ilona Kornélia
(h. 1939–1958)[3]
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
Iskolái Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1910–1916)
Festői pályafutása
SablonWikidataSegítség

Bajor Ágost, eredeti neve: Bayer Ágoston (Esztergom, 1892. szeptember 17.[4] – Esztergom, 1958. október 11.) magyar festő, grafikus.

Életpályája[szerkesztés]

Bayer Károly kékfestő és Schalkház Gizella fiaként született. Tanulmányait 1910 és 1916 között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol mestere Olgyai Viktor volt. 1920–21-ben ugyanitt képezte magát tovább Zemplényi Tivadarnál. Több tanulmányutat tett Olaszországban (1923, 1927). Néhány évig tanított az esztergomi Bencés Gimnáziumban, 1923-ban Budapestre költözött, műterme a Kelenhegyi úton állt. Az Ex-libris és Grafika Baráti Kör tagja volt. Az 1930-as években vallási témákat dolgozott fel, és megrendelésre néhány freskót is alkotott, később azonban lemeszelték falképeit. 1927-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Babits Mihály baráti köréhez tartozott. A második világháború alatt részt vett a keleti fronton folyó harcokban. 1947-ben visszaköltözött szülővárosába, 1954-ben ugyanitt tárlaton szerepelt műveivel.

Művei[szerkesztés]

Elsősorban naturalista portrékat és tájképeket festett, valamint akvarelleket és rézkarcokat is készített. Művei a budapesti Nemzeti Galériában, az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban és a miskolci Herman Ottó Múzeumban találhatóak.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Esztergomban születésének 100. évfordulójára emléktáblát avattak egykori házán[5] 2006-ban, és egy művelődési ház is az ő nevét viseli.
  • Esztergomban az ő nevét viseli a Poeltenberg Ernő utcát a Lázár Vilmos utcával összekötő utca.

Kiállításai[szerkesztés]

Egyéni kiállítások[szerkesztés]

  • 1927 • Műcsarnok, Budapest
  • 1943 • Nemzeti Szalon, Budapest (kat.)
  • 1992 • Balassa Bálint Múzeum, Esztergom.

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]

  • 1943 • Műbarát [Marosán Lászlóval, Kemény Lászlóval, Gömöri-Reidl Idával].

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, 1935. Győző ny.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
  • Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • Szabó Lilla: Szlovákiai magyar könyvművészet 1918-1945. Budapest, Méry Ratio, 2011.