Bojta Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bojta Béla
SzületettBurger Ernő Béla
1899. december 27.[1][2]
Szeged
Elhunyt1969. december 29. (70 évesen)[1]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMüller Anna Róza
(h. 1936–?)
Farkas Erzsébet
(h. 1948–1969)
Foglalkozása
Tisztségeállamtitkár
SablonWikidataSegítség

Bojta Ernő Béla (szül. Burger Béla; Szeged, 1899. december 27.Budapest, Józsefváros, 1969. december 29.)[4][5][6] magyar miniszterelnökségi államtitkár, ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, sakkszakíró.

Életpályája[szerkesztés]

Burger Jakab terménykereskedő és Krau Franciska elsőszülött fia.[7] A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust. Ügyvéd lett, több baloldali személy védelmét ő látta el. Szabotázsakciók gyanúja miatt 1942-ben letartóztatták, és büntetőszázadba küldték. 1944. április 4-én ismét letartóztatták. Budapestre szállították, ám október 27-én megszökött. Visszatért Szegedre, és ismét ügyvéd lett, majd Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökségi államtitkára volt. Megszervezte a Népbíróságok Országos Tanácsát, amelynek bírája majd 1948-ban elnöke lett. Elnöknek Rákosi Mátyás utasítására nevezték ki, a tisztségben Major Ákos korábbi hadbírót (NOT-elnök: 1946-1948) váltotta. Bojta kinevezése ellen Domokos József emelte fel a szavát, aki a harmincas években Rákosi egyik védőügyvédje volt. Most már mint Magyarország Legfőbb Ügyésze (1945–1953), ezt követően (1954–1958) a Legfelsőbb Bíróság Elnöke személyes hangú levében 1948. május 30-án tiltakozott Major Ákos mellőzése miatt. Major eltávolítását méltánytalannak és sértőnek nevezte. Továbbá levelében szerepel: ...„Bojtát magánélete sem teszi alkalmassá arra, hogy... hogy elnök legyen. Majd felteszi a kérdést: Helyes dolog-e egy nem-kifogásolt keresztény helyébe egy kifogásolt zsidót helyezni?”[8] Miniszteri rangban ő volt a magyar-csehszlovák határrendező bizottság elnöke. Miután 1949-ben a Népbíróságok Országos Tanácsa megszűnt, Bojta a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke lett. Néhány hónap múlva elbocsátották, és évekig gyárban dolgozott tisztviselőként. 1956-tól ismét ügyvéd lett, 1958-tól az ügyvédek felülvizsgáló bizottságának tagja. Az 1956-os forradalom után alakult meg ez a bizottság, s javaslatukra az ország ügyvédi karának kétharmadát megfosztották a kamarai tagságától, tehát az egzisztenciájuktól. A megfosztás egy ötsoros miniszteri értesítésben történt, indokolás, érdemi fellebbezés nem volt.[9] 1962 és 1964 között az Országos Ügyvédi Tanács elnöke volt.

Első házastársa Müller Móric és Goldblatt Felesz lánya, Anna Róza volt.[10] Második felesége Farkas Erzsébet volt, Farkas Ármin és Rochlitz Cecília lánya, akit 1948. május 29-én Kecskeméten vett nőül.[11] Sógornője Farkas Lujza irodalomtörténész, újságíró volt.

Műve[szerkesztés]

  • Szerk.: Népbírósági Döntvénytár (I-III., Bp., 1946-49)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1947)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1969)[12]

A sakkéletben[szerkesztés]

1951 és 1955 között a Magyar Sakkszövetség alelnöki, majd 1955 és 1960 között elnöki tisztét töltötte be. Éveken át vezette a Szabad Hazánkért, a Szabadságharcos, valamint a Füles című időszaki lapok sakkrovatait. Mint I. osztályú versenyző – fiatalabb korában szülővárosában, Szögeden, majd az 50-es években a fővárosban – a csapatbajnokságoknak is aktív résztvevője volt, ugyanakkor avatott szakíróként tevékenykedett. Számos cikke jelent meg – főként a középjáték köréből – a Magyar Sakkéletben, a Füles című hetilapban pedig egészen élete végéig vezetett sakkrovatot.[13]

1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02000.htm, Bojta Béla, 2017. október 9.
  2. FamilySearch (angol nyelven)
  3. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  4. Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 3636/1969. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  5. Gyászjelentése (1969). (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  6. A Magyar Életrajzi Lexikonban közölt adat. Más forrás december 28-át adja meg halála napjának (lásd: (1970. január) „dr. Bojta Béla (1899–1969)”. Magyar Sakkélet 20 (1), 2. o.  
  7. Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 251/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  8. Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez.Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest.3. kötet.148-149. oldal.
  9. Gyekicky Tamás: Rendcsinálás - Tisztogatás az ügyvédi karban.1957-1958.Jogtörténeti Szemle.2008/1.52-76. oldal.
  10. Házasságkötési bejegyzése Müller Anna Rózával a Szeged-Tápé polgári házassági akv. 52/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  11. Házasságkötési bejegyzése a kecskeméti polgári házassági akv. 216/1948. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  12. (1969. december 25.) „Kitüntetés”. Népszava 97 (300), 10. o.  
  13. (1970. január) „dr. Bojta Béla (1899–1969)”. Magyar Sakkélet 20 (1), 2. o.  
  14. A Magyar Testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Major Ottó: Bojta Béla aktái (Arcok és maszkok. Budapest, 1975).

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]