Aglabidák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aglabidák
Banū al-Aghlab (بنو الأغلب)
800909
Általános adatok
Fővárosa Kairuán
Hivatalos nyelvek középkori arab, berber, mozarab, középkori héber
Vallás szunnita iszlám
Pénznem Dirham
Kormányzat
Államforma monarchia
Államfő szultán
ElődállamUtódállam
 AbbászidákFátimidák 
A Wikimédia Commons tartalmaz Banū al-Aghlab (بنو الأغلب) témájú médiaállományokat.

Az aglabidák észak-afrikai (Ifríkija, ma Tunézia) arab emírdinasztia volt, amely 800909 között gyakorolta a hatalmat mint az abbászida kalifáknak elvileg alávetett, gyakorlatilag független helytartói. Az első ifríkijai helytartót, Ibráhim ibn al-Aglabot Hárún ar-Rasíd abbászida kalifa nevezte ki.

Frank kérésre zsoldoshadsereget állított fel a spanyol Omajjádok ellen, amely rövid idő után, az észak-afrikai kikötők megszerzése után önálló hajóhaddal is rendelkezett. Fő céljuk a tengeri kereskedelem ellenőrzése volt a Földközi-tengeren.

Zijádat Alláh (817838) arra készült, hogy elfoglalja Szicíliát, ez ugyanis a vallási vezetők megelégedésére szolgált volna. Szicília híres volt gazdagságáról, 827-ben szálltak partra az aglabida csapatok Mazarában, majd 832-ben Palermót, 842-ben pedig Messinát is elfoglalták. Miután Szardíniat és Máltát is meghódították, a Földközi-tenger egész nyugati medencéjét ellenőrzésük alá vonták. Ezután megkísérelték Itália szárazföldi területeit is muzulmán uralom alá vonni. A velencei flottát 840-ben Tarantónál elpusztították, majd Rómában a Szent Péter-bazilikát kifosztották.

Ifríkíja határai, az egyiptomi Túlúnidák 880-as betörését leszámítva, egyszer sem voltak kitéve komolyabb veszélynek. Az Aglabidák alatt Ifríkíja vallás, gazdaság és kultúra terén is gyarapodott.

Uralmukat végigkísérte az anyaország berbereinek és a helyi hadseregnek, illetve a szicíliai muszlimoknak a folytonos lázongása. 909-ben Ubajdalláh al-Mahdí, az iszmáilita síita Fátimida-dinasztia alapítója buktatta meg őket. Leginkább arról emlékezetes ez a dinasztia, hogy 827-ben megkezdte Szicília elfoglalását a Bizánci Birodalomtól, amit 902-re teljesen végbe is vitt. Az egész térséget folyamatos belső feszültségek jellemezték (arab seregek által szított lázadások). Az emíreknek különösen a fővárosban, Kairuánban, a Magreb akkori legfontosabb kulturális és szellemi központjában kellett szembenézniük az őket nyilvánosan bírálókkal.

Uralkodók[szerkesztés]

Uralkodó
Születési idő
Halálozási idő
Élethossz
Uralkodási idő
Uralkodási évek
Megjegyzés
I. Ibráhim 756 812 56 év emír: 800812 12 év
I. Abdullah ? 817 ? év emír: 812817 5 év
I. Zijádat Alláh 788 838 50 év emír: 817838 21 év
Al-Aghlab 757 841 83 év emír: 838841 3 év
I. Mohammed kb. 800 856 kb. 56 év emír: 841856 15 év
Ahmed 835 863 28 év emír: 856863 7 év
II. Zijádat Alláh ? 864. december 23. ? év emír: 863864 1 év
II. Mohammed ? 875. február 16. ? év emír: 864875 11 év
II. Ibráhim 850. június 27. 902. október 23. 52 év emír: 875902 27 év
II. Abdullah ? 903. július 23. ? év emír: 902903 1 év
III. Zijádat Alláh ? 916 ? év emír: 903909 6 év
909-től egyiptomi uralom

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]