Góth Endre
| Góth Endre | |
| Született | Goitein Endre 1909. március 27. Budapest VII. kerülete |
| Elhunyt | 1976. december 22. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Erdélyi Klára (h. 1936–?) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1933) |
| Kitüntetései | Semmelweis-emlékérem (1976) |
| Halál oka | közúti baleset |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Góth Endre, született Goitein[1] (Budapest, Erzsébetváros, 1909. március 27.[2] – Budapest, 1976. december 22.)[3] magyar belgyógyász, az orvostudományok doktora (1973), Góth Miklós orvos édesapja. Leányával együtt baleset áldozata lett.
Családja[szerkesztés]
Édesapja Goitein Salamon Sándor (1877–1920)[4] orvos, édesanyja Weber Szeréna (1884–1952)[5] volt.[6] Miután édesapja elhunyt az első világháborúban, Endrét az anyai nagybátyja nevelte fel, aki szintén orvos volt. Testvére Alpár Imréné Góth Margit orvos, a budapesti Trefort utcai Rendelőintézet főorvosa. 1936. szeptember 7-én Budapesten házasságot kötött Erdélyi Klára laboratóriumi asszisztenssel.[7] Fia Góth Miklós orvos, belgyógyász, endokrinológus, leánya Góth Ágnes műfordító, rádiós szerkesztő.[8] Kislányával együtt baleset áldozata lett. Apai nagyszülei Goitein Jakab és Krainer Berta, anyai nagyszülei Weber Adolf (1860–1935)[5] orvos és Mandel Berta (1860–1935)[9] voltak.
Életpályája[szerkesztés]
1933-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet. 1933-tól Korányi Sándor klinikáján, 1936-tól a Szövetség utcai Kórházban, később a Kaszab-poliklinikán dolgozott.
1939-ben feleségével együtt a liberális jellegű Polgári Szabadságpárt képviselőjelöltjei voltak.[10]
1940 és 1941 folyamán Szent-Györgyi Albert mellett Szegeden folytatott biokémiai kutatásokat. 1943-ban a budapesti Szent János Kórház belosztályára került. 1947-ben endokrinológiai tárgykörből magántanári képesítést szerzett. 1950-től a József Attila Kórház, 1952-től a Margit Kórház belgyógyásza, majd később igazgató főorvosa volt. 1954-ben az orvostudományok kandidátusa fokozatot szerzett. 1958-ban ösztöndíjasként a Cambridge-i Biokémiai Intézetben dolgozott. Hazatérése után Budapesten átvette a János Kórház II. belgyógyászati osztályának vezetését. 1976-ban címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. Több hazai tudományos társaság tagja volt.
Kutatási területe[szerkesztés]
Fő kutatási területe az endokrinológia, a hormonkutatás, elsősorban az agyalapi mirigy és a mellékvese működésének vizsgálata. Magyarországon elsőként kezelt törpenövést emberi növekedési hormonnal. Ő vezette be a hormonok radioaktív módszerrel történő meghatározását. Az elhízás és a cukorbetegség problematikájával is behatóan foglalkozott.
Tudományos fokozatai[szerkesztés]
- Az orvostudományok kandidátusa (1954)
- Az orvostudományok doktora (1973)
Emlékezete[szerkesztés]
- Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található.
- Tiszteletére a születésének 100. évfordulóján a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság Góth Endre-díjat alapított.
Társadalmi szerepvállalása[szerkesztés]
- A Magyar Belgyógyász Szakcsoport, illetve a Magyar Belgyógyász Társaság vezetőségi tagja (1946–1958)
- az Endokrin Szekció, illetve a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság alapító alelnöke (1948–1976)
- a Magyar Diabetes Társaság alelnöke (1970–1976)
- A IV. Magyar Endokrinológiai Kongresszus elnöke (1969)
- A Royal Society of Medicine tagja (1960-tól)
- Az Európai Diabetes Társaság tagja (1970-től)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Akadémiai Jutalom (1953)
- Semmelweis-emlékérem (1976)
Főbb írásai[szerkesztés]
Tudományos eredményeit hazai és külföldi szaklapokban, valamint több könyvben publikálta.
- A vitaminok és jelentőségük az orvosi gyakorlatban (Budapest, 1938)
- Vitaminok és hormonok (Budapest, 1943)
- Hormonterápia (Budapest, 1958)
- Az endokrinológia újabb eredményei (szerk., Budapest, 1963)
- Elhízás (Budapest, 1969)
- Pathophysiologie und Klinik der Fettsucht (Budapest, 1969)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 177821/1910. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 587. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1910. év 12. oldal 3. sor
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 871/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
- ↑ Gyászjelentése (1976). (Hozzáférés: 2020. november 25.)
- ↑ Goth Sándor halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1220/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ a b Wéber Szeréna halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 372/1952. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ Goitein Salamon és Wéber Szeréna házassági bejegyzése a Budapest II. kerületi házassági akv. 239/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 436/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
- ↑ meghalt 1977-ben
- ↑ Weber Adolfné Mandel Berta halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 374/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/367053/
Források[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- nevpont.hu
További információk[szerkesztés]
- Flerkó Béla: Góth Endre (Orvosi Hetilap, 1977. április 24.)
- terrorhaza.hu
- Góth Miklós: Dr. Góth Endre (1909 - 1976). Szent János Kórház Centenáriumi Évkönyve. Budapest, 1995. 183 - 185. old.
