Friedrich Carl von Savigny
| Friedrich Carl von Savigny | |
 | |
| Született |
1779. február 21.[1][2][3][4][5] Frankfurt am Main[6][7][8] |
| Elhunyt |
1861. október 25. (82 évesen)[1][2][3][4][5] Berlin[9][7][8] |
| Állampolgársága | Porosz Királyság |
| Házastársa | Gunda von Savigny |
| Élettárs | Karoline von Günderrode |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Tisztség | A porosz felsőház tagja |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Carl von Savigny témájú médiaállományokat. | |
Friedrich Carl von Savigny (magyarosan Savigny Frigyes Károly), (Frankfurt am Main, 1779. február 21. – Berlin, 1861. október 25.) német jogtudós, a történeti jogi iskola legkiemelkedőbb képviselője.
Életpályája[szerkesztés]
Ősei szerepet játszottak Lotaringia történelmében. 1803-tól rendkívüli tanár volt Marburgban. Nevét Das Recht des Besitzes című műve tette ismertté (1803). 1808-ban Landshutban, 1810-ben Berlinben lett rendes tanár, 1816-ban titkos igazságügyi tanácsos, 1842-ben a porosz törvény revíziója céljából alakult bizottság minisztere lett, de 1848-ban az állásától meg kellett válnia. 1854-ben az első kamara élethossziglani tagja lett.
Munkássága[szerkesztés]
Savigny a történeti jogi iskola fő képviselője volt. Thibaut, Gönner stb. kodifikátori törekvései ellen „Vom Beruf unserer Zeit für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft” (Heidelberg, 1814, 3. kiadás Marburg, 1892) című munkájával lépett fel.
Művei[szerkesztés]
- Geschichte des römischen Rechts im Mittelalter (u. o. 1815-31, 6 köt., 2. kiad. 1834;1851, 7 köt.)
- System des heutigen römischen Rechts (Berlin 1840-49, 8 köt., Henser tárgy- és forrásmutatójával, 1851)
- Obligationenrecht (u. o. 1851-1853, 2 köt.)
- Összegyűjtve Vermischte Schriften-je (u. o. 1850, 5 köt.) jelentek meg
- Das Recht des Besitzes, 1803
- Vom Beruf unserer Zeit für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft, 1814
- Geschichte des römischen Rechts im Mittelalter, 1815–1831
- System des heutigen römischen Rechts, 8 Bände, 1840 bis 1849
- Vermischte Schriften, 1850
- Obligationenrecht, 1853
- Eichhornnal és másokkal együtt adta ki a Zeitschrift für geschichtliche Rechtswissenschaft c. folyóiratot. (Karl Friedrich Eichhorn (Herausgeber): Zeitschrift für geschichtliche Rechtswissenschaft, Berlin, 1815–1850)
Emlékezete[szerkesztés]
A német posta 1957-ben emlékbélyeget adott ki a tiszteletére.
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Friedrich Carl von Savigny
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Савиньи Фридрих Карл фон, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b Torinói Tudományos Akadémia, 2020. december 1., friedrich-karl-savigny
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
További információk[szerkesztés]
- Hamza Gábor - Sajó András: Savigny a jogtudomány fejlődésének keresztútján. Állam- és Jogtudomány 23 (1980) 79-111. old.
- Hamza Gábor: Friedrich Carl von Savigny (1779-1861), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. https://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
