Konzorcium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A konzorcium (latin eredetű szóból) bizonyos vállalkozói vagy banki befektetői csoportok alkalmi, szerződéses együttműködése nagyobb pénzügyi műveletek lebonyolítására (pl. jelentősebb összegű hitelek együttes nyújtása, vállalatok finanszírozására, új részvények kibocsátása.)[1] Alakítására többnyire akkor kerül rá sor, amikor egy tranzakció nagy tőkeerőt igényel és/vagy jelentős kockázatot hordoz, amely így megosztható.[2]

Jogi fogalma Magyarországon[szerkesztés]

A konzorcium és a polgári jogi társaság[szerkesztés]

  • Az európai gyakorlat hatására a hazai gyakorlatban egyre gyakrabban előfordul az 1990-es évek közepétől a konzorcium, mégpedig a pályázati pénzek felhasználása, illetve az állami szerepvállalással megvalósuló beruházások kapcsán, anélkül, hogy a konzorcium fogalmát bármilyen jogforrás meghatározta volna. A konzorcium a gyakorlatban nem más, mint egy olyan együttműködési forma, amelyet a tagjai valamely közös cél elérésére hoznak létre. Ez a meghatározás a polgári jogi társaság fenti definíciójával nagyfokú hasonlóságot mutat.[3]
  • A konzorcium fogalom meghatározásának sokéves hiányát pótolni próbálta a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény, amely értelmező rendelkezései között már megtalálható a következő meghatározás. A konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából. Ebből a meghatározásból és polgári jogi társaság ismérveit megvizsgálva tehát arra következtethetünk, hogy amennyiben a konzorciumot a tagok az előző fogalommeghatározásban foglaltakon túlmenően közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására hozták létre, ebben az esetben tulajdonképpen a konzorcium nem más, mint egy polgári jogi társaság. * A konzorcium a gyakorlati tapasztalatokat megvizsgálva alapvetően két ponton tér el a polgári jogi társaságtól. Egyrészt a pályázatok kiírói elvárásként jelölik meg, hogy a konzorcium nevében képviseleti joggal egy, a tagok által a szerződésben rögzített személy vagy szervezet járjon el. Ez, figyelemmel a polgári jogi társaság azon szabályára, hogy minden tag képviseleti joggal rendelkezik, természetesen alapvetően eltérő szabályozást igényel a konzorcium esetében, amit a gyakorlat általában úgy old fel, hogy a konzorcium tagjai előre meghatalmazást adnak a kijelölt tagnak a többi tag képviseletére. Másrészt a konzorciumok általában hosszú kutatási, fejlesztési programokra jönnek létre, ami a beruházások összehangolása érdekében azt is kialakította, hogy a konzorciumok, a polgári jogi társasággal ellentétben, inkább a gazdasági társaságokra jellemző módon, elkülönült és hierarchikus szervezettel rendelkeznek."[3]
  • A konzorcium mint jogi fogalom a magyar jogban a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom. Ezek szerint:
  • konzorcium: több kedvezményezett támogatásával megvalósuló projektek esetében a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése a projekt közös megvalósítása, valamint ennek érdekében közös gazdasági érdekeik előmozdítása és erre irányuló tevékenységük összehangolása céljából.[4]

Közös projektek[szerkesztés]

A konzorcium jellemzője, hogy tagjai egymástól függetlenek; az együttműködés kiterjedhet ajánlat közös megtételére, objektum közös megvalósítására stb.[5] A részes felek (tagok) közötti, polgári jogi szerződéssel szabályozott munkamegosztása alapján történő együttműködés kiterjedhet kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenység közös folytatására vagy ilyen projektek közös megvalósítására.[6]

A pénzintézetek körében[szerkesztés]

A konzorciális bank (angolul consortium bank) a nemzetközi bankok egy típusa, amelyet általában bankok különböző országokban székhellyel rendelkező csoportja alkot. Ilyen bankként alakult 1979-ben - elsőként Magyarországon - a CIB Bank is. Ilyeneket konzorciális hitelek, szindikált hitelek nyújtása érdekében szoktak alapítani.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar nagylexikon. 11. kötet 303. old.
  2. Lenkei Gábor: 1000 szó a pénzről, 166. old.
  3. ^ a b http://cegvezetes.hu/2007/05/specialis-tarsasagi-formak-a-hazai-jogban/ Cégvezetés.hu
  4. 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. 16. pont
  5. Közgazdasági kislexikon 294. old.
  6. Bíró Endre: Jogi szótár, 270. old.