Ügyfél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közigazgatási jogban az ügyfél az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, akinek jogát vagy jogos érdekét az adott közigazgatási eljárásban szereplő közigazgatási hatósági ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, valamint ezenfelül a közigazgatási eljárás által érintett hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa is ügyfélnek minősül, illetve az is, akinek az adott ingatlanra vonatkozóan egyéb, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga van. Törvény vagy kormányrendelet további ügyfélcsoportokat is meghatározhat.[1][2]

Jogállása[szerkesztés]

  • Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. (15. § (4) bekezdés)
  • Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. (15. § (5) bekezdés)
  • Az ügyféli jogok gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban részt vesz.[3]
  • A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri.[4][5]
  • Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.[6]

Jogutódlás[szerkesztés]

Főszabály szerint a polgári jog szerinti jogutód lép a kieső ügyfél helyére. Ez alól kivételt jelent, ha ezt a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma kizárja, illetve kivételt jelenthet az is, ha jogszabály adott esetben másként rendelkezik.[7]

További kivételt jelent a fenti főszabály alól, hogy kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező ügyfél jogutódja kérheti a jogutódlás megállapítását. Ilyenkor a jogutódnak megadott szubjektív és objektív határidőkön belül kell kérni a jogutódlás megállapítását.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2004. évi CXL. törvény 15. § (1), (3) bekezdések
  2. A törvényjavaslat 15-16. §§-hoz fűzött indokolásából:A törvény az Áe.-ben foglaltaknál sokkal részletesebben foglalkozik az ügyfél fogalmával és az ügyfelek körének meghatározásával. Ennek az az oka, hogy bizonyos eljárásfajtákban ez problematikus: nem mindig lehet egyértelműen megállapítani, hogy például egy tervezett létesítmény mely földrajzi területre gyakorol olyan hatást, amely az ügyfél jogállását megalapozhatja. :Ugyanakkor a törvénynek meg kell maradnia az általánosság szintjén, s a különös eljárási szabályokra vár az a feladat, hogy az adott ügykategóriára nézve a lehetőséghez képest konkretizálják az ügyfelek körének meghatározásánál irányadó szabályokat. A létesítménnyel és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos eljárások esetében a törvény az ingatlan tulajdonosát, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jogokat gyakorló jogosultat ügyfélként rendeli az eljárásba bevonni. Bár az ingatlan jogszerű használatának nem minden esetben feltétele a az ingatlan nyilvántartási bejegyzés, az ügyféli kör meghatározásánál ettől eltérni nem indokolt. A szabályozás ... nem eredményezheti azt, hogy az adott ügyben az ügyféli kör meghatározása a hatóságot megoldhatatlan feladat elé állítsa. Az eljáró közigazgatási szervtől nem várható el, hogy például az ingatlan bérlőjét felkutassa, annál is inkább, mert a szerződést nem minden esetben kötik meg írásban. A törvény szerint, bizonyos ügyekben az érdekvédelmi szervezeteket és egyes társadalmi szervezeteket törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel. Ennek a rendelkezésnek az alapja az, hogy a Legfelsőbb Bíróság már több alkalommal foglalkozott olyan közigazgatási üggyel, amelyben bizonyos érdekek képviseletére létrehozott egyesületek az érdekek védelmére a hatóságok és a bíróság előtt is fel kívántak lépni. A Legfelsőbb Bíróság a környezetvédelmi szempontok érvényesítésével foglalkozó szervezeteket esetében megállapította, hogy e szervezeteket keresetindítási jog illeti meg egyes környezetvédelmi ügyekben.”
  3. 2004. évi CXL. törvény 15. § (6) bekezdés
  4. 2004. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés
  5. Példák ügyfélképesség hiányára: Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban nem ügyfél. (A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 58. (4) bekezdése szerint.)
  6. 2004. évi CXL. törvény 15. § (8) bekezdés
  7. 2004. évi CXL. törvény 16. § (1) bekezdés
  8. 2004. évi CXL. törvény 16. § (1)-(2) bekezdés

Források[szerkesztés]

  • Nemzeti Jogszabálytár (2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról)