Alsótábla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Alsótábla (még: kamara, képviselőház) a magyar országgyűlés alsóháza a Felsőtábla mellett a kétkamarás rendi országgyűlések időszakában (1608-1848), az 1848-as első népképviseleti országgyűlésig. Az Alsótábla ülésein a köznemesi, papi és polgári rend képviselői üléseztek: a nemesi vármegye választott képviselői, a szabad királyi városok küldöttei és a káptalanok képviselői. Az Alsótábla tehát gyakorlatban a köznemesség és a szabad királyi városok polgárságának érdekkifejező szerve. Míg a Felsőtábla nagy részét kitevő főnemesek születési jogon lettek tagok, az Alsóházban zömében választással megválasztott küldöttek képviselték választóikat (ezért hívták más szóval képviselőháznak is). A kétkamarás parlamenti rendszerben az Alsótábla által elfogadott törvények a Felsőtábla elé kerültek további megvitatásra és elfogadásra.

Tagjai[szerkesztés]

Elnöke: a királyi személynök (némely esetben: alnádor v. alországbíró).

Tagjai:

  • királyi ítélő tábla tagjai: két főpapja és bárója kivételével a kapcsolt részek és báni hivatal ítélőmesterével
  • a kapcsolt részek, azaz Dalmát-, Horvát és Tótország két követe,
  • az egyházi rendből a fő-, székes- és társas-káptalanok követei,
    • akiket a prépost és a káptalanbeliek választottak – kir. adományos világi és szerzetes apátok és prépostok
    • a káptalanok 1-2 követet küldtek
  • a vármegye követei, minden megyéből 2 (nemesek vagy birtokosok)
  • a szabad királyi városok követei, kik azonban együtt véve csak egy szavazattal rendelkeztek
  • szabad kerületek képviselői:
    • a tármezei gróf
    • a jász-kun kerület 2
    • a hajdúvárosi 2
    • a fiumei és buccari tengermelléki kerület 2-2 vagy 1-1 követe, kiket a közgyűlés, illetőleg kapitányi tanács választott;
  • a főrendiházból távollevő főpapok, főurak és főúri özvegyek képviselői (latinosan absentium ablegatus).

Lásd még[szerkesztés]