Központi államigazgatási szerv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A központi államigazgatási szervek körét ma Magyarországon a 2010. évi XLIII. törvény határozza meg.

Története[szerkesztés]

A kérdést 2006-tól a központi államigazgatási szervek, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendezte. Ezt 2010-ben hatályon kívül helyezte a hatályos 2010. évi XLIII. törvény.

A központi államigazgatási szervek csoportosítása[szerkesztés]

Központi államigazgatási szervek:

a) a központi kormányzati igazgatási szerv,

b) az önálló szabályozó szerv,

c) az autonóm államigazgatási szerv, és

d) a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.

Központi kormányzati igazgatási szerv:[szerkesztés]

a) a Kormány,

b) a Miniszterelnöki Kormányiroda,

c) a minisztérium,

d) a kormányzati főhivatal, és

e) a központi hivatal.

Az autonóm államigazgatási szervek[szerkesztés]

Létrehozásuk célja egyes kiemelt területek depolitizálása. Feles törvénnyel hozza létre az Országgyűlés őket, s holott a végrehajtó hatalmi ághoz tartozik a feladatkörük, nem állnak a Kormány irányítása alatt.

Kormányzati főhivatalok[szerkesztés]

Törvény által létrehozott a Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek:

Rendvédelmi szervek[szerkesztés]

  • a) a rendőrség,
  • b) a büntetés-végrehajtási szervezet,
  • c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
  • d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

Önálló szabályozó szervek[szerkesztés]

Az Alaptörvény 23. cikke szól az önálló szabályozó szervekről. Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.[1]

Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.[2]

Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.[3]

Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.[4]

Önálló szabályozó szervek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervek, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról.
  • 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról.
  • Magyarország Alaptörtvénye

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alaptörvény 23. cikk (1) bek.
  2. Alaptörvény 23. cikk (2) bek.
  3. Alaptörvény 23. cikk (3) bek.
  4. Alaptörvény 23. cikk (4) bek.