Anton Dreher
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Anton Dreher | |
 | |
| Született | Anton Eugen Georg Dreher Schwechat |
| Elhunyt |
Schwechat |
| Állampolgársága | osztrák |
| Gyermekei | Dreher Antal |
| Szülei | Franz Anton Dreher |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Dreher témájú médiaállományokat. | |
Anton Dreher (Bécs, 1810. június 7. – Bécs, 1863. december 27.) osztrák nagyiparos, egy osztrák sörgyártó vállalat vezetője. Bár 1862-ben ő vette át a Budapest-Kőbányai Sörgyárat, azonban azt nem ő, hanem a halála után fia, Dreher Antal (1849–1921)[3] fejlesztette nevezetes céggé.
Elődei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Dreher cég története egy kis falusi serfőzdétől indult, ahol Franz Anton Dreher (1735-1820) az apjától tanulta meg a sörfőzés technikáját. Ő teremtette meg a családi vállalkozás alapjait: 1796-ban megvásárolta az 1632-ben alapított Klein-Schwechati Városi Serházat.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ausztriában, Münchenben, majd Angliában tanulta meg a sörfőzés technikáját. A szigetországi mesterek féltett titkainak ellesésében – a legenda szerint – üreges sétapálcájába rejtett sörminták is segítették. Schwechatra hazatérve 1840 körül bevezette az alsó erjesztésű sörtechnológiát, és kifejlesztett egy új sörtípust: a Lagerbiert. Később ennek köszönhette a „sörkirály” kitüntető címet. Pest és Buda serfőzdéi a 19. század közepéig a Duna közelébe települtek le, mivel a folyó korlátlan mennyiségben biztosította a sör- és maláta-készítéshez szükséges vizet. Dreher több (Schwechat, Micholup) sörházából a világ minden részébe exportálta a termékeit. [forrás?]
Kőbányára egy Münchenben tanult pesti sörfőzőmester, Schmidt Péter söre hívta fel a figyelmet. Schmidt ugyanis jelentős sikert aratott a kőbányai sziklapincékben érlelt sörével. Később kiderült, hogy a mélyfúrással nyert kőbányai kutak vize megfelelő a sörfőzéshez, a pincék pedig állandó hőmérsékletet biztosítanak az ászokoláshoz, tároláshoz – vagyis az alsó erjesztésű „lagerbier” előállításához. A fellendülő kőbányai termelés nem kerülte el Dreher Antal figyelmét sem – annál is kevésbé, mivel az itteni sörök komoly konkurenciát jelentettek számára. 1856 és 1860 között többször is Pest-Budára látogatott, mire végül 1862-ben sikerült megvennie a cseh, osztrák és bajor konkurenciával küzdő Kőbányai Serház Társaság serfőzdéjét. További telkeket is vásárolt a bővítéshez, de halála (1863) miatt fiára várt, hogy megvalósítsa elképzeléseit.
Halála után fia, ifjabb Dreher Antal folytatta nagyszabású ipartelepeinek vezetését és fejlesztését.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Dreher. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Eduard Hensel: Dreher Antal. Életrajzi vázlatok. A sörkirály élete. Idősebb Dreher Antal (1810–1863) életrajza; szerk., jegyz. Török Róbert; Dreher Sörgyárak Zrt., Bp, 2024