Bélgázok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Bélgázok az összefoglaló neve annak a bélcsőben előforduló gázelegynek, amely részben az egyén által lenyelt levegőből, részben a véráramból (diffúzió útján), részben az emésztési és bakteriális erjedési (fermentációs), továbbá rothadási és egyéb anyagok átalakításának folyamataiból képződik.

Nehezen emészthető, illetve illó és aromás olajakat, zsírsavakat tartalmazó, gyakran rostban gazdag anyagok fermentatív és bakteriális emésztése kapcsán gázok termelődnek. A bélgázok mennyisége és minősége nagy mértékben függ a táplálék minőségétől, valamint bizonyos fokig az egyén bélflórájától, baktériumaitól is. A bélgázok nagymérvű felszaporodása a belek feszülését és ezzel görcsös állapotot idéz elő (bélgörcs). A bélgázok keletkezése csecsemőkorban helytelen táplálás következménye is lehet. Máskor viszont az exszudatív alkattal (exszudatív diatézis) járó emésztési sajátság, amely a második évnegyed folyamán rendszerint megszűnik. A bélgázok megkötésére gyógyszereket alkalmaznak.[1]

Összetételük[2][szerkesztés]

Előfordul bennük

Távozásuk[szerkesztés]

A bélgáz rendszerint a végbélnyíláson keresztül távozik a belekből. Előfordul az is, hogy a bélgázok felszívódnak a vérbe vagy a vizelettel együtt ürülnek ki.

Források, jegyzetek[szerkesztés]

  • Egészségügyi ABC. Minerva, Budapest 1985. 76. old.
  • Magyar nagylexikon 3. kötet 521 – 522. old.
  1. Egészségügyi ABC 76. old.
  2. a Magyar nagylexikon cikke alapján

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]