Rómaikömény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Római kömény szócikkből átirányítva)
Rómaikömény
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Cuminum
Faj: C. cyminum
Tudományos név
Cuminum cyminum
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rómaikömény témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rómaikömény témájú médiaállományokat és Rómaikömény témájú kategóriát.

A rómaikömény (Cuminum cyminum) – más néven borsoskömény,[1] egyiptomikömény,[1] fehérkömény[forrás?] vagy kumin[forrás?] – a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növényfaj, termését fűszerként használják. Habár a fűszerköményhez hasonlóan a zellerfélék családjába, azon belül azonban nem a kömény (Carum) nemzetségbe tartozik.

Előfordulása, elterjedése[szerkesztés]

Korábban azt gondolták, hogy csak telepített, termesztett populációi ismertek, természetesek nem, s azt feltételezték, hogy a Földközi-tenger térségének (a Mediterráneum) keleti részéről származik.[2][3] Később kialakult az a felfogás is, hogy Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában őshonos.[4] Megint mások azt valószínűsítik, hogy Közép-Ázsiából (Turkesztánból) vagy Egyiptomból származik.[5] Termesztésben áll világszerte: a Mediterráneumban és attól kelet felé a Kaszpi-tengerig és az Aral-tóig (többek között Marokkóban, Egyiptomban és Szíriában[5]), Indiában, Észak-Amerikában (különösen Mexikóban[3]) és a dél-amerikai Chilében; korábban Közép-Európában is termesztették.[2]

Alaki és élettani jellemzői[szerkesztés]

Alacsony termetű, legfeljebb 30 cm magasra növő, fűszeres illatú, egyéves, lágy szárú növény. Szára elágazó, az ágak lazán állnak egymáshoz képest. Levelei nagyon finoman osztottak, levélkéi szálasak. Ernyővirágzatát nyáron nyíló, fehér vagy rózsás színű virágok alkotják. Tojásdad alakú, bordázott termései éretten szürkés vagy szürkésbarna színűek, finoman szőrösek.[4][2][3]

Napfényes helyeket és a jó vízelvezetésű talajokat kedveli.[4]

Felhasználása[szerkesztés]

Szárát, termését és illóolaját használják.[4]

Fűszernövény[szerkesztés]

A növény szárát Vietnámban ételek ízesítésére használják.[4]

A rómaikömény erősen aromás, csípősen kesernyés termése fűszer, amit az ókori Egyiptomban már használtak a konyhában, ahogyan később az ókori görögök és rómaiak is. Őrölve barna színű. A mogulok a ritka, fekete színű, kissé köményillatú változatát használták. Manapság a terméssel főleg különféle ételeket, pácokat, sajtokat, süteményeket, kenyereket, savanyúságokat, likőröket, szíverősítőket ízesítenek. Fűszerkeverékekben is felhasználják: Indiában belekeverik a curryporba, de alkotórésze az arab baharatnak, a thaiföldi curryszósznak és a cajunnak.[2][4][3]

A termés küllemében a köménymagra emlékeztet, de ízében teljesen eltér attól: földes-füstös aromája van, amelyet egyesek csípősnek írnak le. Az indiai és a közép-amerikai konyhában alapvető fontosságú fűszer, de több európai országban is elterjedtebb a konyhaköménynél.[forrás?]

A rómaikömény termései közelről

Gyógynövény[szerkesztés]

Dél-Európában és Ázsiában gyógynövényként is alkalmazták.[2]

Drogja egyrészt a termése: Cumini (cymini) fructus, másrészt az illóolaja: Cumini (cymini) aetheroleum. Termésében 2–5%-nyi illóolaj, mintegy 10%-nyi zsírosolaj, gyanta, gumianyag, cserzőanyag és flavonoidok (apigenin-glikozid, luteolin) mutathatók ki. Illóolajában az alábbi vegyületek fordulnak elő: kuminin, p-cimol, pinének, kumin-alkohol, kumin-aldehid, fellandrének, perilla-aldehid, terpineol, eugenol, mircén, terpinének, limonén, p-mentenal, 1,8-cineol, kariofillén, farnezén, biszabolén.[5]

Gyógyhatása[szerkesztés]

Általánosságban említve (a konkrétumokat nélkülözve) a rómaikömény az alábbi esetekben alkalmazható: emésztési zavar és hasmenés esetén szélhajtó és hashajtó hatású; emésztést elősegítő; vizelethajtó; nemi ingerlékenységet fokozó; az anyatej termelődését és kiáramlását segítő; menstruációt megindító szer.[5]

A terméséből készült főzet belsőleg élénkítő, emésztést serkentő, szélhajtó hatású, használják bélgörcs és hasmenés kezelésére.[4]

A belőle kinyert illóolaj a Candida albicans gombával szemben gombaölő hatással bír.[6]

A szoptatás közbeni tejcsatorna-elzáródás kezelésére is alkalmazható.[forrás?]

Illóolaját olyan bedörzsölőszerek készítésénél is felhasználják, amelyeket kötőszöveti gyulladás kezelésében alkalmaznak. Időseknek szánt gyógyszerek alkotórészei között is megtalálható az illóolaj. [4]

Az illóolajában található kumin-aldehid nevű molekula gátolja az alfa-szinuklein nevű fehérje csomósodását az idegszöveti sejtekben.[7] Ezek a csomósodások (gliális citoplazmikus zárványok) olyan súlyos neurodegeneratív betegségek közös jellemzői, mint a Lewy-testek által okozott elmebaj,[8] Parkinson-kór, és multiszisztémás atrófia (MSA).[9]

Illatszernövény[szerkesztés]

Illóolaját a parfümök anyagába keverik, hogy kiemelje a virágillatokat.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 349. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  2. a b c d e Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 162. o.  
  3. a b c d Római kömény (Cuminum cyminum). In Járainé Komlódi Magda: Fűszernövények. Rajzolta: Lexáné Regéczy Márta. A borítót Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Könyvkiadó. 1980. 14. o. = Búvár Zsebkönyvek (ISSN 0324-3168), ISBN 963-11-2125-9  
  4. a b c d e f g h i Borsoskömény. In Lesley Bremness: Fűszer- és gyógynövények. Fényképezte: Neil Fletcher és Matthew Ward. Szakértő: Dr. Pat Griggs. Fordította: dr. Molnár Katalin. Lektor: Mándics Dezső és dr. Horák Gyula. Második kiadás. Budapest: Panemex Kft; (hely nélkül): Grafo Kft. 1998. 245. o. = Határozó Kézikönyvek (ISSN 1217-5641), ISBN 963-909-015-8  
  5. a b c d 320. Cuminum cyminum L. In Szabó László Gy: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig. (magyarul) Pécs: Melius Alapítvány; (hely nélkül): Pécsi Tudományegyetem TTK Növényélettani Tanszék. 2009. Hozzáférés: 2021. május 26. (pdf)  
  6. Antifungal effects of Lavandula binaludensis and Cuminum cyminum essential oils against Candida albicans strains isolated from patients with recurrent vulvovaginal candidiasis. www.sciencedirect.com. (Hozzáférés: 2016. december 29.)
  7. Morshedi D, Aliakbari F, (2012. Spring). „The Inhibitory Effects of Cuminaldehyde on Amyloid Fibrillation and Cytotoxicity of Alpha-synuclein”. modares journal of medical sciences: pathobiology 15 (1), 45–60. o.  
  8. Arima K, Uéda K, Sunohara N, Hirai S, Izumiyama Y, Tonozuka-Uehara H, Kawai M (1998. October). „Immunoelectron-microscopic demonstration of NACP/alpha-synuclein-epitopes on the filamentous component of Lewy bodies in Parkinson's disease and in dementia with Lewy bodies”. Brain Res. 808 (1), 93–100. o. DOI:10.1016/S0006-8993(98)00734-3. PMID 9795161.  
  9. Arima K, Uéda K, Sunohara N, Arakawa K, Hirai S, Nakamura M, Tonozuka-Uehara H, Kawai M (1998. November). „NACP/alpha-synuclein immunoreactivity in fibrillary components of neuronal and oligodendroglial cytoplasmic inclusions in the pontine nuclei in multiple system atrophy”. Acta Neuropathol. 96 (5), 439–44. o. DOI:10.1007/s004010050917. PMID 9829806.  

További információk[szerkesztés]