Római kömény
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Cuminum cyminum L. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Római kömény témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Római kömény témájú kategóriát. |
A római kömény – más néven fehér kömény, kumin vagy borsoskömény - az zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó, Ázsiából származó fűszer.
Tartalomjegyzék
Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Küllemében a köménymagra emlékeztet, de ízében teljesen eltér attól: földes-füstös aromája van, amelyet egyesek csípősnek írnak le. Az indiai és a közép-amerikai konyhában alapvető fontosságú fűszer, de több európai országban is elterjedtebb a konyhaköménynél.
Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A borsosköménynek mindeddig csekély gyógyhatását igazolták a tudományos kísérletek. Csak szélhajtó és bélgörcsoldó hatása bizonyított.
Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Belsőleg emésztési nehézségek, bélgázok és bélfertőzés esetén ajánlott. A szoptatás közbeni tejcsatorna-elzáródás kezelésére is alkalmazható. Külsőleg a borsosköményt bizonyos készítmények összetevőjeként a fájó ízületek bedörzsölésére használják.
A kömény illóolajában található kuminaldehid nevű kis molekula gátolja az alfa-szinuklein nevű fehérje csomósodását az idegszöveti sejtekben[1]. Ezek a csomósodások (gliális citoplazmikus zárványok) olyan súlyos neurodegeneratív betegségek közös jellemzői, mint a Lewy-testek által okozott elmebaj[2], Parkinson-kór, és multiszisztémás atrófia (MSA).[3]
Figyelmeztetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A borsoskömény illóolaja nagyobb mennyiségben mérgezőnek bizonyult, és idegi izgalmi állapotot okozott.[4]
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Morshedi D, Aliakbari F, (2012. Spring). „The Inhibitory Effects of Cuminaldehyde on Amyloid Fibrillation and Cytotoxicity of Alpha-synuclein”. modares journal of medical sciences: pathobiology 15 (1), 45–60. o.
- ↑ Arima K, Uéda K, Sunohara N, Hirai S, Izumiyama Y, Tonozuka-Uehara H, Kawai M (1998. October). „Immunoelectron-microscopic demonstration of NACP/alpha-synuclein-epitopes on the filamentous component of Lewy bodies in Parkinson's disease and in dementia with Lewy bodies”. Brain Res. 808 (1), 93–100. o. DOI:10.1016/S0006-8993(98)00734-3. PMID 9795161.
- ↑ Arima K, Uéda K, Sunohara N, Arakawa K, Hirai S, Nakamura M, Tonozuka-Uehara H, Kawai M (1998. November). „NACP/alpha-synuclein immunoreactivity in fibrillary components of neuronal and oligodendroglial cytoplasmic inclusions in the pontine nuclei in multiple system atrophy”. Acta Neuropathol. 96 (5), 439–44. o. DOI:10.1007/s004010050917. PMID 9829806.
- ↑ A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
