Etán
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Etán | |||
 |
 |
||
| IUPAC-név | Ethane | ||
| Más nevek | dimethyl, ethyl hydride methylmethane |
||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 74-84-0 | ||
|
|||
|
|||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C2H6 | ||
| Moláris tömeg | 30,07 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 1,212 kg/m3(gáz) | ||
| Olvadáspont | –182,76 °C (90,34 K) | ||
| Forráspont | –88,6 °C (184,5 K) | ||
| Oldhatóság (vízben) | 4,7 g/100 ml | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Nagyon gyúlékony (F+)[1] | ||
| NFPA 704 |
 4
1
0
|
||
| R mondatok | R12[1] | ||
| S mondatok | (S2), S9, S16, S33[1] | ||
| Lobbanáspont | –135 °C | ||
| Öngyulladási hőmérséklet |
472 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|||
Az etán (C2H6) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén. Szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan gáz.
Ipari méretben földgázból nyerik és a kőolajfinomítás mellékterméke is. A kőolajban is található oldott etán, metánnal, propánnal és butánnal együtt. Ha a kőolajat felhozzák a felszínre, akkor a benne oldott etán (és más gáz halmazállapotú alkánok) gáz formájában felszabadulnak, mert már nem hat a földkéreg belsejében uralkodó nagy nyomás.
Felhasználásai[szerkesztés]
Fűtésre, ipari és energiatermelési célokra, továbbá etilén előállítására használják.
Források[szerkesztés]
- ^ a b c Az etán (ESIS)
|
 |
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
