Győr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Győr
Győr City Hall tower.jpg
A városháza tornya
Győr címere
Győr címere
Becenév: A találkozások városa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Győri
Jogállás megyeszékhely,
megyei jogú város
Polgármester Borkai Zsolt (Fidesz)
Irányítószám 9000–9030
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 128 902 fő (2014. január 1.)[1]
Népsűrűség 753,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 174,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Győr  (Magyarország)
Győr
Győr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 17° 38′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 17° 38′ 06″
Győr  (Győr-Moson-Sopron megye)
Győr
Győr
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Győr weboldala

Győr (ókori latin nevén Arrabona, középkori latin nevén Jaurinum, németül Raab, szlovákul: Ráb, horvátul Jura, Đura, Vjura törökül: Yanıkkale, szerbül: Ђер / Đer) egy megyei jogú város Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja. A népessége 2013-ban 128 567 fő volt, ezzel Magyarország hatodik legnépesebb városa, a Dunántúlon csak Pécs előzi meg.

Jelentős gazdasági, ipari, vallási, oktatási, kulturális és sportközpont. A BécsPozsonyBudapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját.

Bécsi kapu tér
Frigyes laktanya, Leier központ

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi közismert neve: Arrabona, amely első elnevezése volt a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét az Arrabo folyóról kapta melynek torkolatánál feküdt, és amit ma Rábának ismerünk. Egyes történészek ebből vezetik le mai nevét, míg mások a Geur személynévhez kötik (Geur lovag volt az első várispán).

A városnak az ókori latin neve Arrabona, középkori latin neve Jaurinum. törökül: Yanıkkale, németül Raab, szlovákul: Ráb, szerbül: Ђер / Đer. Horvátul három alak ismert, amelyből az első kettő az elterjedtebb. A kópháziak Đura-nak, a kimleiek Jura-nak, a bezenyeiek Vjura-nak hívják a várost.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: a Győr folyói és szigetei kategóriát

A város a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is. A Duna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötte Aquincumot (Óbudát) Vindobonával (Béccsel). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pándorfalvi-fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utak Bécs, Budapest, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár felé haladtak.

A város kialakulásában a geomorfológiai viszonyok is közrehatottak. A mai Belváros területén két árvízmentes terasz alakult ki, amelyet három parti dűne is megemelt. Ez tette vár építésére alkalmassá. Ennek jelentősége a római kortól növekedett a török időkig. Amikor is hazánk legfontosabb végvára lett. A város és környéke a Kisalföld-nagytáj területén helyezkedik el, de Ménfőcsanak területén átnyúlik a Sokorói-dombság területére is, amely a Dunántúli-középhegységhez tartozik.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonicum) flóravidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a Csallóközbe, és nyugaton Ausztria területére is. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalják el. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen. A Xántus János Állatkert Gyárváros városrészben, a Kiskút-ligetben található.

Püspökerdő: a város környékét eredetileg ligeterdők borították. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínár-szövetei, a nádasok és sásrétek szakították meg. A táj vegetációja nagy változásokon ment át. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Ma már csak a Mosoni-Duna árterein; így Püspökerdő, Likócs és Győr-Szentiván között, továbbá Szentivántól keletre találunk nagyobb erdőséget. Az árvizektől védett területeket túlnyomóan jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalták el. A város nyugati részén elterülő parkerdő Győr tüdeje. Itt kellemes sétákat tehetünk.

Rába-Quelle Fürdő: a Kisalföld felszíne a harmadkorvégi pliocén korszak közepéig a Kárpát-medence Pannon-tengerrel borított szárnyának tartozéka volt. Belső területe a Pliocén-korszak végén újra süllyedésnek indult. E süllyedék területet, amelyet törésvonalak határolnak, nevezik Győri-medencének is. Ezek mentén, az egykori tenger vízállományát a mélyben lévő magma felmelegítette, és ásványi sókkal keveredve – fúrások következtében – gyógyvízként bukkan a felszínre. Erre alapozva épült meg a gyógyfürdő elődje.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna jelentős hatást gyakorol a városra. A folyót 1886 és 1894 között szabályozták. Győr legjelentősebb folyója a Mosoni-Duna, amelyet a Dunával együtt szabályoztak. 1907-ben megépítették a rajkai zsilipet, amellyel az árvíz teljesen kirekeszthető a Mosoni-Dunáról. 1924-ben fejezték be az Iparcsatorna építését. Az 1980-as években a Mosoni-Dunának új medret építettek, amelyet „Püspökerdei-átmetszésnek” neveznek. A város másik nagy folyója a Rába: ennek szabályozását 1893-ban fejezték be. A harmadik folyó a Rábca. A Répce és a Rábca ugyanazon folyó nevei: a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát, innentől hívják Rábcának. Győrben termálvizeket is találtak. A Marcalt szabályzásakor 1893-ban a Rába torkolata közelében, annak régi medrébe vezették át.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata kontinentális, de nyara valamivel hűvösebb, tele enyhébb, mint az Alföldé, s több csapadékot is kap. Az évi középhőmérséklete 10,3°C. A csapadék éves mennyisége 530 mm.


Győr éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 1,9 4,6 10,2 16,0 21,1 24,0 26,2 25,6 21,6 15,9 8,3 3,3 14,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,0 −2,0 1,4 5,5 9,9 13,1 14,4 14,1 10,8 5,9 1,9 −1,9 5,8
Átl. csapadékmennyiség (mm) 32 33 28 38 55 64 53 65 38 35 53 38 532
Forrás: HKO


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelmi belváros
Lakóház
Múzeum
Lásd még: a Győr története cikket

A térségben történelme során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Kr. u. 430 körül hun fennhatóság alá került, majd avarok szállták meg. Az avarok uralmát a frankok törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított és székesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén.

A vár – fekvésénél fogva – a Duna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye, később piaca. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a tatárjárás után. A török időben Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű (90°) utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a Belvárosban.

1594-ben a hatalmas török ostromló hadsereg láttán az olasz és német várőrség – szabad elvonulás mellett – a várat feladta (a haditörvényszék Ferdinand Hardegg várkapitányt halálra ítélte; lefejezték). Három és fél év után 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére, Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg. A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az ipar céhes keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg.

A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. Mária Terézia királynő szabad királyi várossá emelte.

A győri csata (1809. június 14) következményeként a város a napóleoni francia sereg kezére került, Eugène Beauharnais tábornok, itáliai alkirály foglalta el, és Napóleon augusztus 31-én személyesen is felkereste a várost. Napóleon a csapatai által megszállt Nyugat-Magyarország székhelyének szánta Győrt, és gróf Narbonne tábornokot jelölte ki, Győr székhellyel a megszállt nyugati magyar megyék kormányzására. Az osztrák uralkodóházzal kötött béke nyomán a franciák 1809 novemberében kiürítették a várost.

A szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra. Gazdasági fordulat állt be Győr életében. Az 1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett. Fényes Elek leírása szerint évente 400 hajó fordult meg Győrött. Bécs felé gabonát, dohányt, gyapjút, bőröket, lovat, ökröt, sertést, mézet, viaszt, gubacsot szállítottak, Bécsből pedig épületfát, vasat, fényűzési cikkeket, gyarmatárut hoztak. Sina báró alig kezdte meg az előkészületeket a Bécs–győri vasút megépítésére, 1840-ben a munkálatok abbamaradtak. Az országgyűlés által is támogatott Duna bal parti vasút került előtérbe. Az adott viszonyok alakulása egyelőre Győrt nem érintette hátrányosan, de a fejlődés egyre erőteljesebb lett. A fellendülést a szabadságharc kitörése, majd az ezt követő abszolutista rendszer állította meg. A kereskedelem talpráállását akadályozta a katonai beszállásolás, a katonaság ellátása, a polgári lakosság zaklatása, s a politikai bizonytalanság. A városvezetés nagy anyagi gondokkal kezdte meg működését a szabadságharc leverése után. Haynau a város pénzügyi készletét lefoglalta, s a két év óta esedékes közadó hiányában fizetésképtelenség állt elő. A városvezetés és a megyefőnökség igyekezett a gazdasági fellendülést előmozdítani, ami a politikai nyugtalanságra is fékező hatással volt.

Rövid időn belül kedvező változások következtek be, a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona- és állatkereskedelembe. Sokan eredeti foglalkozásukat felhagyva kapcsolódtak bele a közvetítő kereskedelembe, amely munkalehetőséget biztosított és tisztes hasznot hozott. A kereskedők sorra alakították át lakóházaik egy részét gabonaraktárrá a Duna és a Rába partján, sőt még a belváros forgalmas utcáiban is.

A közelmúlt története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetközivé nőtt gabonakereskedelem az 1860-as években hanyatlásnak indult. A vasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot. Részletesebben lásd a Győr vasúttörténete című szócikkben.

Győr fejlődése új irányban haladt tovább. Nagyarányú építkezések kezdődtek, amelyek megváltoztatták a város arculatát. A gabonakereskedelem elsorvadásából létrejött olcsó munkaerőt a külföldi tőkével létrehozott gyárak alkalmazták. Az első világháború ezt a régiót is érintette. Az egykori Győr vármegyét egyesítették a a területük töredékére zsugorodott Moson és Pozsony vármegyék maradékával. Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett. (Lásd Darányi Kálmán Győri programját). A 20. században iparvárossá fejlődött, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig őrzi.

A második világháború után a nagy háborús károkat szenvedett várost néhány év alatt újjá építették. Győr lakossága 1945 után nagymértékben megnövekedett a vidékről beköltözőkkel. Gyárai és üzemei óriási fejlődésen mentek át. Ma a Dunántúl legjelentősebb ipari városa. Győrnek 1971-ig kilenc körzete volt.[3]

Győr az 1950-es megyerendezés során a Győr-Moson és Sopron megyék egyesítésével létrejött Győr-Sopron megye székhelye lett.

Az 1956-os forradalom idején itt volt a „forradalom második fővárosa”. Ezért a megtorlás is kiemelten érintette a várost több halálos ítélettel, és súlyos börtönbüntetésekkel. Az 1950-es és 1960-as években, majd a nagy lakótelepek építésének korában a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. A Belváros déli részén folytatták a századfordulón elkezdett nagyvárosi városközpont kiépítését, azonban a felépült új épületek jelentős része jellegtelensége miatt nem használt a városképnek. 1978-ra felépült a város új színháza. Az 1980-as években megindult a történelmi városmag tervszerű helyreállítása, melynek elismeréseképpen 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját.

A városhoz kapcsolható személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jedlik Ányos bencés szerzetes világhírű találmányai mellett (például a dinamó) feltalálta a szódavizet és a gyártásához szükséges eszközöket. Így elsőnek készítette a (spriccert) "fröccsöt".
  • Baross Gábor az országos közlekedés fejlesztése mellett Győr közlekedési, kereskedelmi érdekeinek előmozdítását is a szívén viselte, és a 19. század utolsó harmadában az égető közlekedési gondok megoldásával elősegítette az ipari város kialakulását.
  • Győrben született Kovács Margit szobrász és Schöpf-Merei Ágost gyermekgyógyász.
  • A győri bencés gimnáziumba járt Xántus János utazó, néprajzkutató.
  • Boldog Apor Vilmos püspök itt végezte szolgálatát, és itt ölték meg őt szovjet katonák második világháború végén, amikor a rábízott nők védelmére kelt.
  • Markó Iván táncművész - a Győri Balett alapítója és egy évtizedig vezetője.
  • Itt született Bermann Miksa mérnök, feltaláló.

Lásd még:

Önkormányzata és közigazgatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Térségi funkciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győri utcanévtábla a kerület feltüntetésével
  • Győr megyeszékhelyként a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint megyei jogú város. Így területén – a megfelelő eltérésekkel – saját hatáskörében látja el a megyei közigazgatási feladatokat. A megyei jogú státus a megyétől való formális függetlenséget jelenti. A kooperációt, illetve annak lehetőségét az egyeztetőbizottságban és a városnak a megyei fejlesztési tanácsban való tagsága nyújtja.
  • A hét magyarországi statisztikai régió egyike a Nyugat-Dunántúli, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, amelynek egyik központja Győr.
  • A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal központjának a városban van a székhelye.
Működésének célja, hogy a Nyugat-dunántúli Régióban működő közigazgatási hivatal és kirendeltségei megalakításával a Kormány területi államigazgatási szerveként működő, jogi személyiséggel bíró, a Kormány által az önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével irányított államigazgatási feladatokat ellátó szerv legyen.

Városrészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyei jogú város polgármesteri hivatalának alaptevékenysége az önkormányzati és államigazgatási döntések előkészítése és végrehajtása.

Korábban a várost kerületekre osztották[4], de ez a felosztás törvényileg megszűnt – azonban a régebbi utcanévtáblák a mai napig emlékeztetnek rá. Ma a város ügyeit egységes hivatal végzi, de az ügyek nagy száma miatt több telephelyen. A városrészek nagy vonalakban követik a régi felosztást, ide nem számítva az újonnan létrejött részeket. Több városrészben részönkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat segíti a városi közigazgatás és adminisztráció működését.

A település a következő nagyobb részekből áll:

A Bécsi kapu tér (Előtérben Kisfaludy Károly szobra)
Arany János utca

Győr 2005-ben elkészült új rendezési tervéhez lakossági véleményfelmérést is végeztek, amelynek során 800 helybélit kérdeztek meg. A kérdések egy része annak kiderítésére irányult, hogy a győriek hol szeretnének lakni a városon belül.

A legvonzóbbnak Révfalu bizonyult, ahová a megkérdezettek 36,5%-a szeretne első, második vagy harmadik helyen költözni. Utána Kisbácsa következik (31,1%), majd a Belváros (23,7%). Népszerűnek találtatott még Nagybácsa (23,1%), Szabadhegy (19,3%), Ménfőcsanak (16,8%) és a József Attila lakótelep (16,5%). A válaszokból kiderült az is, hogy a győriek hol kívánnának a legkevésbé élni. Itt is első, második és harmadik helyen lehetett megemlíteni egy-egy városrészt.

A legkevésbé kedvelt városrészek listáját Újváros vezeti (összesen 50,3%-os említéssel), utána Marcalváros I. (34,9%) és Marcalváros II. (30,6%) következik. Nem sokkal maradt le a dobogóról Sziget (28,0%), Gyárváros (23,1%) és Ady-város (19,3%). A kutató úgy vélte, nyolc olyan városrész van, ahol sem a vonzás, sem a taszítás nem jelentős mértékű: Gyirmót, Jancsifalu, Kismegyer, Likócs, Ménfőcsanak, Nádorváros, Pinnyéd és Győrszentiván.

Lásd még:

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr város lakónépessége 131.267 fő, állandó népessége pedig 135.000 fő körül mozog. Az utóbbi évekre jellemző kisebb ingadozás az országos tendenciákhoz képest inkább stagnálásnak tekinthető, amely az országos átlagnál kicsit kedvezőbb természetes fogyás és a város fejlettsége miatti vándorlási nyereség együttes hatása.

A folyamat az urbanizáció a második világháború után felgyorsuló hatású volt, ennek eredményeképpen a város lakossága megkétszereződött. A növekedésben a falusi lakosság városba költözésén túl a környező községek városhoz csatolása (Révfalu, Pataháza, Bácsa Kisbácsa, Sziget, Pinnyéd, Győrszentiván, Kismegyer, Ménfőcsanak, Gyirmót) is szerepet játszott.

A következő táblázat Győr népességváltozását mutatja 1850-től napjainkig (mindig az aktuális közigazgatási határok között):

Az alacsonyabb halandóság is közrejátszik a lakosság országos átlagnál kisebb csökkenésében. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama 1995-ben két és fél évvel volt magasabb az országos átlagnál (67,9 év), míg a nőké hárommal (77,46 év).

Amíg a halálozások száma nem változik jelentősen, addig nagymértékben csökken az élveszületések száma. A házasságkötések fogyatkozó száma és a korfa azt mutatja, hogy a csökkenő születésszámot a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése okozza.

A rendszerváltási időszak döntő változásokat hozott az ország, és így a város társadalmi szerkezetében is. A változás oka a tulajdonszerkezet megváltozása, az állami tulajdon visszaszorulása. A magántulajdon részben az állami tulajdon intézményeinek privatizálásával, részen új beruházások létrehozásával jött létre. Az új beruházások jelentős része külföldi. A gazdasági szerkezet megváltozása, benne a tulajdonosi kör átalakulása, a piaci szereplők körének gyors megváltozását is okozta. A folyamatok kedvezőtlen eredménye, a munkanélküliség gyors kialakulása és tartósan magas szintje Győrt kevésbé érintette. A munkanélküliség alacsonyabb az országos átlagnál.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr Magyarország dinamikusan fejlődő térsége, amely a Bécs-Pozsony-Győr Aranyháromszögben helyezkedik el.

Győr ipara és gazdasága a 20. század elején hatalmas fejlődésnek indult a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár létrehozásával. A rendszerváltozás után Közép-Európa első ipari parkja a városban nyílt meg 168 hektáros területen. Ahhoz képest ipari parkok szempontjából mára elmaradott, hiszen egyetlen ipari parkkal rendelkezik továbbra is (Székesfehérvár ipari parkjainak száma például kilenc). Számtalan multinacionális vállalkozás Győrt választotta Közép-európai központjának. Ilyenek például: az Audi Hungária Motor Kft., a Hägleitner Büchl, a Philips. Gazdaságát erősíti hogy autópályáról minden városrész elérhető. Fejlesztik a vízi szállítás kirakódóállomását (Győr-Gönyű kikötő), amelynek jelentősége folyamatosan növekszik a Rajna-Majna-Duna csatorna hajózhatóvá tételével, és a légi szállítás lehetőségeit (Győr-Pér repülőtér). Itt van a megyei Kereskedelmi és Iparkamara székháza, amelyből a megye gazdasági élete is szerveződik.

Lásd még:

Munkanélküliek száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%)
2001.01.20. 2 894 3,54%
2002.01.20. 2 563 3,02%
2003.01.20. 2 555 3,00%
2004.01.20. 2 600 3,08%
2005.01.20. 3 045 3,63%
2006.01.20. 3 002 3,57%
2007.01.20. 2 786 3,28%
2008.01.20. 2 927 3,47%
2009.01.20. 3 791 4,46%
2010.01.20. 4 774 5,63%
2011.01.20. 4 718 5,60%
2012.01.20. 3 995 4,79%
2013.01.20. 4 509 5,44%
2014.01.20. 2 491 2,86%

Áruházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aldi diszkontáruház (3 db) - Csipkegyári út 11., Fehérvári út 5/a., Malomszéki utca 11.
  • Árkád üzletközpont (Győr) - Budai út 1.
  • Baumax barkácsáruház - Mécs László utca 13.
  • CBA szupermarket (16 db) -
  • Coop szupermarket (7 db) -
  • Decathlon sportáruház - Királyszék út 31.
  • Duna Center bevásárlópark - Csipkegyári út 11.
  • ETO Park üzletközpont - Nagysándor József utca 31.
  • Family Center bevásárlópark - Malomszéki út
  • Győr Plaza bevásárlóközpont - Vasvári Pál utca 1/a.
  • Interspar Árkád hipermarket - Budai út 1.
  • Interspar Fehérvári út hipermarket - Fehérvári út 3.
  • Kika bútoráruház - Királyszéki út 35.
  • Lidl diszkontáruház (4 db) - Jereváni utca 42., Mécs László utca 1/a., Szeszgyár utca 6., Tihanyi Árpád utca 9.
  • Media Markt műszakiáruház - Budai út 1.
  • Metro raktáráruház - Menfőcsanak
  • Obi barkácsáruház - Fehérvári út 3.
  • Penny Market diszkontáruház - Szauter Ferenc utca
  • Praktiker barkácsáruház - Szent Imre út 55.
  • SPAR szupermarket (3 db) - Arany János utca 16., Fehérvári út 20., Pátzay Pál utca
  • Tesco hipermarket - Királyszék út 33.
  • Tesco szupermarket (13 db) -

Tervezett áruházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Infrastruktúrája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vízellátás, csapadék és szennyvíz elvezetése, tisztítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vezetékes vízellátásra a városban 1883-ban részvénytársaság alakult. A következő évben megkezdte működését a kiskúti vízmű, amely napjainkban már csak tartalék szerepet játszik. Ma a város közműves vízzel való ellátottsága 100%-os, a vízfelhasználást illetően pedig szabad kapacitásokkal rendelkezik. A kilencvenes években a csatornahálózat fejlesztése volt soron. 1992-ben kezdődött meg az elmaradott területek és a peremkerületek csatornázása. 2000-ben a város 233 km hosszú szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezett. A mai fő feladat az elöregedett és a vegyes hálózat cseréje, ugyanis jelenleg a város közel egyharmad területén a szennyvíz főgyűjtőcsatornába vezetik a belvízelvezető csatornákat. Így folyamatos esőzés esetén a főgyűjtőcsatornák nem tudják elnyelni a csapadékvizet, és a keveredett szennyvíz sok helyen visszafolyik az utcákra. A Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál van a városi strandfürdő, rendkívüli szép természeti környezetben. Első medencéi 1931-ben Hajós Alfréd tervei alapján készültek el.

Energiaellátás, közvilágítás, hőellátás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város regionális szolgáltatók székhelye. Győr villamosenergia-ellátását az E.ON Áramszolgáltató Zrt. biztosítja, gázszolgáltatója az ÉGÁZ Zrt. (Észak-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.)[6] A több vezetéken érkező földgázt a Tibor-majori átadóállomás fogadja.

A közvilágítás a belvárosban földkábeles rendszerű. A külterületen szabadvezetékes rendszer légvezetékekkel együtt halad. A felújítások során, ahol lehetséges, földkábellel váltják ki a légvezetékes rendszert.

A Győri Hőszolgáltató Kft. a városi önkormányzat tulajdonában van. A fűtőműből forróvíz, valamint gőz hordozójú távhőszolgáltatást végeznek. Valamennyi hőközpontban hőmennyiségmérő van beépítve, melyet távleolvasással olvasnak le, így nem szükséges a mérőt látni fizikailag. A fogyasztókkal a tényleges fogyasztás alapján számolnak el, ezért itt nincs átalánydíj.

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a vasúti és a közúti forgalom országos jelentőségű csomópontja. Győr közlekedés-földrajzi helyzete kiváló. Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a Bécs-Budapest vasútvonal, de ide fut be a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasúttársaság tulajdonában lévő Győr–Sopron-vasútvonal, illetve a MÁV kezelésű Győr–Celldömölk-vasútvonal és Győr–Veszprém-vasútvonal is. Győrben több közlekedési főútvonal találkozik egymással (M1, M19, 1, 14, 81, 82, 83, 85), és a város több pontjáról elérhető az autópálya. A Győr-Pér Repülőtér a városból a 81-es számú főúton érhető el, 15 kilométer távolságra Székesfehérvár felé. A Duna 1734 km szelvényénél fekszik a Győr-Gönyű kikötő a hozzá kapcsolódó teljesen közművesített, 25 hektáros kiszolgáló terminállal.

Lásd még:

Lakásállománya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városrészek határait a folyók jelölték ki. A különböző időpontokban keletkezett városrészek eltérő módon jelenítik meg a városképet. A második világháború bombázásai a várost hadipotenciálja miatt érték. A helyreállítható házakat a következő években felújították. 1954-ben az árvíz a szigetközi Révfalu városrész képét formálta át: családi házas lakónegyeddé alakult át.

A hatvanas évekig az új építkezések színtere Nádorváros volt. A lakásépítés a hetvenes évektől vett nagy lendületet. A házgyári technika alkalmazásával új városrészek alakultak ki. Először Szabadhegyen, Dél-Nádorvárosban, majd Marcalváros két ütemben épültek meg a szovjet technológiájú magasházak. Szinte minden városrészben épültek azonban kisebb-nagyobb lakótelepek. A hetvenes években átlagosan évi 1400 darab házat adtak át. A kedvező kamatozású lakáshitelek megszűnése és a gazdasági recesszió erőteljesen éreztette hatását. Győr lakásállománya a kétezres évek elején 50.000 körüli volt. A kétezres évek elején az önkormányzat a családi házas építkezést elősegítve hozzájárult a kerteknek építési telekké történő átalakításához. Erre azért került sor, mert az önkormányzati beépíthető telekállomány lecsökkent, a lakosság viszont rendelkezik erre alkalmas telkekkel.

Városüzemeltetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városüzemeltetési feladatokat 1987-től a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. (Komszol) látja el. A város 1997-ben nevezett be először a virágos városok versenyébe. A nagyvárosi kategóriában 2000-ben nyert, az európai városok versenyében második helyezést ért el 2001-ben. A Virágos Magyarországért Mozgalomtól Aranydiplomát kapott a város kiváló település- és környezetszépítő munkájáért 2007-ben.[7] 2011-től a városüzemeltetési szervezeteket összevonták több más magyarországi városhoz hasonlóan, az új cég Győrszol (Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt.) néven működik tovább.

Szellemi élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bazilika kapuja

A győri szakemberek hisznek a nemzeti kultúra megőrzésének fontosságában, és abban, hogy a városban folyó, és a megyére is kiható tudományos kutatás színvonala éppúgy meghatározó, mint a művészi alkotómunka helyi megjelenítése. Sőt még e kettő különös találkozására is találni példát: a Magyar Tudományos Akadémia győri Regionális Kutatások Központja évek óta helyt ad a Nemzetközi Mobil MADI Múzeum kiállításainak. A megyei feladatkörű, közgyűjteményi tevékenységet végző intézmények szolgáltató-bemutató tevékenysége ismert a tanulni, művelődni vágyó nagyközönség előtt.

Hitélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Püspöki vár a Kettőshíddal
A karmelita templom

A város egyben fontos vallási központ is. A katolikus egyház és az evangélikus egyház püspöki székhelye a magyar református egyház pápai egyházmegyéjének esperesi hivatala található Győrben[8], s Győr észak-dunántúli unitárius egyházközség központja. A városban más vallások hívei is megtalálhatók. A rendszerváltás kezdetekor 1992-ben az egyházak által visszaigényelt ingatlanokat és a rajta lévő építményeket az önkormányzat többségében visszaadta jogos tulajdonosainak. A város egyházi épületei olyan kultúrkincsek, amelyek Szent István koráig visszavezetik az itt élők vallástörténetét.

A lakosság vallásosságát a kereszténység jellemezte és jellemzi most is. Legnagyobb számban a katolikusok vannak. Tíz esperesi kerület működik a városban. 1997-ben II. János Pál pápa a székesegyházat bazilika rangra emelte. 1997. november 9-én volt Rómában Apor Vilmos püspök boldoggá avatása. 2001-ben a győri Hittudományi Főiskola csatlakozott a római Lateráni Egyetemhez, ezzel magasabb tudományos fokozatot ad a papnövendékeinek.

A Győri Görög Katolikus Egyházközség Nyugat-Magyarország egyetlen görög katolikus egyházközsége.

450 éves múltra tekint vissza a városban élő kereszténység protestáns ágához tartozó hívek közössége. Hét templomuk és egy imaházuk van. A Győri Evangélikus Egyház 1991-ben újraindította intézményeit. 2000-től Győr lett a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület székhelye.

A Győri Zsidó közösség 1700 óta folyamatosan jelen van. Istentiszteletekkel és ünnepeik betartásával biztosítják a városban és a város környékén élő zsidó vallásúak hitéletének gyakorlását. A zsinagógát és iskolaépületeit a hitközség 1970-ben a városnak adományozta.

A városban működő kisebb felekezetek:

  • Baptisták Hajnalcsillag gyülekezete
  • Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza keresztény egyház (missziós egyház)
  • Keresztény Adventi közösség
  • Jehova Tanúi Egyháza
  • a Hit Gyülekezete
  • Krisna Tudatú Hívők Közössége
  • Hetednapi Adventi Egyházközösség

Lásd még:

Templomi, egyházi gyűjteményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent László király
Boldog Apor Vilmos püspök
Bazilika
Győr a bazilikával

A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a 11. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épültek. A 14. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László-herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található.

Szent László hermája

A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, I. László király szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később Európa-szerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke.

Boldog Apor Vilmos püspök síremléke

Báró Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból, 1915-ben szentelték pappá. Előbb káplán, majd katonalelkész, 1918-tól plébános Gyulán. Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor. 1941. március 2-án győri püspökké szentelték föl. A második világháború alatt fellépett az erőszak és üldöztetések ellen. 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben szovjet katonák agyonlőtték.

Könnyező Szűzanya-kép

Az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített kép 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben gróf Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.

Kultúrája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A győri Városi Képzőművészeti Múzeum főépülete
A Richter-terem
Győr egyeteme

Kulturális intézményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város kulturális életében fontos szerepet játszó intézmények:

Színházak

Társulatok

Lásd még: Kategória:Győr múzeumai

Kulturális eseményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész éven át vonzó programokra lelhetnek.

Győr a művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még:

Oktatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban és vonzásterületéről közel 50 000 gyermek, ifjú és felnőtt tanul a mintegy 100 intézményében. Közel 5000 dolgozó segíti a tanulást, a továbbtanulást, sikeresen fölkészítve őket az életre.

Az elmúlt évtizedekben kiszélesedett a nevelési-oktatási intézmények alapítóinak és fenntartóinak köre. Erőteljesen csökkent a születésszám és ennélfogva az alkalmazható oktatási dolgozók száma is. Az óvodák és iskolák irányításában tért hódítottak a szülői szervezetek, a társadalmi igényeket, a gyermekek érdekeit jobban kiszolgáló szakmai, módszertani kezdeményezések. Részben az állami normatíva elégtelensége, és az önkormányzat integrációs törekvéseinek következtében átalakult a győri oktatás szerkezete.

Lásd még:

Sportélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr nagy hagyományokkal és kiváló adottságokkal rendelkezik a verseny- és a szabadidősport területén. A feltételek azonban a rendszerváltás óta mindkettő tekintetében romlottak, illetve nem fejlődtek megfelelően.

Győr város küldöttei a Velodromban - 1928

Vízi élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyók városában korábban élénk szabadidős és vízi élet folyt. A korábban nagy hírű vízi versenysport egyesületei és telephelyei nagyrészt megszűntek. Veszni látszanak a nagy vízisport-hagyományok is. A versenysportban továbbra is évről évre kiemelkedően produkálnak a győri vagy győri származású versenyzők. A Graboplast Vízisport SE 2007-ben érte el 1981 után a legnagyobb sikereit.

A vízitúrázásnak már a 20. század elején nagy hagyományai voltak. A Dunára alapozva sorra alakultak a csónakházak és a klubok. A legnevezetesebb a Regatta volt. Győr a folyókhoz számos létesítménnyel csatlakozott. A vízitúrázás nem szűnt meg Győrött, napjainkban is lehet több helyen csónakot bérelni, illetve a Mosoni-Dunán túrázni.

Lásd még:

Látnivalói, turizmusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csónakos. Az 1954-es árvíz emlékére (a Baross Gáborról elnevezett, győri sétálóutcában)

Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. A Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű városban építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját a műemlékvédelem Europa Nostra-díjával ismerték el.

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 358 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 10. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország (93 ezer), Románia (14 ezer) és Ausztria (10 ezer).[10]

A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezer éves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika (basilica minor) és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Bazilika féltett kincse továbbá az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is.

Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész évben vonzó programokra lelhetnek.

A várost a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat ide csalogatja a különleges összetételű gyógyvíz, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat a hévízivel. Az újonnan megnyílt Rába Quelle Fürdő lehetőséget teremt az aktív pihenésre, gyógyulásra.

Lásd még:

Külkapcsolatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  2. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  3. I. Belváros, II. Újváros, III. Nádorváros, IV. Szabadhegy, V. Sziget, VI. Gyárváros, VII. Révfalu. Időközben csapták a többi körzethez (1954) Kismegyer, (1950) Pinnyéd, (1954) Likócs és (1959) Hecsepuszta) Ez a kerületi beosztás nem egyezik meg a hivatalos országos kerületi rendszerrel.
  4. Győr kerületei – Winkler Ágoston gyűjtése utcanévtáblák és Orbánné Horváth Márta: Emlékművek, emléktáblák győri kislexikona alapján (magyar nyelven). Winkler Ágoston, 2002. szeptember 20. (Hozzáférés: 2012. június 30.)
  5. http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=25584
  6. Összeolvadt a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-vel
  7. "Ez a magas szintű elismerés azt jelenti, hogy Győr Magyarország azon nagyvárosai sorába tartozik, ahol a városias jelleg erősítése mellett, fontos szempont a környezeti értékek védelme, a virágosítás, a parkosítás, a természeti kincsek megóvása és megőrzése". (Kisalföld, (napilap) 2007. október 24.
  8. [1]
  9. Székhelye a Richter-terem, melyet a Rába moziból alakítottak át hangversenyteremmé.
  10. Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alexay Zoltán dr.: A természet világa 2002.04.16 (folyóirat)
  • Kiss Benedek: Korong Matyi álma. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980
  • László-Bencsik Sándor, Nagy magyarok idegenben, Budapest, Móra, 1971, 56–62.o.
  • Magyarország útikönyv (Panoráma Budapest 1975) ISBN 963-243-015-8
  • Alexay Zoltán: Szigetköz (Budapest, 1989) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-7222-66-7,
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 877–878. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Baross Gábor. Szerk. Frisnyák Zsuzsa. BKIK Baross Gábor Vállalkozási Alapítvány-Dinasztia Kiadó, 2000. 131.o.
  • Bobrovszky Ida: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, 1961
  • CEBA (főszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
  • Cenner Mihály dr. (színháztörténész)-Belicska Scholtz Hedvig (színháztörténész)-Cserhalmi György (színházigazgató)-Vincze Kálmán (építészmérnök): Győr színészetének vázlatos története (Győr, (Kisfaludy Színház) 1978) (az új színház megnyitására kiadott alkalmi kiadványból)
  • Ciglényi László: Győr (Budapest, 1986) ISBN 963-243-334-3
  • Czére Béla: Baross Gábor közlekedéspolitikája. Közlekedéstudományi Szemle, 1992. 404.o.
  • Czigány Jenő: Győr. Panoráma Kiadó, 1974 ISBN 963-243-007-7
  • Cserhalmi Imre: Horváth Ede: Én volnék a vörös báró?, Pécs, 1990 ISBN 963-316-295-5
  • Dusza András: A birodalom végnapjai, Győr, 2003
  • Fekete Mátyás dr. CEBA Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9
  • Fodor Miklós: Bakonyszentlászló helytörténeti olvasókönyve (Veszprém, 2000) 48.o. – 5*
  • Göcsei Imre: Az ismeretlen vándorai, Fejezetek a föld felfedezésének történetéből, Budapest, 1990
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Meződy Ö. István – Z. Szabó László: Nyugat kapujában (Budapest, 1986) ISBN 963 3161738
  • Mikszáth Kálmán: Az ország halottjáról. Pesti Hírlap, 1892. május 12.
  • P. Brestyánszky Ilona: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó, 1976
  • Pallas nagy lexikona
  • Petényi Katalin: Kovács Margit gyűjtemény. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1978
  • Petrovich László: Bellusi Baross Gábor volt kereskedelemügyi miniszter élete. Eperjes, 1892
  • Pintenics Győző: Erlanger báró méltó utódai, Indóház 2005. november 28-34.o.
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
  • Sáry István: Győr és a vasutak (Győr megyei Jogú Város Önkormányzatának kiadványa, 2001) ISSN 1419-1318
  • Somfai Attila, dr.: A domborzat és a folyómeder-vándorlás szerepe Győr római kori és középkori településszerkezetének alakulásában – Falu Város Régió, 2001/1. szám, 22–28. o. (internetes változat)
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  Online hozzáférés
  • Winkler Gábor, dr. Fekete György: Győr (Budapest, 1993) ISBN 963-7540-32-6
  • Eötvös Loránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980
  • Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország, Magvető K., Bp. 1977

ISBN 963 270 4932

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr témájú médiaállományokat.
Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz Győr témájú leírást.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a Győr címszót a Wikiszótárban!