Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút
| Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút | |
 |
|
| Típus | Zártkörűen működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1875.02.01 |
| Székhely | Magyarország, Sopron |
| Vezetők | Kövesdi Szilárd vezérigazgató, Dávid Ilona elnök |
| Iparág | Vasúti szállítás |
| Alkalmazottak száma | kb. 1650 fő |
|
|
|
| A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút weboldala | |
A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (rövidítése GYSEV Zrt., német neve Raab–Oedenburg–Ebenfurter Eisenbahn AG, röviden Raaberbahn AG., magyar beceneve – a járművek színezése miatt – „Repcevasút”) Magyarországon és Ausztriában működő, 434,7 kilométeres pálya hálózatot fenntartó és üzemeltető integrált vasúttársaság. Magyar székhelye Sopronban, osztrák székhelye Vulkapordányban található.[1]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A társaság működését 1872-ben Viktor Erlanger báró kérelmezte, amelyet az 1872. évi XXVII. törvény szentesített.
A részvénytársaság alakuló közgyűlése 1875. február 1-jén lett Budapesten megtartva, melyen Viktor Erlanger báró nem vett részt. Az ő nevében testvére, Ludwig Erlanger, aki a bécsi Erlanger banknak volt a vezetője, jelent meg e közgyűlésen. Ő az alapító közgyűlést azzal nyitotta, hogy "az engedélyokirat által részére (és nem Viktor részére!) biztosított jogokat a létrehozandó részvénytársaságra ruházza át"[2]. Ezek után kijelenthetjük, hogy "a legkisebb Erlanger-fiúhoz, Viktorhoz, ugyanis a GySEV engedélyokiratának nevére történő kiállításán kívül érdemben más nem fűződik"[2].
Az első vonalszakasz Győr és Sopron között 1876. január 2-án nyílt meg. A Sopron és Ebenfurt közötti szakaszt 1879. október 28-án adták át a forgalomnak. A csatlakozó Fertővidéki Helyiérdekű Vasút 1897. december 19-én kezdte meg működését.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után különös módon fennmaradó társaság részvényeinek jelenlegi tulajdonosi szerkezete: Magyar Állam 65,5%, Osztrák Állam 28,2%, és a Strabag SE 6,2%.[3]
A cégjogi szempontból különös vasúttársaság az I. világháború végén még önálló, a MÁV-tól független vasút volt, amelynek két országbeli működését és önállóságát a trianoni békeszerződés konzerválta.
1942. június 30-án bekövetkezett a GYSEV történetének legsúlyosabb balesete a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút vonalán. A Celldömölkről Sopronba tartó BCmot 16 pályaszámú motorkocsiból és két mellékkocsija szinte fékezés nélkül belerohant a nyílt pályán, Vönöck állomás bejárati jelzője előtt álló vegyesvonatba. A baleset a szerelvény megfékezettségének hiánya miatt következett be, mivel a mellékkocsikat Celldömölkön nem kötötték be a főlégvezetékbe. A tragédiának 80 sérültje és négy halottja volt.
1979. május 26-ával megszüntették a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Fertőszentmiklós–Celldömölk viszonylatát. A mai helyiérdekű vasút ötven kilométeres pályájából 13 kilométer Magyarországon, a többi Ausztriában található.
A GYSEV ma két országban hat jelentős vasútvonalat, valamint az Európai Gazdasági Térség területén érvényes engedélyével mindkét országban vasúti személyszállítást, továbbá Európa-szerte vasúti árufuvarozást végez. Egyik korábbi csatlakozó mellékvonala, az 1880-as évek szabályai szerint helyi érdekű vasútként létrehozott Fertővidéki Helyiérdekű Vasút (Fhév) formailag önálló vasúttársaság, amelynek azonban a vasútüzemi kiszolgálását a GYSEV végzi el.
A vasútvonalak bővítése a Sopron–Szombathely-vasútvonal 2001-es MÁV-tól való átvételével kezdődött. A leromlott pálya villamosítása és sebességnövelő beruházások végrehajtása 2002-től kezdődtek el. A vasúttársaság területe 2006. decemberében tovább bővült a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonallal, amelyet a 2009 szeptemberétől indult kivitelezéssel felújítottak és villamosítottak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntése alapján 2011. október 1-jétől az üzemeltetést, december 11-től pedig a közszolgálati személyszállítást vette át a GYSEV a Rajka-Hegyeshalom-Csorna-Répcelak-Porpác, a Porpác-Szombathely, a Szombathely-Kőszeg, a Szombathely-Zalaszentiván, valamint a jelenleg nem működő Körmend–Zalalövő-vasútvonalon, így a működési területe újabb 214 km vasútvonallal és a szombathelyi vasútállomással bővült.[4] A hálózat jelentős bővítése révén immár Sopron állomást megelőzve Szombathely vasútállomása lett a legnagyobb pályaudvara a GYSEV-nek.
A GYSEV vasúttársaság jelene és fejlesztései [szerkesztés]
A GYSEV-nek jelentős szerepe van a Bécset Sopronon keresztül Győrrel és Budapesttel összekötő forgalomban, valamint a Szombathely–Szentgotthárd–Graz közötti viszonylatban. A Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Zrt. vonalán, az Osztrák Szövetségi Vasutakkal együttműködve, 2007 decemberétől vasúti kapcsolatot létesítettek Stájerország és Nyugat-Magyarország, valamint Burgenland között. (Tagjai a Keleti Régió Közlekedési Szövetségnek (VOR), melynek székhelye Bécsben van.) 2009-ben a menetrendváltás után újabb vasútvonalakat zártak be Magyarországon. Akkor már felmerült a lehetősége, hogy a bezárandó vonalak közül a GYSEV néhányat átvenne a nyugati országrészben további üzemeltetés céljából.[5][6]
2011 decemberétől a GYSEV zömében Vas megyében fekvő, összesen 214 kilométernyi vasútvonalat vett át a MÁV-tól, valamint a szombathelyi vasútállomást, történetében a legjelentős mértékben bővítve ezzel hálózatát. A MÁV más vonalain hasznosította az itt felszabaduló mozdonyokat, Bzmot motorvonatokat és személykocsikat.[4]
A GYSEV az ÖBB-nél leselejtezett ÖBB 5047 sorozatú motorkocsikat vette át, a személyforgalmat egyelőre ezekkel a motorkocsikkal bonyolítja le. Továbbá kiírt egy pályázatot négy db új, egyáramnemű villamos motorvonatok vásárlására is.[7] Ezen felül tervezi a GYSEV 5147-es sorozatú ÖBB motorvonatok vásárlását is, amelyből 4 darab - tehát 8 motorkocsi -az összeset, tehát mind a 10db 5147-est megvásárolta a GySEV az ÖBB-től. lesz megvásárolva.[8]
2012-ben egymilliárdos vasútbiztonsági fejlesztés eredményeként a 434,7 kilométeres, 304 db vasúti átjáróval bíró hálózaton öt helyen Győr-Moson-Sopron megyében és három Vas megyei átkelőben szerelnek fel csapórudas félsorompót, 23 helyen jobban látható és hosszabb élettartamú LED-izzókat építenek a fényjelzőkbe.[9]
A Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon folyamatban van 9 állomás felújítása, autóbusz kapcsolatának javítása és parkolók, kerékpártárolók építése. A Győr–Sopron-vasútvonalon a teljes országhatárig tartó szakasz kétvágányúsítását tervezik. A projekt 2010. december 2-án benyújtásra került, 2011 január 26-án pedig aláírták a támogatási szerződést. A hatástanulmányok készítése, Sopron esetében a vasút és város viszonyának vizsgálata van folyamatban.[10]
A GYSEV magyar vonalain 2011-ben összesen 3 millió 400 ezren utaztak, ez a szám 2012-ben várhatóan meghaladja az 5 milliót.[11]
A Sopron-Szentgotthárd vasútfejlesztési projekt keretében 2012. szeptember 27-én elkészült Sopronban a Kőszegi utcai közúti aluljáró, majd 2012 október 18-án Szombathelyen a Csaba utcai közúti felüljáró.
2015 év végére fejeződhet be a Rajka–Hegyeshalom–Csorna–Porpác vasútvonal még hiányzó Mosonszolnok–Porpác szakaszának teljes villamosítása és a központi forgalomirányítás kiépítése, amelynek költsége 12 milliárd forint. 8,4 milliárd forintra becsülték a Szombathely–Zalaszentiván vasútvonal rekonstrukcióját, amelynek része a villamosítás és néhány jelentősebb állomás részleges átépítése.[12] A Szombathely–Kőszeg-vasútvonalon elővárosi vasútvonal fejlesztését terveznek, ezen belül Kőszegen egy új intermodális csomópont épülhet ki a vonal meghosszabbításával és belvároshoz közeli (Kórház utca-Petőfi tér) új végállomás kialakításával. Itt megvalósuló beruházásban P+R, B+R parkoló, korszerű autóbuszállomás is helyet kap.[10]
Vonalai [szerkesztés]
Saját tulajdonú vonalak [szerkesztés]
| Szám | Vonal | Szakasz | Hossz (km) | Villamosítás | Kétvágányú | Üzemeltetés kezdete |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 8 | Győr–Sopron | Teljes vonal | 85 | Igen | Nem | 1876 |
| 512 | Sopron–Ebenfurt-vasútvonal | Sopron–Lajtaújfalu–Országhatár (ma: Sopron–Neufeld an der Leitha–Lajta híd közepe) | 33 | 1879 |
Üzemeltetett vonalak [szerkesztés]
| Szám | Vonal | Szakasz | Hossz (km) | Villamosítás | Kétvágányú | Üzemeltetés kezdete |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal | Rajka–Hegyeshalom | 13 | Igen | Nem | 2011 |
| 8a | Fertőboz–Nagycenk keskeny nyomtávú | Teljes vonal | 3,6 | Nem | Nem | 1970 (Fertőboz–Barátság), 1972 (Barátság–Kastély) |
| 9 | Fertőszentmiklós–Pomogy (FHÉV) | Teljes vonal | 13 | Igen | Nem | 1897 |
| Pomogy–Nezsider-vasútvonal (FHÉV) | 37 | |||||
| 15 | Sopron–Szombathely-vasútvonal | Teljes vonal | 62 | Igen | Nem | 2001 |
| 16 | Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal | Teljes vonal | 111 | Nem | Nem | 2011 |
| 17 | Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal | Szombathely–Zalaszentiván | 49 | Nem | Nem | 2011 |
| 18 | Szombathely–Kőszeg-vasútvonal | Teljes vonal | 17,3 | Nem | Nem | 2011 |
| 20 | Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal | Porpác–Szombathely | 17 | Igen | Igen | 2011 |
| 21 | Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal | Teljes vonal | 54 | Igen | Nem | 2006 |
| 22 | Körmend–Zalalövő-vasútvonal | Teljes vonal | 22,8 | Nem | Nem | 2011 (csak a pálya átvétele, vasúti forgalom nincs) |
Régebben [szerkesztés]
Járműállománya [szerkesztés]
A 2008. végi állapot szerint:
Mozdonyállomány [szerkesztés]
| Mennyiség (db) | Típus | Gyártás éve | Maximális sebesség | Pályaszám |
|---|---|---|---|---|
| 5 | Siemens ES64U2 1047 sor. villamosmozdony | 2003. | 230 km/h | 470 501–470 505 (korábban: 1047 501–1047 505.) |
| 7 | Siemens ES64U2 1116 sor. ÖBB-től bérelt villanymozdony | 2002 | 230 km/h | 1116 058-061;1116 063-065. |
| 14 | Ganz V43 sor. villanymozdony | 1970–1981. | 130 km/h | 430 320–321, 430 323–330, 430 332–430 335 (korábban: V43 320–V43 321., V43 323–V43 330., V43 332–V43 335) |
| 15 | Ganz M44 sor. dízelmozdony: 14 db remotorizált és egy db gyári Ganz-Jendrassik motoros | 1957–1974. | 80 km/h | 448 301–448 315 (korábban: M44 301–M44 314, 4044 001). |
| 2 | Ganz-MÁVAG M40 sor. dízelmozdony (remotorizált) | 1968–1969. | 100 km/h | M40 401–M40 402. |
| 1 | Ganz-Hunslet M42 sor. dízelmozdony | 1994. | 80 km/h | M42 001 |
| 9 | Jenbacher 5047 / 247 sor. dízel motorkocsi | 1991–1995. | 120 km/h | 5047 501–502, 247 503–509 |
| 6 | Jenbacher 5147 sor. dízel motorvonat | 1996. | 120 km/h | 5147 511/512, továbbá 5 db. ex-ÖBB motorkocsipár. Ebből előbb ÖBB 5147 003-010 érkeztek meg[13], majd ÖBB 5147 001-002 is megvásárlásra került. ) |
Személykocsipark [szerkesztés]
| Mennyiség (db) | Típus | Gyártás éve/felújítás éve | Maximális sebesség | Pályaszám |
|---|---|---|---|---|
| 3 | 10-33 sor. (Ap) termes IC kocsi (kétáramnemű) nemzetközi forgalomra | 1974./1995. | 140 km/h | 51 43 10-33 000-51 43 10-33 002. |
| 1 | 10-67 sor. (Ap) termes IC kocsi (kétáramnemű) nemzetközi forgalomra | 1975./1995. | 140 km/h | 51 43 10-67 300 |
| 3 | 20-67 sor. (Bp) termes IC kocsi (kétáramnemű) nemzetközi forgalomra | 1975./1995. | 140 km/h | 51 43 20-67 300-51 43 20-67 302. |
| 10 | 20-33 sor. (Bp) termes IC kocsi (kétáramnemű) nemzetközi forgalomra | 1974./1995. | 140 km/h | 51 43 20-33 000-51 43 20-33 005., 51 43 20-33 100-51 43 20-33 103. |
| 2 | (AByz) termes személykocsi nemzetközi forgalomra (DB-től vásárolt Halberstadti kocsi) | 1982./1996. | 140 km/h | 51 43 31-30 001-51 43 31-30 002. |
| 3 | (AByz) termes személykocsi nemzetközi forgalomra (DB-től vásárolt Halberstadti kocsi) | 1982./1996. | 140 km/h | 51 43 31-30 000, 51 43 31-30 003-51 43 31-30 004. |
| 3 | (BDyz) termes személykocsi nemzetközi forgalomra | 1982./1996. | 140 km/h | 51 43 84-33 001-51 43 84-33 003. |
| 16 | (Byz) termes EUREGIO személykocsi nemzetközi forgalomra | 1982./1996. | 140 km/h | 51 43 21-30 000-51 43 21-30 015. |
| 1 | (Byd) termes EUREGIO személykocsi nemzetközi forgalomra | 1982./1996. | 140 km/h | 51 43 84-33 000 |
| 14 | SGP/Jenbacher (Bpz) termes személykocsi belföldi forgalomra (ÖBB-től vásárolt Schlieren kocsi – kétáramnemű) | ?/2009. | 120 km/h | 50 43 29-03 001-014. |
| 1 | SGP/Jenbacher (BDpz) termes személykocsi poggyásztérrel belföldi forgalomra (ÖBB-től vásárolt Schlieren kocsi – kétáramnemű) | ?/2009. | 120 km/h | 50 43 82-03 001. |
| 30 | SGP/Jenbacher (Bpz) termes személykocsi belföldi forgalomra (ÖBB-től vásárolt Schlieren kocsi – egyáramnemű) | ?/2010. | 120 km/h | 50 55 29-05 101-130. |
| 4 | SGP/Jenbacher (BDpz) termes személykocsi poggyásztérrel belföldi forgalomra (ÖBB-től vásárolt Schlieren kocsi – egyáramnemű) | ?/2010. | 120 km/h | 50 55 82-05 001-004. |
| 8 | SGP/Jenbacher (Bdpz) termes személykocsi kerékpárszállító szakasszal belföldi forgalomra (ÖBB-től vásárolt eredetileg ABp kocsi volt, amit még az ÖBB átalakított, az 1. osztály hehyén kerékpárszállító szakasz lett, ahol 40 kerékpár szállítható Schlieren kocsi – egyáramnemű) | ?/2012. | 120 km/h | 50 55 84-05 001-008. |
| 2 | 19-05 sor. (Ap) termes személykocsi belföldi forgalomra (a kocsikat selejtezték, de 2012-ben visszaállították őket) | 1972./- | 120 km/h | 50 43 19-05 226-50 43 19-05 227. |
| 2 | (Bh) elővárosi termes személykocsi belföldi forgalomra (a kocsikat selejtezték, de kettő darabot 2012-ben visszaállítottak a forgalomba) | 1971./- | 120 km/h | 50 43 20-27 340-341. |
| 1 | (BDh) elővárosi poggyászteres termes személy-poggyászkocsi belföldi forgalomra (a 3 BDh kocsit leselejtezték, majd egyet 2012-ben visszaállítottak) | 1971./- | 120 km/h | 50 43 81-27 000. |
| 2 | (Bbd) kerékpárszállító kocsi nemzetközi forgalomra (DB-től vásárolt Halberstadti kocsi) | ?/2009. | 140 km/h | 51 43 84-36 001-51 43 84-36 002. |
Vasúti járművek színezése [szerkesztés]
| Elem | Színkód | Szín |
|---|---|---|
| Oldal- és homlokfal | RAL 6010 (fűzöld) | |
| Oldalsáv és homlokdísz, feliratok | RAL 1023 (közlekedési sárga) | |
| Kocsiosztály-jel és kapaszkodó fogantyúk | RAL 1017 (sáfránysárga) | |
| Tető | RAL 7043 (közlekedési szürke B) | |
| Alváz (kivéve: 1047 és 5047 sor.) | RAL 9005 (mélyfekete) | |
| Személykocsi lépcsőszegély | RAL 9010 (fehér) | |
| Kereskedelmi cégjel és jelvény | RAL 5010 (enciánkék) | |
| Feliratok zöld alapon | RAL 1023 (közlekedési sárga) | |
| Feliratok sárga alapon (kivéve V43 új) | RAL 5010 (enciánkék) | |
| Feliratok V43 (új) sárga alapon | RAL 6010 (fűzöld) | |
| V43 alvázkeret | RAL 7038 (achátszürke) | |
| 1047 alváz és alvázkeret | RAL 7022 (umbraszürke) |
Kereskedelmi cégjel betűtípusa: Helvetica, dőlt.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ GySEV Zrt. – Kapcsolat. GySEV Zrt. honlapja. (Hozzáférés: 2011. szeptember 18.)
- ^ a b Tóth Sándor: A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasut Rt. létrejötte, 26-27. oldalak (lásd a források között). Erről a közgyűlésről hivatalosan az Ungarisches Centralblatt für Eisenbahnen und Dampfschiffahrt 1875.02.07-i száma számolt be, amelyre fentebbi könyv szerzője támaszkodott.
- ↑ A GYSEV weboldala
- ^ a b VN-online (2011. június 17.). Öt vonalszakasszal bővül a GYSEV nyugat-dunántúli hálózata (sajtóközlemény). Vas Népe. Hozzáférés ideje: 2011. június 20.
- ↑ A GYSEV 600 kilométernyi vasútvonalat venne át a Nyugat-Dunántúlon
- ↑ A GYSEV válthatja a MÁV-ot Nyugat-Magyarországon
- ↑ hvg.hu (2011. december 13.). Villamos motorvonatokat vásárol a GYSEV (sajtóközlemény). hvg.hu. Hozzáférés ideje: 2011. december 15.
- ↑ Lieferauftrag - 374602-2011 (német nyelven) (HTML), 2011. november 28. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Csúcstechnológia a GYSEV-nél. volksgruppen.orf.at. (Hozzáférés: 2012. február 29.)
- ^ a b "GYSEV tájékoztatója a tervezett fejlesztésekről" – gymsmo.hu
- ↑ GySEV Zrt. – Hárommilliomodik utasunkat köszöntöttük. GySEV Zrt. honlapja. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
- ↑ "GYSEV: újabb nagyberuházás" – IHO.hu
- ↑ Lieferauftrag - 374602-2011 (német nyelven) (HTML), 2011. november 28. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A GYSEV magyar honlapja és a GYSEV osztrák honlapja
- Utazások, fotók, élmények-beszámolók, vasútgépészet, vasúttörténet – Index-fórum
- A GYSEV Zrt. személyszállítási engedélye
- A GYSEV Zrt. áruszállítási engedélye
- A GYSEV Zrt. pályahálózat-működtetői engedélye
- 1872. évi XXVII. törvénycikk a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendü gőzmozdonyvasut kiépitéséről
- Újabb vasúti szakaszt vesz át a GYSEV
- Pintenics Győző: Erlanger báró méltó utódai. In: Indóház, 2005/11. szám, 28–34. o.
- Lovas Gyula: A GYSEV kialakulásának története. In: Magyar Vasúttörténet, 3. kötet, Budapest, 1996, 167–175. o. ISBN 963-552-311-4
- Tóth Sándor. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasut Rt. létrejötte: Adalékok a Győr és Sopron, illetve Sopron és az országhatár közötti vonalak építéstörténetéhez / Die Entstehung der Raab-Oedenburg-Ebenfurter Eisenbahn AG: Beitrag zur Entstehungsgeschichte der Strecken Győr-Sopron und Sopron-Landesgrenze, lektor: Prof. Dr. Kubinszky Mihály, ford. Ács Ágota (magyar, német nyelven), Sopron: Soproni Városszépítő Egyesület, Soproni Szemle Alapítvány. ISBN 978-963-89133-0-2 (2010)
|
|||||
