Fertőszentmiklós

Fertőszentmiklós
Fertőszentmiklós légi fotója
Fertőszentmiklós címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség 2012-ig	Sopron–Fertődi
Jogállás	város
Polgármester	Horváth Tibor (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	9444
Körzethívószám	99
Népesség
Teljes népesség	3850 fő (2011. jan 1.) +/-
Népsűrűség	96,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	39,40 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fertőszentmiklós Pozíció Magyarország térképén
Fertőszentmiklós Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47° 34′ 59,88″, k. h. 16° 52′ 59,88″47.5833, 16.8833
Fertőszentmiklós weboldala

Fertőszentmiklós (németül St. Niklau, horvátul Mikloš) város Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben található.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, a Győri-medence peremén. A 85-ös főút-on kívül a közelben lévő három határátkelő: Pamhagen, Sopron, és Kópháza forgalma is a városon keresztül bonyolódik le. Vasútállomása a Győr–Sopron-vasútvonalon van, innen van egy elágazás Pamhagen felé), határállomás. Soprontól 28 km-re helyezkedik el.

A település 125 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Talaja felső pliocén agyag és homok. Erre rakodott le a homokos, agyag, vályog és a löszvályog. Ezért laza üledékek illetve és löszös közép kötött üledékek. barnaföld és barna erdőtalaj A térségben a szántóföldi növénytermesztés mellett jelentős az erdőgazdálkodás. Történelmi hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek.

Nevének eredete

A város területén keresztül folyó Ikva patak két részre osztja a valamikor különálló két települést. Ezt tükrözi a település nevének kettőssége is, amely 1905-ig, a települések összevonásáig állt fenn. Szentmiklósnak illetve Szerdahelynek nevezték őket.

1228-ban említik először Terra Neweg névalakban. A tatárjárásban csaknem kipusztult a lakosság, halászokat telepítettek a faluba, s az ő védőszentjük Szent Miklós. Egy 1274-es oklevélben említik újra "esslesia S. Nicolai" néven. Az Ikvától nyugatra fekvő területet 1261-ben említik "Villa Sceredahel" néven.

1898-ban Fertőszentmiklós-Szerdahely, majd 1905-ben kapta meg a Fertőszentmiklós nevet.

Címere

A csücskös pajzs piros mezejében zöld talajon áll a nyitott kapuval ábrázolt kakasos torony. A torony mellett jobbról látható hatágú csillag arany, a balról látható növekvő félhold ezüst színű. Úgy a kakas, mint a csillag és félhold a címernek díszítő eleme. A Szentmiklósi címerben a nyitott kapu a mezővárosi jelleget - a városi levegő szabaddá tesz -, a félhold pedig a török idők emlékeit őrzi. A címer klasszikusan egyszerű, heraldikailag helyesen komponált, a megye egyik legszebb jelképe. Nagy erénye, hogy az eredeti pecsétképet idézi, töretlen folytonosságot mutat és megjeleníti nemzeti színeinket." (Hoppál Dezső címertervező)

Címeres pecsétjét a község 1848-ig használta. E régi községcímert használja körbélyegzőjében 1987 óta elsőként a Községvédő és Szépítő Egyesület. Az önkormányzat a 8/1992.(X.26.) KT rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzat I. fejezet 1.§ (3) bekezdésében fogadta el a címer használatát. A középkori oklevelek szerint már a XV. század végén mezővárosként említik a települést.

Az első címeres pecsétlenyomat SIGILLUM S NICOLAUS körirattal, a pecsét mezejében szemben álló torony nyitott kapuval, felette egymás mellett ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas, a torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold, felettük évszám megosztva: 17 10 . 28 MM. A pecsét megtalálható 1579 évszámmal is. Sopron vármegye Fertőszentmiklós Község 1906 felirattal körpecsét található. A fentebb leírt torony itt ezüst, a csillag arany, a hold ezüst színű, és az egész egy csücskös piros ( vörös ) mezőben, zöld talajon áll. Szerdahely, POSS. ZEREDAHEL 1324 . Hg Eszterházy, Bezerédi, Ürményi vegyes költ. A pecsét mezejében jobbra néző lebegő ekevas, kétoldalt 1-1 pálmalevél. Fölül SH monogram, efölött 17 67. 20MM.

Története

A tatárjáráskor majdnem kipusztult az egész falu lakossága.

1274-ben a Kanizsaiak birtoka volt, a 15. század végi oklevelek mezővárosként említik. 1535-ben lett tulajdonosa Nádasdy Tamás. Fejlődését török támadások gátolták. Régi templomában a 16. század végétől 1660-ig a protestánsok miséztek; ekkor a törökök elpusztították. A helyette épült templom 1722-ben leégett, „az kriptában is megégtek a koporsók... oltárai elégtek, az harangok elolvadtak”. A ma is álló templom eredetijét 1725-ben emelték; az újbarokk részt 1935-ben toldották hozzá.

A Fertőszentmiklós – Neusiedl am See vasútvonalat 1897-ben építették meg.

Mai élete

• Az 1980-as években felépült az általános iskola
• 1990-ben bevezették a gázt
• 2008. július 1. óta város

Látnivalók

• Csodatévő Mária-szobor – ezt állítólag egy Bezerédy Vörös Gergely nevű ember állította 1460 táján;
• Pietà-szobor
• Szent István, Felsőbüki Nagy Pál és Petőfi Sándor szobrai;
• Széchenyi-kastély;
• Bezerédj-kastély;
• Műemlék római katolikus plébániatemplom
• Turul-szobor

• 

  Mária-oszlop

• 

  Pietà-oszlop

• 

  Szent István szobra a templom előtt

• 

  Felsőbüki Nagy Pál szobra az iskola előtt

• 

  Petőfi Sándor szobra az Idősek Otthona előtt

• 

  Szent Miklós templom

A település közelében:

• Esterházy-kastély (Fertőd)
• Fertő–Hanság Nemzeti Park
• Fertő-táj

Nevezetes emberek

• Joseph Haydn, plébániai anyakönyvek bizonyítják itteni tartózkodását.
• Felsőbüki Nagy Pál (1777-1851) Itt született a 19. század első harmadának liberális politikusa és nagy szónoka, a reformmozgalom egyik elindítója. Egykori szülőháza az általános iskola alsó tagozatának épülete, melyet emléktábla díszít. Sírja a fertőszentmiklósi temetőben található.
• Bezerédj István Szerdahelyen született (1796-1856) reformpolitikus, a hazánkban elsőként önadózó és jobbágy-felszabadító nemes. Többször megfordult István első felesége Bezerédj Amália is, aki a magyar kisdedóvás és gyermekirodalom úttörője. E családból származott Bezerédj Imre, a Rákóczi szabadságharc híres brigadérosa, valamint Bezerédj Pál a magyar selyemhernyó-tenyésztés és fonóipar kiemelkedő alakja.
• Lukinich Mihály (1811-1872), itt lakott az 1848/49-es országgyűlés kapuvári kerületének követe, aki 1848 októberétől a megye kormánybiztosa is volt. Egykori lakóhelyét emléktábla őrzi. (Mátyás király u.1.)
• Ternyák Csaba érsek Fertőszentmiklós szülöttje, akit 1993-ban szenteltek püspökké, 2007. március 15. óta egri érsek.

Testvértelepülések

• Pleidelsheim Németország (1994)
• Leopoldov Szlovákia (2003)

Források

• Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN 978-963-596-408-6 p. 20–21.
• Fertőszentmiklós nagyközség képviselő-testülete: Fertőszentmiklós községprojekt 1994 (kézirat)
• Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből Kelemen Endréné írásának átdolgozásával (Szekszárd, 1998)

További információk

• Fertőszentmiklós hivatalos honlapja
• Fertőszentmiklós Győr-Moson-Sopron megye 10. városa - Átfogó KSH jelentés a településről
• Légifotó Fertőszentmiklósról
• Fertőzentmiklós műemlékei a Műemlékem.hu-n