Fertőszentmiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fertőszentmiklós
Fertoszentmiklos falukozpont.jpg
Fertőszentmiklós légi fotója
Fertőszentmiklós címere
Fertőszentmiklós címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron-Fertődi
Jogállás város
Polgármester Horváth Tibor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 9444
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 3876 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 96,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fertőszentmiklós  (Magyarország)
Fertőszentmiklós
Fertőszentmiklós
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 08″, k. h. 16° 52′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 08″, k. h. 16° 52′ 46″
Fertőszentmiklós  (Győr-Moson-Sopron megye)
Fertőszentmiklós
Fertőszentmiklós
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Fertőszentmiklós weboldala

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a Győri-medence peremén. A 85-ös főút-on kívül a közelben lévő három határátkelőhely: Pamhagen, Sopron és Kópháza forgalma is a városon keresztül bonyolódik le. Vasútállomása a Győr–Sopron-vasútvonalon van, ahonnan egy elágazás a határon keresztül Pamhagen felé vezet.[4] Soprontól 28 km-re délkeletre helyezkedik el.

A település 125 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Talaja felső pliocén agyag és homok. Erre rakódott le a homok, agyag, vályog és löszvályog. Ezért laza üledékes illetve és löszös üledékes barnaföld és barna erdőtalaj. A térségben a szántóföldi növénytermesztés mellett jelentős az erdőgazdálkodás. Történelmi hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén keresztül folyó Ikva patak két részre osztja a valamikor különálló két települést. Ezt tükrözi a település nevének kettőssége is, amely 1905-ig, a települések összevonásáig állt fenn. Szentmiklósnak illetve Szerdahelynek nevezték őket.

1228-ban említik először Terra Neweg névalakban. A tatárjárásban csaknem kipusztult a lakosság, halászokat telepítettek a faluba, s az ő védőszentjük Szent Miklós. Egy 1274-es oklevélben említik újra "esslesia S. Nicolai" néven. Az Ikvától nyugatra fekvő területet 1261-ben említik "Villa Sceredahel" néven.

1898-ban Fertőszentmiklós-Szerdahely, majd 1905-ben kapta meg a Fertőszentmiklós nevet.


Fertőszentmiklós (németül St. Niklau, horvátul Mikloš[3]) város Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron-Fertődi kistérségben található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a Győri-medence peremén. A 85-ös főút-on kívül a közelben lévő három határátkelőhely: Pamhagen, Sopron és Kópháza forgalma is a városon keresztül bonyolódik le. Vasútállomása a Győr–Sopron-vasútvonalon van, ahonnan egy elágazás a határon keresztül Pamhagen felé vezet.[4] Soprontól 28 km-re délkeletre helyezkedik el.

A település 125 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Talaja felső pliocén agyag és homok. Erre rakódott le a homok, agyag, vályog és löszvályog. Ezért laza üledékes illetve és löszös üledékes barnaföld és barna erdőtalaj. A térségben a szántóföldi növénytermesztés mellett jelentős az erdőgazdálkodás. Történelmi hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén keresztül folyó Ikva patak két részre osztja a valamikor különálló két települést. Ezt tükrözi a település nevének kettőssége is, amely 1905-ig, a települések összevonásáig állt fenn. Szentmiklósnak illetve Szerdahelynek nevezték őket.

1228-ban említik először Terra Neweg névalakban. A tatárjárásban csaknem kipusztult a lakosság, halászokat telepítettek a faluba, s az ő védőszentjük Szent Miklós. Egy 1274-es oklevélben említik újra "esslesia S. Nicolai" néven. Az Ikvától nyugatra fekvő területet 1261-ben említik "Villa Sceredahel" néven.

1898-ban Fertőszentmiklós-Szerdahely, majd 1905-ben kapta meg a Fertőszentmiklós nevet.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csücskös pajzs piros mezejében zöld talajon áll a nyitott kapuval ábrázolt kakasos torony. A torony mellett jobbról látható hatágú csillag arany, a balról látható növekvő félhold ezüst színű. Úgy a kakas, mint a csillag és félhold a címernek díszítő eleme. A Szentmiklósi címerben a nyitott kapu a mezővárosi jelleget - a városi levegő szabaddá tesz -, a félhold pedig a török idők emlékeit őrzi. A címer klasszikusan egyszerű, heraldikailag helyesen komponált, a megye egyik legszebb jelképe. Nagy erénye, hogy az eredeti pecsétképet idézi, töretlen folytonosságot mutat és megjeleníti nemzeti színeinket." (Hoppál Dezső címertervező)

Címeres pecsétjét a község 1848-ig használta. E régi községcímert használja körbélyegzőjében 1987 óta elsőként a Községvédő és Szépítő Egyesület. Az önkormányzat a 8/1992.(X.26.) KT rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzat I. fejezet 1.§ (3) bekezdésében fogadta el a címer használatát. A középkori oklevelek szerint már a XV. század végén mezővárosként említik a települést.

Az első címeres pecsétlenyomat SIGILLUM S NICOLAUS körirattal, a pecsét mezejében szemben álló torony nyitott kapuval, felette egymás mellett ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas, a torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold, felettük évszám megosztva: 17 10 . 28 MM. A pecsét megtalálható 1579 évszámmal is. Sopron vármegye Fertőszentmiklós Község 1906 felirattal körpecsét található. A fentebb leírt torony itt ezüst, a csillag arany, a hold ezüst színű, és az egész egy csücskös piros ( vörös ) mezőben, zöld talajon áll. Szerdahely, POSS. ZEREDAHEL 1324 . Hg Eszterházy, Bezerédi, Ürményi vegyes költ. A pecsét mezejében jobbra néző lebegő ekevas, kétoldalt 1-1 pálmalevél. Fölül SH monogram, efölött 17 67. 20MM.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tatárjáráskor majdnem kipusztult az egész falu lakossága.

1274-ben a Kanizsaiak birtoka volt, a 15. század végi oklevelek mezővárosként említik. 1535-ben lett tulajdonosa Nádasdy Tamás. Fejlődését török támadások gátolták. Régi templomában a 16. század végétől 1660-ig a protestánsok miséztek; ekkor a törökök elpusztították. A helyette épült templom 1722-ben leégett, „az kriptában is megégtek a koporsók... oltárai elégtek, az harangok elolvadtak”. A ma is álló templom eredetijét 1725-ben emelték; az újbarokk részt 1935-ben toldották hozzá.

A Fertőszentmiklós – Neusiedl am See vasútvonalat 1897-ben építették meg.[5]

Fertőszentmiklós vasútállomás

Mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az 1980-as években felépült az általános iskola
  • 1990-ben bevezették a gázt
  • 2008. július 1. óta város

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodatévő Mária-szobor – ezt állítólag[6] egy Bezerédy Vörös Gergely nevű ember állította 1460 táján;
  • Pietà-szobor
  • Szent István, Felsőbüki Nagy Pál és Petőfi Sándor szobrai;
  • Széchenyi-kastély;
  • Bezerédj-kastély;
  • Műemlék római katolikus plébániatemplom
  • Turul-szobor[7]

A település közelében:

Nevezetes emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Joseph Haydn, plébániai anyakönyvek bizonyítják itteni tartózkodását.
  • Felsőbüki Nagy Pál (1777-1851) Itt született a 19. század első harmadának liberális politikusa és nagy szónoka, a reformmozgalom egyik elindítója. Egykori szülőháza az általános iskola alsó tagozatának épülete, melyet emléktábla díszít. Sírja a fertőszentmiklósi temetőben található.
  • Bezerédj István Szerdahelyen született (1796-1856) reformpolitikus, a hazánkban elsőként önadózó és jobbágy-felszabadító nemes. Többször megfordult István első felesége Bezerédj Amália is, aki a magyar kisdedóvás és gyermekirodalom úttörője. E családból származott Bezerédj Imre, a Rákóczi szabadságharc híres brigadérosa, valamint Bezerédj Pál a magyar selyemhernyó-tenyésztés és fonóipar kiemelkedő alakja.
  • Lukinich Mihály (1811-1872), itt lakott az 1848/49-es országgyűlés kapuvári kerületének követe, aki 1848 októberétől a megye kormánybiztosa is volt. Egykori lakóhelyét emléktábla őrzi. (Mátyás király u.1.)
  • Ternyák Csaba érsek Fertőszentmiklós szülöttje, akit 1993-ban szenteltek püspökké, 2007. március 15. óta egri érsek.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fertőszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
  4. A Répcelakon át Celldömölkre menő vasút 1979-ben megszűnt.
  5. Fertő-táj
  6. Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN 978-963-596-408-6 p. 20–21.
  7. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN 978-963-596-408-6 p. 20–21.
  • Fertőszentmiklós nagyközség képviselő-testülete: Fertőszentmiklós községprojekt 1994 (kézirat)
  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből Kelemen Endréné írásának átdolgozásával (Szekszárd, 1998)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fertőszentmiklós témájú médiaállományokat.