Rajka
| Rajka | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Mosonmagyaróvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Vince[1] | ||
| Irányítószám | 9224 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2495 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 47,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 52,63 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Kisalföld[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 59′ 37″, k. h. 17° 12′ 9″ | |||
| é. sz. 47° 59′ 37″, k. h. 17° 12′ 9″ | |||
| Rajka weboldala | |||
Rajka (németül Ragendorf, horvátul Rakindrof[4]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben. Északról Szlovákia, nyugatról Ausztria határolja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Mosonmagyaróvártól 15 km-re északra, a 150-es főút mellett fekszik a község. A falutól nyugatra halad el az M15 és északi folytatása a D2 autópálya, amelyek az E65 és E75 európai útvonalak részei. Vonattal elérhető a Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon. 801-es jelzéssel helyijárat közlekedik a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig.
Története [szerkesztés]
Kiss Lajos földrajzi szótára szerint először 1297-ben Royka alakban fordult elő a község neve, amely valószínűleg szláv személynévből keletkezett. A templom első említése 1313, a torony átmeneti román-gót stílusa erre vall. Nagy Lajos 1352-ben villa Rajknak nevezi okiratában, amelyben Schwarz Hermannak, a magyaróvári várőrség tisztjének udvartelket adományozott. 1683-ban a Bécs ostromától visszavonuló törökök Rajkát is fölégették. Bél Mátyás a 18. században tekintélyes mezővárosként említi: „A lakosok többnyire németek...” Rajka 1721-tól mezőváros. Evangélikus temploma első ízben 1650-ben, majd 1784-ben újraépült, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben új templomot emeltek a katolikusok is.
A kiegyezés Rajkára is jelentős hatást gyakorolt. Járásközponttá vált, vasútállomást, postát és távirdát kapott, s 1897-től nagyközség. 1830-ban posztó-, 1912-ben szalaggyárat alapítottak. Trianont követően járásszékhelyi szerepe megszűnt. A II. világháború alatt a németek fölrobbantották a Dunakilitivel összekötő Kis-Duna hidat. A párizsi béketárgyalásokon a csehszlovák fél kérte a falu átadását a pozsonyi hídfő részeként, de ez nem teljesült. 1946 tavaszán a német lakosság zömét, 859 főt, kitelepítették. 1996 és 1998 között elkészült a települést elkerülő M15 autópálya. 2007-ben a schengeni egyezményhez való csatlakozással megszűnt a határellenőrzés és a határátkelőhelyek szabadon átjárhatóvá váltak, ami felértékelte a települést a pozsonyiak számára.
Napjainkban [szerkesztés]
Manapság a faluba előszeretettel települnek ki Pozsonyból a polgárok, elsősorban az olcsóbb megélhetés (főleg olcsóbb lakások) miatt. Emellett előnyt jelent számukra, hogy Rajkán majdnem mindenhol elérhető a két legnagyobb szlovák mobilszolgáltató (Orange, T-Mobile Szlovákia), illetve foghatók a szlovák digitális, és analóg felszíni TV adások is.
2009 októberétől 801-es jelzéssel helyijárat közlekedik a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig, amelyet 4 megállóval bővítettek ki 2010 decemberétől.[5] 2012-ben már a lakosság fele szlovák állampolgár volt. Ami egy friss vérkeringést visz a haldoklo kisfaluba. igy az ott élő embereknek is tobb munkalehetoseget biztosít mivel a varos lakossaga duplazodott.[6]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Hennin-Zichy-kastély, a Stahrenberg-ház, ma evangélikus paplak, Liszt Ferenc nagyapjának háza.
- Szent Márton római katolikus templom – 13. századi, többször átépítették.
- Evangélikus templom
- Szoborpark a magyar-szlovák-osztrák hármashatáron.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Rajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ (2010. december 28.) Rajkáig jár a pozsonyi BKV. mandiner.hu. Hozzáférés ideje: 2011. március 29.
- ↑ Rajkán egyre több a szlovák állampolgár – Index, 2012. február 22.
További információk [szerkesztés]
- Rajka Önkormányzatának honlapja
- Rajka az utazom.com honlapján
- Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből. Bp. 1989
- Rajka a Via Sancti Martini honlapján
|
|||||

