Rajka

Rajka
Rajka címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Mosonmagyaróvári
Rang	község
Polgármester	Kiss Vince
Irányítószám	9224
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	2495 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	47,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	52,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rajka Pozíció Magyarország térképén
Rajka Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47.99371° k. h. 17.20242°47.99371, 17.20242

Rajka (németül Ragendorf) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben. Északról Szlovákia, nyugatról Ausztria határolja.

Fekvése

Mosonmagyaróvártól 15 km-re északra, a 150-es főút mellett fekszik a község. A falutól nyugatra halad el az M15 és északi folytatása a D2 autópálya, amelyek az E65 és E75 európai útvonalak részei. Vonattal elérhető a Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon. 801-es jelzéssel helyijárat közlekedik a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig.

A vasútállomás

Története

Kiss Lajos földrajzi szótára szerint először 1297-ben Royka alakban fordult elő a község neve, amely valószínűleg szláv személynévből keletkezett. A templom első említése 1313, a torony átmeneti román-gót stílusa erre vall. Nagy Lajos 1352-ben villa Rajknak nevezi okiratában, amelyben Schwarz Hermannak, a magyaróvári várőrség tisztjének udvartelket adományozott.

1683-ban a Bécs ostromától visszavonuló törökök Rajkát is fölégették. Bél Mátyás a XVIII. században tekintélyes mezővárosként említi: „A lakosok többnyire németek...” Rajka 1721-tól mezőváros. Evangélikus temploma első ízben 1650-ben, majd 1784-ben újraépült, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben új templomot emeltek a katolikusok is.

A kiegyezés Rajkára is jelentős hatást gyakorolt. Járásközponttá vált, vasútállomást, postát és távirdát kapott, s 1897-től nagyközség. 1830-ban posztó-, 1912-ben szalaggyárat alapítottak. Trianont követően járásszékhelyi szerepe megszűnt. A II. világháború alatt a németek fölrobbantották a Dunakilitivel összekötő Kis-Duna hidat. A párizsi béketárgyalásokon a csehszlovák fél kérte a falu átadását a pozsonyi hídfő részeként, de ez nem teljesült. 1946 tavaszán a német lakosság zömét, 859 főt, kitelepítették. 1996 és 1998 között elkészült a települést elkereülő M15 autópálya. 2007-ben a schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal megszűnt a határellenőrzés és a határátkelőhelyek szabadon átjárhatóvá váltak, ami felértékelte a települést Pozsony számára.

Napjainkban

Manapság a faluba előszeretettel települnek ki Pozsonyból szlovákok,elsősorban az olcsóbb megélhetés (főleg olcsóbb lakásárak) miatt. Emellett előnyt jelent számukra, hogy Rajkán majdnem mindenhol elérhető a két legnagyobb szlovák mobilszolgáltató (Orange, T-Mobile Szlovákia), illetve foghatók a szlovák digitális, és analóg felszíni TV adások is. 2009 októberétől 801-es jelzéssel helyijárat közlekedik a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig, amelyet 4 megállóval bővítettek ki 2010. decemberétől..

Nevezetességei

• Hennin-Zichy-kastély, a Stahrenberg-ház, ma evangélikus paplak, Liszt Ferenc nagyapjának háza.
• Szent Márton római katolikus templom - XIII. századi, többször átépítették
• Evangélikus templom
• Szoborpark a magyar - szlovák - osztrák hármashatáron

Külső hivatkozások

• Rajka Önkormányzatának honlapja
• Rajka a Vendégvárón
• Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből. Bp. 1989
• Rajka a Via Sancti Martini honlapján