Szlovákia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

  Nem tévesztendő össze a következővel: Szlovénia.
Szlovák Köztársaság
Slovenská republika
Szlovákia zászlaja Szlovákia címere
zászló címer
Himnusz: Nad Tatrou sa blýska
Szlovákia fekvése
Főváros Pozsony (Bratislava)
é. sz. 48° 09′ k. h. 17° 7′
Államforma Parlamentáris köztársaság
 - Köztársasági elnök Ivan Gašparovič
 - Miniszterelnök Robert Fico


Hivatalos nyelv Szlovák
Függetlenség 1993. január 1. 
Csatlakozás az EU-hoz 2004. május 1.
Terület  
 - Összes 49 036 km² (130.)
Népesség  
 - 2008 évi becslés 5 455 407  (88.)
 - 2001 évi népszámlálás 5 379 455
 - Népsűrűség 110 fő/km²
GDP 2008 (forrás: IMF)
 - Összes 95 404 millió USD (58.)
PPP: 120,360 milliárd USD
 - Egy főre jutó 17 630 USD (42.)
PPP: 22 241 USD
HDI (2007) 0,863 (42.) – magas
Pénznem Euró (EUR)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .sk
Nemzetközi gépkocsijel SK
Hívószám +421
Az Európai Unió, a NATO, az OECD és a V4-ek tagja.
Szlovákia domborzata és vizei

Szlovákia (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról Csehország és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony (szlovákul Bratislava korábban Prešporok, németül Pressburg). 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja. A mai Szlovákia területét magyar történelmi-földrajzi és kulturális vonatkozásban a Felvidék fogalma alatt szokás tárgyalni. Szlovákia 2009. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

Bővebben: Szlovákia földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb területe a Tátra hegység csoportja, mely Nyugat-Kelet irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra az igazi magashegység Magas-Tátra (kristályos felépítésű) mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége ,(legmagasabb pontja: a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m)) valamint a Bélai-havasok. Az Alacsony-Tátra földtani szempontból nem része a Tátra hegységnek.

Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.

Három nagy síkság van az országban: az Erdőháti-alföld a Kis-Kárpátoktól nyugatra fekszik, a Dunamenti-alföld a Kisalföld Dunától északra eső folytatása, a Kelet-Szlovákiai-alföld pedig a Bodrogköz északi folytatása.

Szlovákia határainak hossza 1672 km, ebből Ukrajnával 98 km, Magyarországgal, 669 km, Lengyelországgal 547 km, Ausztriával 106 km, Csehországgal 252 km a közös.

[szerkesztés] Vízrajz

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Az ország legfontosabb folyói a Duna, a Vág és a Garam, a Nyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog. A legtöbb természetes tó a Magas-Tátrában található (175 db). Ezek egy része a jégkorszak végén a gleccserek elolvadásával keletkezett tengerszem. Ilyenek például: a Csorba-tó, Nagy-Hincó-tó, Poprádi-tó, Zöld-tó.

[szerkesztés] Éghajlat

Mérsékelten szárazföldi éghajlatát erőteljes hőingadozások jellemzik, a hideg telet hűvös nyár követi (kivétel az alföld), a csapadék mennyisége bőséges, a Tátrában a 2000 mm-t is meghaladja.

[szerkesztés] Élővilág

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

A hegyvidéki területeken előforduló barnamedve becslések szerinti egyedszáma 500-800. A csekély számban előforduló, azonban súlyos sérüléseket okozó medvetámadások, óvatosságra intik a hegyvidéken túrázókat. A Tátrában ritkán előfordul a hiúz.

Déli területeinek lomblevelű erdeiben előforduló európai dámvad egyedszáma 5000 körüli.

Egy 2000-ben végzett felmérés szerint az ország 1768 vadászterületén megközelítőleg 194 000 nyúl, 105 000 fácán, 75 000 őz, 33 000 szarvas, 24 000 vaddisznó és 7000 muflon él.

[szerkesztés] Növényzet

Természetes növényzetét elsősorban fenyvesek (lucfenyő, erdeifenyő, jegenyefenyő) és lombhullató erdők alkotják. Terjedelmesek a legelők és kaszálók is.

[szerkesztés] Természetvédelem

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Szlovákia legnagyobb természetvédelmi területe a TANAP (Tátrai Nemzeti Park).

térkép szerkesztése

[szerkesztés] Történelem

Bővebben: Szlovákia történelme
A Párizsi békeszerződésben érintett területek

[szerkesztés] Határváltozások

A valamikori Csehszlovákia majd annak felbomlását követően a mai Szlovákia határait az 1947. évi Párizsi békeszerződés határozza meg. Délen ez nagyrészt megegyezik a trianoni békeszerződés által meghúzott határokkal, kivételt képez a pozsonyi hídfő (1), ahol stratégiai okokból 1947-ben további három falut csatoltak el Magyarországtól (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún). Szlovákia keleti határát, az ukrán-szlovák határt 1947-ben egy egyenes vonallal húzták meg (4 és 5). Szlovákia északi és nyugati határa megegyezik a trianoni határokkal. Ekkor Árva és Szepes vármegyék kisebb területei (2 és 3), kerültek Lengyelországhoz.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

Ivan Gašparovič köztársasági elnök

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Szlovákia köztársaság.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A törvényhozás szerve a parlament – hivatalos nevén a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa –, amely Pozsonyban található és 150 tagja van. A parlamenti képviselőket általános, titkos szavazással 4 évre választják. A magyarországi alkotmányos gyakorlattal ellentétben itt a kormány tagjai nem lehetnek egyben parlamenti képviselők is. A szlovák törvényhozás egykamarás rendszerű. A legutóbbi parlamenti választások 2006-ban voltak.

A végrehajtó hatalom fő szerve a kormány, amelynek élén a miniszterelnök áll. A kormánynak jelenleg 16 tagja van: a kormányfő, egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettes és 14 szakminiszter.

A 2006-os választások után alakult többpárti koalíciós kormányt Robert Fico miniszterelnök vezeti.

Az igazságszolgáltatás élén a Legfelsőbb Bíróság áll, amely a fővárosban székel. Alatta vannak a kerületi bíróságok (8), ezek alatt pedig az első fokú, járási bíróságok. Az alkotmány tiszteletben tartására az Alkotmánybíróság[1] ügyel, amelynek székhelye Kassán található. Az Alkotmánybíróság tagjait a parlament választja (26 jelöltet), akik közül a köztársasági elnök választja ki a 13 alkotmánybírót és nevezi ki közülük a bíróság elnökét és alelnökét. 2003 novembere óta része a szlovákiai igazságszolgáltatásnak a Speciális Bíróság, amelynek székhelye Bazinban van. Ez a bíróság a különösen nagy érték ellen elkövetett és nagy veszélyességű bűncselekmények ügyében dönt és területenkívüliséget élvez, ami azt jelenti, hogy döntései egyben az első- és másodfokú bíróságok döntéseivel egyenértékűek – fellebbezés esetén a Legfelsőbb Bíróság döntése az irányadó.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Szlovákia az 1996-os közigazgatási reform óta 8 kerületre (kraj), azon belül összesen 79 járásra (okres) oszlik. Az ország területén 2002-ben 2891 község volt, melyek közül 138 város.

Szlovákia kerületei
A szlovákiai rendszámtáblák első két betűje a járás rövidtése.
Kerület Kerületi székhely
1 Pozsonyi (Bratislavský kraj) Pozsony (Bratislava)
2 Nagyszombati (Trnavský kraj) Nagyszombat (Trnava)
3 Nyitrai (Nitriansky kraj) Nyitra (Nitra)
4 Trencséni (Trenčiansky kraj) Trencsén (Trenčín)
5 Zsolnai (Žilinský kraj) Zsolna (Žilina)
6 Besztercebányai (Banskobystrický kraj) Besztercebánya (Banská Bystrica)
7 Kassai (Košický kraj) Kassa (Košice)
8 Eperjesi (Prešovský kraj) Eperjes (Prešov)

A zárójelben a szlovák elnevezés áll.

[szerkesztés] Politikai pártok

Legjelentősebb helyi politikai pártok:

Név Elnök
2006-ban		 Politikai ideológia A 2006-os választáson
elért eredmény,
százalékban
Irány – Szociáldemokrácia (Smer – SD) Robert Fico baloldali 29,14
Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) Pavol Hrušovský konzervatív 8,31
Magyar Koalíció Pártja (MKP) Csáky Pál konzervatív 11,68
Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (ĽS – HZDS) Vladimír Mečiar exkommunista 8,79
Szabad Fórum (SF) Zuzana Martináková konzervatív-liberális 3,47
Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt (SDKÚ – DS) Mikuláš Dzurinda konzervatív-liberális 18,35
Szlovák Nemzeti Párt (SNS) Ján Slota soviniszta, magyarellenes 11,73
Szlovákia Kommunista Pártja (KSS) Jozef Ševc kommunista 3,88

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Szlovákia hadereje

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

  • Népesség: 5 439 448 (2006. júliusi becslés)
  • Népsűrűség: 111 fő/km2
  • Népességnövekedés: 0,15%
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 78 év
  • Népesség életkor szerinti megoszlása: 0-14 éves 16,7%, 15-64 éves 71,3%, 65 év feletti 12%
  • Városi lakosság aránya: 58,8%
  • Írástudatlanság: 1%

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szociológiai kutatások és becslések szerint azonban a cigányok (romák) jelentős részét – más országokhoz hasonlóan – a többségi nemzet tagjaiként vették számba. Valóságos létszámuk ezért lényegesen nagyobb a hivatalosan közöltnél, bizonyosan több mint 300 000 főt tesz ki, egyes becslések szerint elérheti az 500 000 főt is, ami az összlakosság 5,7–9,5%-át jelenti. {[2]}{[3]} {[4]} {[5]} {[6]}

[szerkesztés] Szlovákiai magyarság

Bővebben: Szlovákiai magyarok

Szlovákiában ma több mint ötszázezer magyarajkú ember él (mintegy 520 000, a teljes lakosság 9,7%-a). A magyarság döntő többsége a szlovák-magyar határ menti sávban lakik, legnagyobb számban a Csallóközben.

[szerkesztés] Gazdaság

Szlovák egy eurós érme

Szlovákia az 1990-es évek elejétől a szocialista tervgazdaságról kapitalista piacgazdaságra váltott. A nagyvállalatok és a bankok többsége ma már magánkézben van, a külföldi befektetők szabadon érkezhetnek az országba.

A gazdaság fő jellemzője a tartósan magas gazdasági növekedés. 2006-ban a bruttó hazai termék 8,9%-os növekedése az OECD tagállamai közül a legmagasabb volt. A 2007-es évi növekedés elérte az átlagos 10,4%-ot, a leggyorsabban a negyedik negyedévben, 14,3%-kal bővült.[1]

A munkanélküliség 1999-ben tetőzött 19,2%-on, 2008-ban a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján elérte a 7,8%-ot.[2] A gazdasági fejlődés mellett a munkások kivándorlása is hozzájárult a csökkenéshez. Az Eurostat adatai alapján, amely a Szlovák Statisztikai Hivataltól különböző számítási módszereket használ, a munkanélküliség Szlovákiában Spanyolország után 9,9%-kal a második legmagasabb volt az Európai Unióban.[3]

Az infláció a 2000-es 12,0%-ról a 2002-es parlamenti választások idejére 3,3%-ra csökkent, de az adónövelés és árszabályozás után, 2003-2004-ben csekély mértékben növekedett és 2005-ben 3,7%-os értéket ért el.

A Mikuláš Dzurinda vezette kabinet reformjai alakították ki a gazdasági növekedést erősítő vállalkozóbarát környezetet, egyszerűsítették az adózást és külföldi stratégiai beruházóknak kedvezményeket nyújtottak. Fokozatosan visszaszorult a fekete- és a szürkegazdaság, a bevezetett egy kulcsos, 19%-os adókulccsal így több éven át növekedhetett az állam bevétele.

Bár ezek megalapozásához az államháztartási hiány radikális csökkenésére volt szükség, mely komoly megszorításokat jelentett. A szociális segélyek összegét a felére csökkentették, melyet követően 2005-ben "éhséglázadás" tört ki.[4]

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Szlovákia 2009. január elsején bevezesse az eurót,[5] mely meg is történt.

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

Bővebben: Szlovákia vasúti közlekedése

[szerkesztés] Oktatási rendszer

██ Eurózóna (eurót használó EU-tagállamok)

██ EU-tagállamok lebegtetve az euróhoz rögzített árfolyamú saját pénznemmel (ERM II)

██ EU-tagállamok szabad árfolyamú saját pénznemmel

██ Államok fixen az euróhoz rögzített árfolyamú saját pénznemmel

██ Eurót használó Unión kívüliek

A Mária Valéria híd újból összeköti Magyarországot és Szlovákiát

Három szakaszra osztható az oktatás Szlovákiában:

  1. általános iskolai képzés
  2. középiskolai képzés
  3. felsőoktatás

A tankötelezettség időtartama Szlovákiában 10 év; 6 és 16 éves kor között kötelező az iskolalátogatás.

[szerkesztés] Általános iskolai képzés

Az általános iskolának és a középiskolának (állami intézményeknek!) a tandíját az állam állja, így az ingyenes, ezzel szemben a magániskolákban a taníttatás díját a szülők állják. A képzés két részből áll:

  • alsó tagozat (6-tól 10 éves korig)
  • felső tagozat (10-től 15 éves korig)

Amint véget ért az alsó tagozat, a diáknak szabad kezet nyújtanak, hogy a tanulmányait a nyolc osztályos gimnáziumban, vagy a felső tagozaton folytatja.

[szerkesztés] Középiskola

A szlovák középiskoláknak különböző intézményeik vannak.

  • Gimnáziumok:
Általános képzés, a diákokat főiskolai és egyetemi tanulmányokra készíti fel.
Kétfajta képzés létezik: nyolcéves (10–18 éves korig), és négyéves (15–19 éves korig).
  • Szakközépiskolák:
Elsősorban a szakiskolákba való bejuttatásra törekszik, de lehetőséget ad felsőfokú intézményekbe való bejutásra is.

[szerkesztés] Felsőoktatás

A jelen pillanatban huszonegy (21) felsőfokú intézmény működik Szlovákiában. (Köztük egy rendőr- és két katonai akadémia, egy közgazdasági, egy orvosi, egy mezőgazdasági, és négy műszaki egyetem, és három zenei és művészeti akadémia.) Jelenleg kizárólag állami egyetemek vannak Szlovákiában, de az állam lehetőséget biztosít magánegyetemek alapítására is. Három (3) felsőoktatási fokozat különül el:

  • bachelor
  • master
  • doktori képzés

[szerkesztés] Felnőttoktatás

A továbbtanulásra van lehetőség, de ez szinte csak az oktatási és továbbképző központok hatáskörébe tartozik. De már létrehoztak kiegészítő tanfolyamokat is (vállalatokon belüli létesítmények, magániskolák stb.), amelyek nagyon változatos programokat ajánlanak a továbbtanulni vágyóknak.

[szerkesztés] Diplomák elismerése

Az EU tagországaiban működő NARIC nevű központok adnak erről felvilágosítást.
Forrás: http://www.hbmk.hu/eu25/szlovak/oktatas.html

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, a zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film

[szerkesztés] Építészet

[szerkesztés] Képzőművészetek

Szlovákia területének híres képzőművészei:

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Filmművészet

A szlovák filmgyártást amerikai szlovákok indították el Csehszlovákia kikiáltását követően, s az ő segítségükkel készült el az első szlovák film, a Jánošík. Az első Szlovák Köztársaság idején az állam ideológiai okokból támogatta a híradózást, ami elősegítette egy szakmailag felkészült alkotói gárda kialakulását.

A háború utáni első filmet még a cseh Martin Frič rendezi, de már színészként és társrendezőként megjelenik mellette Paľo Bielik, aki 1948-ban elkészíti a szlovák nemzeti felkelésről az első szlovák hangosfilmet, Farkasverem (Vlčie diery) címmel. Ezt követően egyre több játékfilm készül, többnyire háborús témában. A korszak egyik legjelentősebb filmje a Ján Kadár és a cseh Elmar Klos által rendezett Oscar-díjas Üzlet a korzón (Obchod na korze).

A hatvanas évek elején Peter Solan, Martin Hollý és Štefan Uher visz új lendületet a szlovák filmbe. A legjelentősebb mű ebből az időből Uher 1962-es filmje, a Nap a hálóban (Slnko v sieti), amit sokan a cseh újhullám első jelentős filmjének tartanak. Ezt a generációt egy újabb hármas követi: Juraj Jakubisko, Elo Havetta és Dušan Hanák. Az ő munkásságukban csúcsosodik ki a szlovák filmművészet, ám a normanizáció nem enged a művészetnek. Az ideológiailag nem korrekt filmeket dobozba zárják, több rendező tiltólistára kerül, míg kevésbé tehetséges rendezőket támogat az állam.

A rendszerváltást követően megszűnt az addig szlovák filmeket gyártó Koliba filmgyár, és ez megpecsételte a szlovák film sorsát. Befektetők híján neves szakemberek mentek át Prágába dolgozni (a legjelentősebb Jakubisko), így a szlovák filmgyártásnak mindent elölről kellett kezdenie. Napjainkban szinte Martin Šulik az egyetlen jelentős rendező Szlovákiában.

[szerkesztés] Zene

A 70-es évek magas színvonalú szlovák jazz-rock és progresszív rock zenakarai voltak a Fermáta, Collegium Musicum és a Blue Effect. Elán,Gladiátor,Horkýže Slíže,Iné Kafe,No name,Peha,Team,Vidiek,Zóna A

Szlovákiai magyar etno-rockzene:

[szerkesztés] Híres szlovákok

A sok évszázados együttélésnek köszönhetően a tudomány és a kultúra számos kiemelkedő alakját egyaránt magáénak vallja a szlovák és a magyar nemzet.

Štefan Banič

Bél Mátyás

Kollár Ádám Ferenc

Ján Kollár

Mikoviny Sámuel

Jozef Murgaš

Aurel Stodola

Milan Rastislav Štefánik

Juraj Jánošík

Dr. Rudolf Vrba

[szerkesztés] Turizmus, látnivalók

Lásd még: Szlovákia turizmusa és Szlovákia magyar emlékei, látnivalói

[szerkesztés] Média

Szlovákiai tv-csatornák: TV JOJ, JOJ PLUS, TV Markíza, STV 1 - Jednotka, STV 2 - Dvojka, STV 3 - Trojka, TA3, TVA, Televízo, MusicBox, CE TV, Musiq1, Ring TV, TV LUX, TV Patriot, Nostalgia

Rádióállomások: Rádio Expres, Fun Rádio, Rádio Okey, Jemné Melódie, Rádio Lumen, Rádio Hey, Rádio Viva, Best, SRO 1 - Rádio Slovensko, SRO 2 - Rádio Regina, SRO 3 - Rádio Devín, SRO 4 - Rádio FM, SRO 5 - Pátria, Slovakia International

Szlovákiai újságok: Pravda, SME, Hospodárske noviny, Eva, Slovenka, Plus Jeden Deň, Plus 7 dní, Báječná žena, Život, Eurotelevízia, Nový Čas pre ženy,Slovenské Národné Noviny, Noviny Markíza, Nový Čas

[szerkesztés] Sport

Szlovákia legnépszerűbb sportja a jégkorong, ezt követi a tenisz és a labdarúgás.[forrás?] A szlovák jégkorong-válogatott legnagyobb sikere a 2002-es svédországi (világbajnoki) aranyérem, a 2000-es oroszországi ezüstérem és a 2003-as bronzérem. Legeredményesebb játékosa Miroslav Šatan a címeres mezben 69 gólt szerzett 117 mérkőzén. A legjobb szlovák jégkorongozók az NHL-ben szerepelnek. Legeredményesebbek: Miroslav Šatan, Peter Bondra, Žigmund Pálffy, Ľubomír Višňovský, Ján Lašak, Peter Budaj, Zdeno Chára, Marián Hossa.

Független Szlovákia eddig négy nyári olimpián vett részt: 1996, 2000, 2004, 2008. Ezeken összesen 6 arany-, 9 ezüst- és 5 bronzérmet szerzett. Ebből többet vadvízi evezésben. Szlovákia legjelentősebb futballcsapatai: Slovan Bratislava, MFK Košice (korábban VSS Košice, illetve 1.FC Košice), MŠK Žilina, Inter Bratislava, Spartak Trnava, Artmedia Petržalka, Tatran Prešov, DAC 1904 Dunaszerdahely. A független szlovák válogatott még egyszer sem szerepelt labdarúgó világbajnokságon, sem Európa-bajnokságon. A legjobb játékosok rendszerint külföldi ligákban szerepelnek.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Szlovákia témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Források

  1. ^ Szlovák Statisztikai Hivatal: Gross domestic product in the 4th quarter of 2007, 2008. április 3. (Hozzáférés: 2009. január 12.)
  2. ^ Thomson Financial: Slovak unemployment falls to 7.84 pct in Feb from Jan. Interactive investor, 2008. március 18. (Hozzáférés: 2009. január 12.)
  3. ^ Eurostat: Euro area unemployment up to 7.5%, 2008. október 1. (Hozzáférés: 2009. január 12.)
  4. ^ Népszabadság - 2008. március 7.
  5. ^ Népszabadság - 2008. május 8.
m • v • sz
Az Európai Unió
EU
1Kivéve Grönlandot és Feröert
m • v • sz
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
m • v • sz
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
m • v • sz
A Frankofónia (La Francophonie)
Tagok
Megfigyelők

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A1kia”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök
Más nyelveken