Dzsibuti

Dzsumhúrija Dzsíbútí
République de Djibouti
جمهورية جيبوتي
zászló	címer
	Himnusz: Flag song
Főváros	Dzsibuti
Államforma	köztársaság
- Államfő	Iszmáil Omár Guelleh
- Miniszterelnök	Dileita Mohamed Dileita ;
Hivatalos nyelv	arab, francia
függetlenség	Franciaországtól
- kikiáltása	1977. június 27.
Terület
- Összes	23 000 km² (147.)
Népesség
- 2000 évi becslés	793 000 (161.)
- Népsűrűség	21 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Dzsibuti frank (DJF)
Időzóna	EAT (UTC+3)
Internet TLD	.dj
Nemzetközi gépkocsijel	DJ
Hívószám	+253
	Etiópia Eritrea Jem. Szomália DZSIBUTI Khor Angar Balho Obock Tadjoura Yoboki Ali 'Sabieh Dikhil Vörös-ten. Asszal-tó Adeni-öböl Tadjourai-öböl Abhé Bad-tó Mussa Ali
	térkép szerkesztése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. július 5.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Dzsibuti a Vörös-tenger partján fekvő kelet-afrikai ország. Északon Eritrea, nyugaton és délen Etiópia, délkeleten pedig Szomália határolja. Dzsibutival szemben, a Vörös-tenger túloldalán található Jemen.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
3 Államszervezet és közigazgatás
4 Városok
5 Népesség
6 Gazdaság
- 6.1 Általános adatok
- 6.2 Gazdasági ágazatok
7 Közlekedés
8 Kultúra
9 Turizmus
10 Sport
11 Ünnepnapok
12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

Dzsibuti domborzati térképe

[szerkesztés] Domborzat

Az Adeni-öböl végében, illetve a Báb-el-Mandeb szoros partján fekvő ország Kelet-Afrikában. Földünk egyik legforróbb területe. A tengerparti sivatagos, félsivatagos alföld lépcsőzetesen emelkedik a száraz fennsíkokat közrezáró kelet-afrikai vulkanikus hegyek láncáig. Legmagasabb pontja: Mussa Ali (2022 m), legmélyebb az Assal-tó mélyedése (-155 m).

[szerkesztés] Vízrajz

Az ország sivatagi jellege miatt jelentős nagyságú lefolyástalan területek vannak az országban. E medencék mélyén alakultak ki legnagyobb tavai: Assal-tó, Abbé-tó.

[szerkesztés] Éghajlat

Az ország éghajlata szubtrópusi. Az évi csapadék mennyisége 500-2000 mm között van. Dzsibutivárosban a januári középhőmérséklet 27 °C. Áprilistól növekszik a hőmérséklet és júliusban elérheti 45 °C-ot is.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

A kevés csapadék miatt az ország nagy részét tüskebokros szavannák, sivatagok és félsivatagok képezik. Akácia, boróka, tuja, vadfüge és olajfa csak az 1200 m feletti területeken található. A Moussa Ali lejtőin krisztustövis- és pozsgás erdők nőnek. A fauna jellemzői: gazellák, antilopok, zebrák, sakálok, hiénák. Az Abbé-tó környékén nagy számban élnek íbiszek, pelikánok, rózsaszín flamingók.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

Forêt de Day természetvédelmi terület

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Bővebben: Dzsibuti történelme

A mai Dzsibuti területén a 7 és 10. század alatt arab szultánok uralkodtak. Afrikában itt terjedt el először az iszlám. Az ország csak a Szuezi-csatorna megnyitása után 1869-ben keltette fel a franciák figyelmét.

Területét a franciák gyarmatosították Francia Szomáliföld néven. 1977-ben Dzsibuti Köztársaság néven függetlenné vált az ország. Az afar törzsek három évig tartó lázadása után, a békefolyamat csak 1994-ben kezdődhetett meg.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az ország elnöki köztársaság. Az 1981-es alkotmánymódosítás óta Dzsibuti egypártállam volt 1992-ig, amikor új alkotmányt fogadtak el.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az államfőt 6 évre választja a nép. Ő a kormány feje is. A törvényhozó hatalom az öt évre választott, 65 fős parlament; a képviselők valamennyien még a 2003.évi választáson is az egységpárt (RPP) soraiból kerültek a törvényhozásba. A jogrendszer az iszlám jogot követi. Az ország tagja az ENSZ-nek és az Arab ligának is.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Elnökök

Az országnak eddig 2 elnöke volt:

Hassan Gouled Aptidon 1977. június 27. – 1999. május 8.
Ismail Omar Guelleh 1999. május 8. óta

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Dzsibuti régiói a következők:

Ali Sabieh
Arta
Dikhil
Dzsibuti (város)
Obock
Tadjourah

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Dzsibuti hadereje

A fegyveres erők létszáma a Nemzeti Biztonsági Erőkkel együtt 4800 fő. A szárazföldi csapatok kb. 70 páncélozott járművel és néhány ágyúval és aknavetővel rendelkeznek. A légierőt hat repülőgép és öt helikopter alkotja. A haditengerészetben két őrhajó és négy parti őrhajó van rendszeresítve.

[szerkesztés] Városok

Dzsibuti városai
Rangsor	Név		Lakosság	Régió
Rangsor	Latin betűkkel	Arab betűkkel	Lakosság	Régió
1.	Dzsibutiváros	جيبوتي	623 891	Dzsibutiváros
2.	Ali Sabieh	على صبيح	40 074	Ali Sabieh
3.	Tadjoura	تاجورة	22 193	Tadjoura
4.	Obock	أوبوك	17 776	Obock
5.	Dichil	دخيل	12 043	Dikhil
6.	Arta	ارتا	6 025	Arta
7.	Holhol	?	3 519	Ali Sabieh
8.	Dorra	?	1873	Tadjoura
9.	Galafi	?	1849	Dikhil
10.	Loyada	?	1646	Arta
11.	Alaili Dadda	?	1456	Obock

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

A fővárosban, Dzsibutivárosban közel 523 ezer fő él. Összes népessége: 793 ezer fő. A népsűrűség: 20,5 fő/km2. A népességnövekedési ráta: 2,59%. A várható átlagos élettartam: 52 év. Csecsemőhalandósági ráta: 99,7‰.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Népek: szomáli 60%, afar 37%. Vallások: muszlim 93%, keresztény 7%. A szomáliak, fekete bőrű, hamiták. 50%-uk issza, 10%, pedig isszák. Az afarokat, más néven danakiloknak is hívják. A francia és arab hódítás érzékelteti hatását. A lakosság 1% francia, 2% egyéb. Forrás: A Világ országai, Nyírr-Karta Bt. 2008

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország gazdaságának legfőbb bevételi forrását a szolgáltatási tevékenységek jelentik, ugyanis az ország stratégiai földrajzi helyzete révén Észak-Afrika szabadkereskedelmi övezete. Dzsibutiváros kikötője igen jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. Az ország egyébként ráutalt a külföldi hitelekre, és az utóbbi években külső adósságállománya jelentősen megnőtt. A GNP értéke: 572 millió USD. GNP/fő: 890 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 10%, szolgáltatás 87%.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

Az ország áruexportja szinte jelentéktelen, lényegében a reexport, vagyis a közvetítőkereskedelem a meghatározó. Importjának nagy részét az élelmiszerek és a gépek teszik ki, amelyek főleg Franciaország-ból és Olaszország-ból, valamint Szaúd-Arábia államokból érkeznek.