Dzsibuti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dzsibuti Köztársaság
جمهورية جيبوتي
(Dzsumhúrija Dzsíbútí)
République de Djibouti
Jamhuuriyadda Jabuuti
Gabuutih Ummuuno
Dzsibuti Köztársaság zászlaja
Dzsibuti Köztársaság zászlaja
Dzsibuti Köztársaság címere
Dzsibuti Köztársaság címere
Nemzeti himnusz: Flag song
LocationDjibouti.svg

Fővárosa Dzsibuti
é. sz. 11° 48′ 00″, k. h. 42° 25′ 60″
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Iszmáil Omár Guelleh
Miniszterelnök Dileita Mohamed Dileita
Hivatalos nyelv arab, francia
Beszélt nyelvek szomáli, afar
függetlenség Franciaországtól
kikiáltása 1977. június 27.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 161
Becsült 886 000 [1] fő (2014. július)
Rangsorban 161
Népsűrűség 21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23 000 km²
Rangsorban 147
Időzóna EAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Dzsibuti frank (DJF)
Nemzetközi gépkocsijel DJ
Hívószám 253
Internet TLD .dj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsibuti témájú médiaállományokat.

Dzsibuti a Vörös-tenger partján fekvő kelet-afrikai ország. Északon Eritrea, nyugaton és délen Etiópia, délkeleten pedig Szomália határolja. Dzsibutival szemben, a Vörös-tenger túloldalán található Jemen.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzsibuti domborzati térképe

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Adeni-öböl végében, illetve a Báb el-Mandeb szoros partján fekvő ország Kelet-Afrikában. Földünk egyik legforróbb területe. A tengerparti sivatagos, félsivatagos alföld lépcsőzetesen emelkedik a száraz fennsíkokat közrezáró kelet-afrikai vulkanikus hegyek láncáig. Legmagasabb pontja: Mussa Ali (2022 m), legmélyebb az Assal-tó mélyedése (-155 m).

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország sivatagi jellege miatt jelentős nagyságú lefolyástalan területek vannak az országban. E medencék mélyén alakultak ki legnagyobb tavai: Assal-tó, Abbé-tó.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország éghajlata szubtrópusi. Az évi csapadék mennyisége 500–2000 mm között van. Dzsibutivárosban a januári középhőmérséklet 27 °C. Áprilistól növekszik a hőmérséklet és júliusban elérheti 45 °C-ot is.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kevés csapadék miatt az ország nagy részét tüskebokros szavannák, sivatagok és félsivatagok képezik. Akácia, boróka, tuja, vadfüge és olajfa csak az 1200 m feletti területeken található. A Moussa Ali lejtőin krisztustövis- és pozsgás erdők nőnek. A fauna jellemzői: gazellák, antilopok, zebrák, sakálok, hiénák. Az Abbé-tó környékén nagy számban élnek egyiptomi íbiszek, pelikánok, rózsás flamingók.

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Forêt de Day természetvédelmi terület

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Dzsibuti területén a 7 és 10. század alatt arab szultánok uralkodtak. Afrikában itt terjedt el először az iszlám. Az ország csak a Szuezi-csatorna megnyitása után 1869-ben keltette fel a franciák figyelmét.

Területét a franciák gyarmatosították Francia Szomáliföld néven. 1977-ben Dzsibuti Köztársaság néven függetlenné vált az ország. Az afar törzsek három évig tartó lázadása után, a békefolyamat csak 1994-ben kezdődhetett meg.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országgyűlés épülete

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország elnöki köztársaság. Az 1981-es alkotmánymódosítás óta Dzsibuti egypártállam volt 1992-ig, amikor új alkotmányt fogadtak el.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az államfőt 6 évre választja a nép. Ő a kormány feje is. A törvényhozó hatalom az öt évre választott, 65 fős parlament; a képviselők valamennyien még a 2003.évi választáson is az egységpárt (RPP) soraiból kerültek a törvényhozásba. A jogrendszer az iszlám jogot követi. Az ország tagja az ENSZ-nek és az Arab ligának is.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országnak eddig 2 elnöke volt:

  • Hassan Gouled Aptidon 1977. június 27. – 1999. május 8.
  • Ismail Omar Guelleh 1999. május 8. óta

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzsibuti hadseregének a katonái (2008)

Dzsibuti régiói a következők:

Dzsibuti régiói

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fegyveres erők létszáma a Nemzeti Biztonsági Erőkkel együtt 4800 fő. A szárazföldi csapatok kb. 70 páncélozott járművel és néhány ágyúval és aknavetővel rendelkeznek. A légierőt hat repülőgép és öt helikopter alkotja. A haditengerészetben két őrhajó és négy parti őrhajó van rendszeresítve.

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzsibutiváros
Fővárosi utcakép
Dzsibuti városai
Rangsor Név Lakosság Régió
Latin
betűkkel
Arab
betűkkel
1. Dzsibutiváros جيبوتي 623 891 Dzsibutiváros
2. Ali Sabieh على صبيح 40 074 Ali Sabieh
3. Tadjoura تاجورة 22 193 Tadjoura
4. Obock أوبوك 17 776 Obock
5. Dichil دخيل 12 043 Dikhil
6. Arta ارتا 6 025 Arta
7. Holhol  ? 3 519 Ali Sabieh
8. Dorra  ? 1873 Tadjoura
9. Galafi  ? 1849 Dikhil
10. Loyada  ? 1646 Arta
11. Alaili Dadda  ? 1456 Obock

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy mecset a fővárosban

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fővárosban, Dzsibutivárosban közel 523 ezer fő él. Összes népessége: 793 ezer fő. A népsűrűség: 20,5 fő/km2. A népességnövekedési ráta: 2,59%. A várható átlagos élettartam: 52 év. Csecsemőhalandósági ráta: 99,7‰. Írástudatlanság: 54%.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyelvek: a hivatalos nyelvek a francia és az arab, de beszélik még a szomálit és az afar nyelvet is.
  • Népek: szomáli 60%, afar 35%.
  • Vallások: muszlim 93%, római katolikus 4%, protestáns 1%, ortodox 1%.

A szomáli issza néphez tartozik a népesség 60%-a, afar nemzetiségű 35%. Az afarokat, más néven danakiloknak is hívják. A francia és arab hódítás érzékelteti hatását. A lakosság 1% francia, 5% olasz, 2% egyéb.[2]

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros kikötőjének egy része

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága: fejletlen agrárország. Az ország gazdaságának legfőbb bevételi forrását a szolgáltatási tevékenységek jelentik, ugyanis az ország stratégiai földrajzi helyzete révén Észak-Afrika szabadkereskedelmi övezete. Dzsibutiváros kikötője igen jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. Az ország egyébként ráutalt a külföldi hitelekre, és az utóbbi években külső adósságállománya jelentősen megnőtt. A GNP értéke: 572 millió USD. GNP/fő: 890 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 10%, szolgáltatás 87%.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Djibouti-Ambouli nemzetközi repülőtér a magasból
  • Közutak hossza: 2 890 km
  • Vasútvonalak hossza: 100 km
  • Repülőterek száma: 3
  • Kikötők száma: 1

Dzsibutivárosban található a Djibouti-Ambouli nemzetközi repülőtér.

Az ország fővárosának vasúti pályaudvara az afrikai kontinens legkeletibb vasúti állomása.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskolaterem a diákokkal
Úd (arab lant)

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környező korallszigetek a könnyűbúvárok paradicsoma.

Oltás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások Dzsibutiba utazóknak:

Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzsibutinak eddig még nincs olimpiai bajnoka. A játékok során csak egyetlen érme van az országnak. Az 1988-as szöuli olimpián Houssein Ahmed Salah férfi maratonon bronzérmes lett.

A Dzsibuti labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményeket.

Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 27.: a függetlenség napja

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hivatalos becslés
  2. A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsibuti témájú médiaállományokat.