Csád
| Csád Köztársaság | |||
| République du Tchad جمهورية تشاد (Dzsumhúrijjat Tsád) Ködörösêse tî Sâde |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: Unité – Travail – Progrès (Egység – Munka – Fejlődés) Nemzeti himnusz: La Tchadienne |
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | N’Djamena | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Idriss Déby | ||
| Miniszterelnök | Djimrangar Dadnadji | ||
| Hivatalos nyelv | francia, arab | ||
| Beszélt nyelvek | szangó, afrikai törzsi nyelvek | ||
| függetlenség | 1960. augusztus 11. | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 82 | ||
| Becsült | 9 253 493 fő (2003) | ||
| Rangsorban | 82 | ||
| Népsűrűség | 7,2 fő/km² | ||
| GDP | 2007. évi (becsült) | ||
| Összes | 6,965 milliárd dollár PPP: 15,841 milliárd dollár |
||
| Egy főre jutó | 733 dollár PPP: 1668 dollár |
||
| HDI (2007) | ▲ 0,388 (170) – alacsony | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 284 000 km² | ||
| Rangsorban | 20 | ||
| Víz | 1,9%% | ||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | CFA frank (XAF) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | TCH | ||
| Hívószám | 235 | ||
| Internet TLD | .td | ||
|
|
|||
|
|||
Csád (franciául Tchad, arabul تشاد, Tšād), hivatalos nevén Csád Köztársaság, egy Közép-Afrikai ország. Északról Líbia határolja, keletről Szudán, délről a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugatról Kamerun és Nigéria, nyugatról Niger. Az országnak nincs tengerpartja. Az ország három nagy földrajzi tájegységre tagolódik: az északi sivatagos terület, középen elterülő száraz éghajlatú terület, és délen a szudáni szavannás terület. A Csád-tó – amiről az ország a nevét kapta – Csád legnagyobb, egyben Afrika második legnagyobb tava. Csád legmagasabb hegye a Szaharában fekvő Emi Koussi. Az ország legnagyobb városa a főváros, N’Djamena (korábban Fort-Lamy). Az országban kétszáznál több etnikai és nyelvi csoport él. A hivatalos nyelv az arab és a francia. Legelterjedtebb vallás az iszlám.
Az i. e. hetedik évezredtől kezdődően nagyszámú emberi populáció költözött a csádi medencébe. Az i. e. első évezred végére számos állam és birodalom jött létre és tűnt el, mindegyik igyekezvén a Szaharán keresztülvezető kereskedelmi útvonalakat ellenőrzése alá vonni. 1920-ra Franciaország teljesen meghódította a területet, és hozzácsatolta a Francia Egyenlítői-Afrikához. 1960-ban François Tombalbaye vezetésével az ország elnyerte függetlenségét. A muzulmán északi terület a Tombalbaye által folytatott politika hatására fellázadt, 1965-ben hosszan elhúzódó polgárháború kezdődött. 1979-ben a lázadók meghódították a fővárost, ezzel megtörve a déliek uralmát. A siker után a lázadók tábornokai egymás ellen fordultak, amiből Hissène Habré emelkedett ki győztesen. Az ő hatalmát 1990-ben tábornoka, Idriss Déby döntötte meg. A közelmúltban a dárfúri konfliktus átterjedt a határon, több ezer szudáni menekült él menekülttáborokban Csád keleti részén.
Bár több politikai párt is létezik az országban, a hatalom Déby elnök és pártja, a Haza Megmentése Mozgalom kezében van. Az országban gyakoriak az összecsapások és a puccskísérletek. A nominális GDP-t tekintve Csád egyike a világ legszegényebb országainak. A korrupció igen magas. A csádiak döntő többsége szegénységben él földművelésből és pásztorkodásból. 2003-tól kezdve az ország fő exportcikke a kőolaj.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Domborzat [szerkesztés]
Északon az elszórt oázisokkal tarkított Szahara terül el, amelynek egyhangúságát a hatalmas Tibeszti és Ennedi szigethegység töri meg. Dél felé a sivatag sztyeppbe, majd a Csád-tó medencéjének lefolyástalan, mocsaras vidékébe megy át.
Az Afrika belsejében fekvő ország a Szahara és a Szudán nagytájak területén helyezkedik el. Északi harmadán a Szahara homoksivatagjai uralkodnak, amelyek közül az Ennedi (1450 m) homokkő fennsíkjai és a Tibeszti vulkáni eredetű vonulatai (Emi Koussi, 3415 m; Pic Tousside, 3315 m) emelkednek ki. Az ország nagy részét a két folyó (Chari, Logone). táplálta, változó területű, sekély Csád-tó medencéje foglalja el.
Az országnak 5968 km hosszú határa van.:
- 87 km Nigériával
- 1055 km Líbiával
- 1094 km Kamerunnal
- 1175 km Nigerrel
- 1197 km Közép-afrikai Köztársasággal
- 1360 km Szudánnal
Vízrajz [szerkesztés]
Legjelentősebb folyók: Chari, Logone. Ezek és mellékfolyóik az ország déli, csapadékosabb vidékén folynak a Csád-tóba, mely még pár ezer évvel ezelőtt is sokkal nagyobb volt, mint ma. Hatalmas mocsárvidék maradt a visszahúzódó tó nyomán.
Éghajlat [szerkesztés]
Az éghajlat forró, trópusi, de a csapadék mennyisége változó. A Szaharában nem éri el az évi 50 millimétert. A januári középhőmérséklet 21 °C, a júniusi 34 °C. Az ország déli részén az időjárás nedves trópusi. Az éves csapadékmennyiség 1000 mm, ami többnyire a májustól októberig tartó esős évszakban hullik le. Errefelé a december-januári középhőmérséklet 25 °C, míg az áprilisi 31 °C.
Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]
Északról délnek haladva, a csapadékmennyiségnek megfelelően, sivatagi, oázisoktól tarkított félsivatagi, tüskés és száraz szavannás (Szahel), nedves szavannás területek követik egymást. Délen a kiadósabb nyári esők lombos fákat táplálnak. Az ország területének 1/5-ét borítják erdőségek. A Tibeszti jellegzetes állata a gazella, a sivatagi róka, a hiéna, a gepárd. A déli területek állatvilágának gazdagságát a viszonylag háborítatlanul élő antilopok, zsiráfok, páviánok, leopárdok, oroszlánok, elefántok, varacskos disznók,s a folyókban a vízilovak jellemzik.
Nemzeti parkjai [szerkesztés]
- Aouk Nemzeti Park
- Bahr Salamat Állatrezervátum
- Goz Beïda Nemzeti Park
- Manda Nemzeti Park
- Zakouma Nemzeti Park: 1963-ban alapították, Csád első nemzeti parkja. Elefántok, oroszlánok... Sok kárt tett benne a polgárháború, de nagyjából túlélte az állatállomány.
Természeti világörökségei [szerkesztés]
Az UNESCO világörökségi listáján jelenleg nincs csádi helyszín. A helyi kormány azon fáradozik, hogy a Zakouma Nemzeti Parkot nyilvánítsák világörökséggé.
Történelem [szerkesztés]
A mai Csád területén egykori virágzó mohamedán szultánságok (Vadai, Bagirmi) gazdasági alapját a szaharai karavánutak kereskedelme, főként a rabszolga-kereskedelem képezte. A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre.Az egymás ellen is hódító háborúkat folytató államokat a francia hadsereg foglalta el 1890-ben. Csád 1920-ban Francia Egyenlítői-Afrika része lett, majd annak felbomlásakor, 1958-ban autonóm köztársaságként a Francia Közösség tagállamává vált. 1960-ban elnyert függetlenség után az északi muzulmán állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott, megszállva az ásványi kincsekben gazdag vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek.
Dárfúr tartomány, amely Szudán része, szomszédos Csáddal. Az ottani konfliktus kihat Csádra is, Egyrészt sok menekültet kell ellátnia az egyébként is szegény országnak. Másrészt a csádi kormány fegyveres ellenzéke bázisul használja Dárfúr területét, onnan indítja ismétlődő kormányellenes támadásait.
Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]
Alkotmány, államforma [szerkesztés]
Csád független elnöki köztársaság. Alkotmányát 1996. április 14-én kapta. Az államfő a hadsereg parancsnoka.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]
Politikai pártok [szerkesztés]
- Mouvement patriotique du Salut (MPS)
- Parti libéral du Tchad (PLT)
- Rassemblement pour la démocratie et le progrès (RDP)
- Union des écologistes tchadiens/Les Verts (UET/Les Verts)
- Action tchadienne pour l'Unité et le Socialisme (ACTUS)
Elnökök [szerkesztés]
- 1960 – 1975 François Tombalbaye
- 1975 – 1979 Félix Malloum
- 1979 Lol Mohammed Chawa
- 1979 – 1982 Goukouni Oueddei
- 1982 – 1990 Hissène Habré
- 1990 óta Idriss Déby ezredes
Közigazgatási felosztás [szerkesztés]
Védelmi rendszer [szerkesztés]
Népesség [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
A főváros N’Djamena lakossága közel 998 ezer fő. A teljes népesség: 8 997 000 fő. A népsűrűség igen alacsony, 7 fő/km². A népességnövekedési ráta 3,27%. A várható átlagos élettartam 51 év. A csecsemőhalandósági ráta 93,5‰. Az írástudatlanság 60%. Népek: északon és középső területeken arabok, délen pedig a legnépesebb csoport a sara.
Legnépesebb települések [szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]
Vallások: muzulmán 88%, keresztény 2%, törzsi vallású 10%.
Nyelvek: Fekete-afrikai 93% (Szudáni-Guineai) , Hámi 7% (Turareg)
Etnikumok: fekete-afrikaiak. Az országban rendkívül sokféle etnikai csoport él. A legnépesebb csoport a fekete bőrű, de hamita eredetű szara, akik 30%-ot tesznek ki. A Szudánból bevándorolt négerek aránya 26%. Tedák, más néven teda-dazák, azaz az arabokkal rokon, szintén sötét bőrű hamiták aránya 7%. A többi etnikai csoport szudáni, egészen fekete bőrű néger és hausza, akik szintén fekete etnikai csoport, arányuk 2%. A legnagyobb szudáni csoportok, a mbumok 7%-kal, maszalit, maba, mimi 7%. A tamák aránya 6%. Mubi 4%, kanuri 2%, masza 2%, kotoko 2%.[1]
Szociális rendszer [szerkesztés]
A polgárháborúktól és a katasztrofális aszályoktól gyötört ország nem tudja megoldani polgárainak társadalombiztosítását és kielégítő egészségügyi ellátását.
Gazdaság [szerkesztés]
Rendkívül szegény ország, a lakosság 80%-a él szegénységi küszöb alatt. Fejlődését a tengerparttól elzárt fekvésen túl az állandó belharc is gátolja.
Általános adatok [szerkesztés]
Gazdasága: agrárország
Gazdasági ágazatok [szerkesztés]
Mezőgazdaság [szerkesztés]
Gazdaságának a mezőgazdaság jelenti az alapját, ahol a foglalkoztatottak 80%-a dolgozik. Növénytermesztése (földimogyoró, gyapot), valamint állatállománya (főként szarvasmarha) az export legfontosabb forrása is egyben.
A megművelt földek aránya 2%, míg a legelőké 36%.
Ipar [szerkesztés]
Az ország kőolajkészleteinek kiaknázása és a kőolajvezetékek kiépítése 2000-ben, a Világbank támogatásával vette kezdetét. Ennek eredményeként kőolaj-termelése és -exportja a jövőben várhatóan nőni fog. Az ország külföldi segélyekre és hitelekre utalt. Külső adósságállománya 1 milliárd USD körüli, de ez is csak a GDP felét teszi ki. A GNP értéke: 1,6 milliárd USD. A GNP/fő értéke: 200 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 38%, ipar 13%, szolgáltatás 49%.
Kereskedelem [szerkesztés]
A világgazdaság perifériájára szorult ország kivitele rendkívül egyoldalú, szinte kizárólag mezőgazdasági termékeket (gyapot, élő állat főleg szarvasmarha, hús, hal) exportál. Behozatala a kivitelnek mintegy kétszerese: gépeket, ipari berendezéseket, kőolajat, élelmiszereket, textilipari termékeket hoz be.
A függőségi viszonyt mutatja, hogy importjának közel fele ma is Franciaország-ból származik. Emellett fő külkereskedelmi partnerei: Kamerun, Nigéria, India, Thaiföld, Costa Rica, Dél-afrikai Köztársaság, Németország és Portugália.
Az országra jellemző egyéb ágazatok [szerkesztés]
Közlekedés [szerkesztés]
A közlekedés nagyon rossz minőségű. Csupán 400 km az utak hossza. Vasút nincs. N'Djamenából minden nagyobb város elérhető repülőgépen. A fővárosban vannak taxik és bérautók.
Kultúra [szerkesztés]
Oktatási rendszer [szerkesztés]
A 6-tól 12 éves korig terjedő általános tankötelezettség ellenére az iskolás korúaknak csupán 25%-a jár iskolába. Nagyon magas az analfabéták aránya (85%). Az országban három egyetem működik. (N'Djamena, Abéché,)
Kulturális intézmények [szerkesztés]
Tudomány [szerkesztés]
Művészetek [szerkesztés]
Hagyományok, néprajz [szerkesztés]
Gasztronómia [szerkesztés]
Turizmus [szerkesztés]
Javasolt oltások Csád-ba utazóknak:
- Hastífusz
- Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
- Sárgaláz
Malária ellen gyógyszer van. (Az ország déli részén nagy a kockázata a megbetegedésnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Javasolt emlékeztető oltás:
Sport [szerkesztés]
Csád eddig még nem nyert érmet az olmipiai játékok során.
- Bővebben: Csád az olimpiai játékokon
A Csádi labdarúgó-válogatott közepes eredményű.
Eredmények [szerkesztés]
- CEMAC Kupa:
- Ezüstérmes 1 alkalommal
- UDEAC Bajnokság:
- Ezüstérmes 2 alkalommal
- Bővebben: Csádi labdarúgó-válogatott
Ünnepnapok [szerkesztés]
- december 1: nemzeti ünnep
- május 1: a munka ünnepe
- május 25.: az afrikai szabadság napja
- augusztus 11: a függetlenség napja
- november 28: a köztársaság napja
Forrás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Chad című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Tudás Fája – sorozat
- Afrika Kairótól Fokvárosig. Ezerarcú világunk. Dunakönyv Kiadó KFT 1994. ISBN 963-7961-34-8 4
- Öt világrész országról országra. Officina Nova 1995. ISBN 963-477-038-X
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
- ↑ Forrás: A világ országai, Nyír. Karta Bt., 2008
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- országinformációk
- HRW ATLAS MUNDIAL – Chad
- who oldala
- AllAfrica.com – Chad
- Africatime újság
- Zöld Út a csádi EU missziónak?
|
||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
|
||||||||
|
|||||
