Csád
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||
| Nemzeti mottó: Unité – Travail – Progrès (Egység – Munka – Fejlődés) |
|||
| Himnusz: La Tchadienne | |||
 |
|||
| Főváros | N’Djamena | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| - Államfő | Idriss Déby | ||
| - Miniszterelnök | Delwa Kassire Koumakoye
|
||
| Hivatalos nyelv | francia, arab | ||
| függetlenség | 1960. augusztus 11. | ||
| - Franciaországtól | |||
| Terület | |||
| - Összes | 1 284 000 km² (20.) | ||
| - Víz (%) | 1,9% | ||
| Népesség | |||
| - 2003 évi becslés | 9 253 493 (82.) | ||
| - Népsűrűség | 7,2 fő/km² | ||
| GDP | 2007. évi (becsült) | ||
| - Összes | 6,965 milliárd dollár PPP: 15,841 milliárd dollár |
||
| - Egy főre jutó | 733 dollár PPP: 1668 dollár |
||
| HDI (2007) | ▲ 0,388 (170.) – alacsony | ||
| Pénznem | CFA frank (XAF) |
||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| Internet TLD | .td |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | TCH | ||
| Hívószám | +235 |
||
Csád (francia: Tchad, arab: تشاد Tšād), hivatalos nevén Csád Köztársaság, egy közép-afrikai ország. Északról Líbia határolja, keletről Szudán, délről a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugatról Kamerun és Nigéria, nyugatról Niger. Az országnak nincs tengerpartja. Az ország három nagy földrajzi tájegységre tagolódik: az északi sivatagos terület, középen elterülő száraz éghajlatú terület, és délen a szudáni szavannás terület. A Csád-tó – amiről az ország a nevét kapta – Csád legnagyobb, egyben Afrika második legnagyobb vizes területe. Csád legmagasabb hegye a Szaharában fekvő Emi Koussi. Az ország legnagyobb városa a főváros, N'Djamena (korábban Fort-Lamy). Az országban kétszáznál több etnikai és nyelvi csoport él. A hivatalos nyelv az arab és a francia. Legelterjedtebb vallás az iszlám.
Az i. e. hetedik évezredtől kezdődően nagyszámú emberi populáció költözött a csádi medencébe. Az i. e. első évezred végére számos állam és birodalom jött létre és tűnt el, mindegyik igyekezvén a Szaharán keresztülvezető kereskedelmi útvonalakat ellenőrzése alá vonni. 1920-ra Franciaország teljesen meghódította a területet, és hozzácsatolta a Francia Egyenlítői-Afrikához. 1960-ban François Tombalbaye vezetésével az ország elnyerte függetlenségét. A muzulmán északi terület a Tombalbaye által folytatott politika hatására fellázadt, 1965-ben hosszan elhúzódó polgárháború kezdődött. 1979-ben a lázadók meghódították a fővárost, ezzel megtörve a déliek uralmát. A siker után a lázadók tábornokai egymás ellen fordultak, amiből Hissène Habré emelkedett ki győztesen. Az ő hatalmát 1990-ben tábornoka, Idriss Déby döntötte meg. A közelmúltban a dárfúri konfliktus átterjedt a határon, több ezer szudáni menekült él menekülttáborokban Csád keleti részén.
Bár több politikai párt is létezik az országban, a hatalom Déby elnök és pártja, a Haza Megmentése Mozgalom kezében van. Az országban gyakoriak az összecsapások és a puccskísérletek. A nominális GDP-t tekintve Csád egyike a világ legszegényebb országainak. A korrupció igen magas. A csádiak döntő többsége szegénységben él földművelésből és pásztorkodásból. 2003-tól kezdve az ország fő exportcikke a kőolaj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Északon az elszórt oázisokkal tarkított Szahara sivatag terpeszkedik, amelynek egyhangúságát a hatalmas Tibeszti és Ennedi szigethegység töri meg. Dél felé a sivatag sztyeppbe, majd a Csád-tó medencéjének lefolyástalan, mocsaras vidékébe megy át.
Az Afrika belsejében fekvő ország a Szahara és a Szudán nagytájak területén helyezkedik el. Északi harmadán a Szahara homoksivatagjai uralkodnak, amelyek közül az Ennedi (1450 m) homokkő fennsíkjai és a Tibeszti vulkáni eredetű vonulatai (Emi Koussi, 3415 m; Pic Tousside, 3315 m) emelkednek ki. Az ország nagy részét a két folyó (Sári, Logone) táplálta, változó területű, sekély Csád-tó medencéje foglalja el.
Az országnak 5968 km hosszú határa van.:
- 87 km Nigériával
- 1055 km Líbiával
- 1094 km Kamerunnal
- 1175 km Nigerrel
- 1197 km Közép-afrikai Köztársasággal
- 1360 km Szudánnal
[szerkesztés] Vízrajz
Legjelentősebb folyók: Chari, Logone. Ezek és mellékfolyóik az ország déli, csapadékosabb vidékén folynak a Csád-tóba. A Csád-tó még párezer évvel ezelőtt is sokkal nagyobb volt, mint ma. Hatalmas mocsárvidék maradt a visszahúzódó tó nyomán.
[szerkesztés] Éghajlat
Az éghajlat forró, trópusi, de a csapadék mennyisége változó. A Szaharában nem éri el az évi 50 millimétert. A januári középhőmérséklet 21°C, a júniusi 34°C. Az ország déli részén az időjárás nedves trópusi. Az éves csapadékmennyiség 1000 mm, ami többnyire a májustól októberig tartó esős évszakban hullik le. Errefelé a december-januári középhőmérséklet 25 °C, míg az áprilisi 31°C.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Északról délnek haladva, a csapadékmennyiségnek megfelelően, sivatagi, oázisoktól tarkított félsivatagi, tüskés és száraz szavannás (Szahel), nedves szavannás területek követik egymást. Délen a kiadósabb nyári esők lombos fákat táplálnak. Az ország területének 1/5-ét borítják erdőségek. A Tibeszti jellegzetes állata a gazella, a sivatagi róka, a hiéna, a gepárd. A déli területek állatvilágának gazdagságát a viszonylag háborítatlanul élő antilopok, zsiráfok, páviánok, leopárdok, oroszlánok, elefántok, varacskos disznók,s a folyókban a vízilovak jellemzik.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
- Aouk Nemzeti Park
- Bahr Salamat Állatrezervátum
- Goz Beïda Nemzeti Park
- Manda Nemzeti Park
- Zakouma Nemzeti Park: 1963-ban alapították, Csád első nemzeti parkja. Elefántok, oroszlánok... Sok kárt tett benne a polgárháború, de nagyjából túlélte az állatállomány.
[szerkesztés] Természeti világörökségei
Az UNESCO világörökségi listáján jelenleg nincs csádi helyszín. A helyi kormány azon fáradozik, hogy a Zakouma Nemzeti Parkot nyilvánítsák világörökséggé.
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Csád történelmeA mai Csád területén egykori virágzó mohamedán szultánságok (Vadai, Bagirmi) gazdasági alapját a szaharai karavánutak kereskedelme, főként a rabszolga-kereskedelem képezte. A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre.Az egymás ellen is hódító háborúkat folytató államokat előbb a francia hadsereg foglalta el 1890-ben. Csád 1920-ban Francia Egyenlítői-Afrika része lett, majd annak felbomlásakor, 1958-ban autonóm köztársaságként a Francia Közösség tagállamává vált. 1960-ban elnyert függetlenség után az északi muzulmán állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott, megszállva az ásványi kincsekben gazdag vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Csád független elnöki köztársaság. Alkotmányát 1996. április 14-én kapta. Az államfő a hadsereg parancsnoka.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
- Mouvement patriotique du Salut (MPS)
- Parti libéral du Tchad (PLT)
- Rassemblement pour la démocratie et le progrès (RDP)
- Union des écologistes tchadiens/Les Verts (UET/Les Verts)
- Action tchadienne pour l'Unité et le Socialisme (ACTUS)
[szerkesztés] Elnökök
- 1960 – 1975 François Tombalbaye
- 1975 – 1979 Félix Malloum
- 1979 Lol Mohammed Chawa
- 1979 – 1982 Goukouni Oueddei
- 1982 – 1990 Hissène Habré
- 1990 óta Idriss Déby ezredes
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Bővebben: Csád régiói[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Csád hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
A fővárosban, N’Djamenában közel 998 ezer fő él. A teljes népesség: 8 997 000 fő. A népsűrűség igen alacsony, csak 7 fő/km². A népességnövekedési ráta 3,27%. A várható átlagos élettartam közepes, 51 év. A csecsemőhalandósági ráta 93,5‰. Népek: északon és középső területeken arabok, délen pedig a legnépesebb csoport a sara.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Csád városainak listája[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Vallások: muzulmán 88%, keresztény 2%, törzsi vallású 10%.
Nyelvek: Fekete-afrikai 93% (Szudáni-Guineai) , Hámi 7% (Turareg)
Etnikumok: fekete-afrikaiak. Az országban rendkívül sokféle etnikai csoport él. A legnépesebb csoport a fekete bőrű, de hamita eredetű szara, akik 30%-ot tesznek ki. A Szudánból bevándorolt arabok aránya 26%. Tedák, más néven teda-dazák, azaz az arabokkal rokon, szintén sötét bőrű hamiták aránya 7%. A többi etnikai csoport szudáni, egészen fekete bőrű néger és hausza, akik szintén fekete etnikai csoport, arányuk 2%. A legnagyobb szudáni csoportok, a mbumok 7%-kal, maszalit, maba, mimi 7%. A tamák aránya 6%. Mubi 4%, kanuri 2%, masza 2%, kotoko 2%.[1]
[szerkesztés] Szociális rendszer
A polgárháborúktól és a katasztrofális aszályoktól gyötört ország nem tudja megoldani polgárainak társadalombiztosítását és kielégítő egészségügyi ellátását.
[szerkesztés] Gazdaság
Rendkívül szegény ország, a lakosság 80%-a él szegénységi küszöb alatt. Fejlődését a tengerparttól elzárt fekvésen túl az állandó belharc is gátolja.
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Gazdaságának még mindig a mezőgazdaság jelenti az alapját, ahol a foglalkoztatottak 80%-a dolgozik. Növénytermesztése (földimogyoró, gyapot), valamint állatállománya (főként szarvasmarha) az export legfontosabb forrása is egyben.
A megművelt földek aránya 2%, míg a legelőké 36%.
[szerkesztés] Ipar
Az ország kőolajkészleteinek kiaknázása és a kőolajvezetékek kiépítése 2000-ben, a Világbank támogatásával vette kezdetét. Ennek eredményeként kőolaj-termelése és -exportja a jövőben várhatóan nőni fog. Az ország külföldi segélyekre és hitelekre utalt. Külső adósságállománya 1 milliárd USD körüli, de ez is csak a GDP felét teszi ki. A GNP értéke: 1,6 milliárd USD. A GNP/fő értéke: 200 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 38%, ipar 13%, szolgáltatás 49%.
[szerkesztés] Kereskedelem
A világgazdaság perifériájára szorult ország kivitele rendkívül egyoldalú, szinte kizárólag csak mezőgazdasági termékeket (gyapot,szarvasmarha) exportál. Behozatala a kivitelnek mintegy kétszerese: gépeket, ipari berendezéseket, kőolajat, élelmiszereket, textilipari termékeket hoz be.
A függőségi viszonyt mutatja, hogy importjának közel fele ma is Franciaország-ból származik. Emellett fő külkereskedelmi partnerei: Kamerun, Nigéria, India, Németország és Portugália.
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
A közlekedés nagyon rossz minőségű. Csupán 400 km az utak hossza. Vasút nincs. N'Djamenából minden nagyobb város elérhető repülőgépen. A fővárosban vannak taxik és bérautók.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
A 6-tól 12 éves korig terjedő általános tankötelezettség ellenére az iskolás korúaknak csupán 25 %-a jár iskolába. Nagyon magas az analfabéták aránya (85 %). Az országban három egyetem működik. (N'Djamena, Abéché,)
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepnapok
- december 1: nemzeti ünnep
- május 1: a munka ünnepe
- május 25.: az afrikai szabadság napja
- augusztus 11: a függetlenség napja
- november 28: a köztársaság napja
[szerkesztés] Forrás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Chad című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Tudás Fája – sorozat
- Afrika Kairótól Fokvárosig. Ezerarcú világunk. Dunakönyv Kiadó KFT 1994. ISBN 963 7961 34 8 4
- Öt világrész országról országra. Officina Nova 1995. ISBN 963 477 038 X
- ^ Forrás: A világ országai, Nyír. Karta Bt., 2008
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||
|
|||||
|
||||||||||
