Szváziföld

Szváziföld Magyarország területének egyötödét kitevő ország Délkelet-Afrikában. A legkisebb dél-afrikai állam a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik között helyezkedik el. Neve népnevet őriz, amelynek feltételezett jelentése: „vessző, pálca”.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
3 Államszervezet és közigazgatás
4 Népesség
5 Gazdaság
- 5.1 Gazdasági ágazatok
6 Közlekedés
7 Kultúra
8 Turizmus
9 Sport
- 9.1 Olimpia
10 Ünnepnapok
11 Lásd még
12 Források
13 További információk

Földrajz [szerkesztés]

Szváziföld domborzati térképe

Tájkép

Zebrák

Szubtrópusi éghajlatú ország. Keleten szavanna, északnyugaton esőerdő borítja.

Domborzat [szerkesztés]

A tájak jellegét elsősorban a tengerszint feletti magasság határozza meg. Négy tája:

Lubombo-hegység. Alacsony, 600 m gerincmagasságú hegység a mozambiki határ mentén. A folyók szűk szorosokban törik át. Marhatenyésztő vidék.
Highweld. Az ország nyugati részén fekszik átlagosan 1200 m magasságban. Ez a legkellemesebb éghajlatú vidék, itt van a főváros, Mbabane.
Middleveld. Átlagos magassága 700 m. A legsűrűbben lakott vidék. Itt fekszik Manzini, a fő kereskedelmi és ipari város.
Lowveld. Átlagos tengerszint feletti magassága 250 m. A többinél ritkábban lakott táj, malária fenyegeti az itt élőket. Növényzete jellegzetes afrikai tüskés bozót.

Vízrajz [szerkesztés]

Éghajlat [szerkesztés]

Mivel a déli féltekén fekszik, a nyár közepe decemberben van, a tél júliusban. A fővárosban (a legmagasabb vidéken) a téli középhőmérséklet 13 Celsius-fok, a nyári pedig 20 Celsius-fok. A csapadékmennyiség 1000 – 2000 mm között váltakozik különböző években. Nyáron is ritka a kellemetlen meleg. Ezzel szemben a legmélyebben fekvő tájakon nyáron rendszeres a 40 fok körüli meleg, a csapadék pedig csak 500 – 900 mm évente. Az egész országra jellemző, hogy a csapadék zöme a nyári hónapokban hullik.

Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]

Eredeti növénytakarója szavanna, illetve az esős vidékeken zárt erdő.

Nemzeti park [szerkesztés]

Különböző természetvédelmi területek mellett van egy nemzeti park is: Hlane Királyi Nemzeti Park (Hlane Royal National Park).^[1] Itt sokféle madár és emlős él, de az elefánt és oroszlán újonnan betelepített faj.

Történelem [szerkesztés]

Bővebben: Szváziföld történelme

A kis állam területét a déli bantukhoz tartozó szvázi törzsek csak a 19. század elején foglalták el, habár elődeik már a 18. század közepén megjelentek itt. Az államot az 1830-as években alapították, de függetlenségük rövid életű volt. 1894 és 1902 között a búrok kényszerítettek rá védnökséget, majd az angolok kezébe került. 1903-tól Transvaallal együtt kormányozták, majd 1907-ben Szváziföld brit protektorátus lett, de a szvázi király megtartotta formális hatalmát. Az ország 1963-ban alkotmányt és formális függetlenséget kapott, külügyét, hadügyét és pénzügyeit Nagy-Britannia irányította. Az első törvényhozói gyűlést 1964-ben tartották, majd 1967-től belső önkormányzatot élvezett. Az ország teljes függetlenségét 1968. szeptember 6-án kiáltották ki Szváziföldi Királyság néven. Az 1986 óta uralkodó jelenlegi király betiltotta a pártokat, ő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a parlament 10 tagját.