Kiribati

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Republic of Kiribati

Kiribati zászlaja Kiribati címere
Nemzeti mottó: Te Mauri, Te Raoi ao Te Tabomoa (Egészség, béke, jólét)
Himnusz: Teirake Kaini Kiribati
Főváros	South Tarawa
Államforma	elnöki köztársaság
- Elnök	Anote Tong
Hivatalos nyelv	angol és Gilbertese
Függetlenség
- kikiáltása	1979. július 12.
Terület
- Összes	811 km² (170.)
Népesség
- évi becslés	(179.)
- 2001 évi népszámlálás	91 985
- Népsűrűség	131 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Ausztrál dollár (AUD)
Időzóna	(UTC)
Internet TLD	.ki
Nemzetközi gépkocsijel	KIR
Hívószám	+686

Kiribati az Egyenlítő mentén elhelyezkedő 33 korallszigetből áll (ebből 21 lakott, egyikük neve Kiritimati, vagyis Karácsony-sziget), félúton Hawai és Ausztrália között.

A szigetcsoport korábbi neve Gilbert-szigetek volt. Az 1971-es Nagy-Britanniától való önállóság, majd a teljes függetlenség 1979-es kikiáltása után felvették a Kiribati, ejtsd: ['kiribas] nevet. Ugyanekkor az Amerikai Egyesült Államok a szigetcsoport egy részét (Phoenix és Line-szigetek) érintő területi követeléséről lemondott, és barátsági szerződést kötött az új állammal.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Érdekesség 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Politikai pártok 4.4 Elnönök 4.5 Közigazgatási felosztás 4.6 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb települések 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.4 Szociális rendszer 6 Gazdaság 6.1 Általános adatok 6.2 Gazdasági ágazatok 6.2.1 Mezőgazdaság 6.2.2 Ipar 6.2.3 Kereskedelem 6.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 7 Oktatás 8 Közlekedés 9 Kultúra 9.1 Oktatási rendszer 9.2 Kulturális intézmények 9.3 Tudomány 9.4 Művészetek 9.5 Hagyományok, néprajz 9.6 Gasztronómia 10 Turizmus 11 Sport 12 Ünnepek 13 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

A területeket kr. e 1000 körül foglalták el a polinézek.

1606-ban érkezett ide az első európai a spanyol Pedro Fernández de Quirós személyében. 1777-ben James Cook is ellátogatott ide.

1837-ban érkezett a szigetekre az első miszionárius.

1892-ben az Ellice-szigetek és a Gilbert-szigetek brit protektorátus lettek.

A második világháborúban a japánok elfoglalták.

1979-ben lett független állam.

[szerkesztés] Érdekesség

Kiribati szigetei között ment át a nemzetközi dátumválasztó vonal. Ezt később megváltoztatták, most már kikerüli a köztársaság területét. Az egyik szigetcsoport – Line Islands – épp a nemzetközi dátumválasztó vonalról kapta nevét.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Elnönök

Név	hivatali ideje
Ieremia Tianang Tabai	1979. július 12. – 1982. december 10.
Rota Onorio	1982. december 10. – 1983. február 18.
Ieremia Tianang Tabai	1983. feburár 18. – 1991. július 4.
Teatao Teannaki	1991. július 4. – 1994. május 24.
Tekiree Tamuera	1994. május 24. – 1994. május 28.
Ata Teaotai	1994. május 28. – 1994. október 1.
Teburoro Tito	1994. október 1. – 2003. március 28.
Tion Otang	2003. március 28. – 2003. július 10.
Anote Tong	2003. július 10. óta

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Az országnak nincs hadserege, a védelmet Ausztrália és Új-Zéland biztosítja.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság 99%-a mikronéz. 0,8% polinéz és 0,2% európai.

A többség keresztény (55,3%). A katolikusok aránya 35,7%, a protestánsoké 3,1%. A bahai vallásban a lakosság 2,2%-a hisz

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A szigeteken régebben foszfátot bányásztak, de ma ez az ásványkincs kimerült. Ma főleg a halászat, idegenforgalom (GDP 20%-a), külföldi segélyek (20%), a külföldön dolgozó kiribatiak átutalásai adják a nemzeti jövedelmet (GDP), főleg ez utóbbiak nélkül a rendkívül magas munkanélküliséggel küzdő kis ország gazdasága nem működhetne.

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Oktatás

Az ország egyetlen egyeteme a University of the South Pacific. A hallgatók létszáma 500 fő.

[szerkesztés] Közlekedés

A szilárd út 670 km. A légi közlekedés is biztosított a külvilággal.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• országinformációk
• Kiribati a WHO-oldalán

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga