Galápagos-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galápagos-szigetek Nemzeti Park
Világörökség
Galapagos-satellite-2002.jpg
A NASA felvétele a szigetekről
Adatok
Ország Ecuador
Világörökség-azonosító 1
Típus Természeti helyszín
Kritériumok VII, VIII, IX, X
Felvétel éve 1978, 2001
Elhelyezkedése
Galápagos-szigetek  (Amerika)
Galápagos-szigetek
Galápagos-szigetek
Pozíció Amerika térképén
d. sz. 0° 40′, ny. h. 90° 33′

A Galápagos-szigetek (spanyolul Archipiélago de Colón vagy Islas Galápagos) egy 13 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport. Közigazgatásilag Ecuadorhoz tartoznak.

Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett forrópontos vulkanizmus következtében. A legfiatalabbak, az Isabela és a Fernandina még mindig alakulnak; a legutóbbi vulkánkitörés 2005-ben volt.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Galápagos-szigetek domborzati térképe

A szigetek az Egyenlítő környékén helyezkednek el, Ecuadortól 965 km-re nyugatra.

A szigetcsoport híres az endemikus fajok magas számáról, és közkeletű tévhit, hogy a galápagosi földipintyek tanulmányozása adta a döntő lökést Charles Darwinnak az evolúció elméletének kifejlesztéséhez.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetek a földgömbön

A szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a spanyolok; odáig lakatlan volt.

A 17. században John Cook és William Cowley is járt itt.

1832. február 12-én José María Villamil tábornok Ecuador részévé nyilvánította. 1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják; a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén működő biológiai kutatóközpontot is.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök (Geochelone nigra) – és persze a szigetről szigetre különböző Darwin-pintyek, amik valójában nem is a pinty- hanem a sármányfélék – és mára a világ legalaposabban tanulmányozott vadállatai közé tartoznak. Különlegesek az itt élő leguánok. Itt él a galápagosi medvefóka (Arctocephalus galapagoensis).

További madárkülönlegessége a kéklábú szula (Sula nebouxii), de itt fészkelnek a galápagosi albatroszok (Phoebastria irrorata) és igazi különlegességek a galápagosi pingvinek (Spheniscus mendiculus).

A szigetek körüli vízben egyebek közt tengeri leguánok (Amblyrhynchus cristatus), a szárazon pedig varacskosfejű leguánok (Conolophus subcristatus) élnek.

A partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót. A nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000–2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő.

1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett.

Ecuadori tartomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galápagos tartomány (Provincia de Galápagos)
Bandera Província Galápagos.svg
Közigazgatás
Ország  Ecuador
Prefektus Fanny Uribe
Kanton 3
Székhely Puerto Baquerizo Moreno
Elnök Galo Herrera
Népesség
Teljes népesség 19 984 fő +/-
Népsűrűség 2,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5010 km²
Rang tartomány
Világörökség-azonosító 1
Elhelyezkedése
Galápagos tartomány  (Amerika)
Galápagos tartomány
Galápagos tartomány
Pozíció Amerika térképén
d. sz. 0° 40′, ny. h. 90° 33′Koordináták: d. sz. 0° 40′, ny. h. 90° 33′
A Wikimédia Commons tartalmaz Galápagos tartomány témájú kategóriát.

1973 óta Galápagos egy ecuadori tartomány.

A szigeteket 3 kantonra oszották:

  1. San Cristóbal (A kanton részei az alábbi szigetek: Española, Floreana (Santa María), Genovesa és Santa Fe).
  2. Isabela (A kanton részei az alábbi szigetek: Darwin, Fernandina, Wolf)
  3. Santa Cruz (A kanton részei az alábbi szigetek: Marchena, Pinta, Pinzón, Rábida, San Salvador és Seymour)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Galápagos-szigetek témájú médiaállományokat.