Chile

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

República de Chile
Chilei Köztársaság

zászló címer
Nemzeti mottó: Por la Razón o la Fuerza („Ésszel vagy erővel”)
Himnusz: Himno Nacional de Chile
Főváros	Santiago de Chile d. sz. 33° 26′ ny. h. 70° 40′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Elnöki köztársaság
- Elnök	Michelle Bachelet
Hivatalos nyelv	spanyol
Függetlenség	Spanyolországtól
- Kikiáltása
- Elismerése
Terület
- Összes	756 950 km² (38.)
- Víz (%)	1,07
Népesség
- 2008-os évi becslés	16 800 000  (60.)
- 2002-es évi népszámlálás	15 116 435
- Népsűrűség	21 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
- Összes	145 205 millió dollár (40.) PPP: 196 401 millió dollár
- Egy főre jutó	8 864 dollár (52.) PPP: 12 983 dollár
HDI (2004)	0,859 (38.) – magas
Pénznem	Chilei peso (CLP)
Időzóna	(UTC-4)
- Nyári időszámítás	(UTC-3)
Internet TLD	.cl
Nemzetközi gépkocsijel	RCH
Hívószám	+56
A MERCOSUR, a Dél-amerikai Unió, az APEC, a CAN, az ENSZ és az OAS tagja.

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak-déli irányban hosszan elnyúlva. Nyugatról az óceán, északról Peru, északkeletről Bolívia, keletről Argentína, délről pedig a Drake-átjáró határolja.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Fekvése, határai 1.2 Domborzat 1.3 Vízrajz 1.4 Éghajlat 1.5 Növény- és állatvilág 1.6 Környezetvédelem 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Művészetek 7.4 Hagyományok 7.5 Gasztronómia 8 Sport 9 Jegyzetek 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Fekvése, határai

Az ország egész területe a Csendes-óceán keskeny partvonala az Andok nyugati oldalán. Chilét nyugatról végig az óceán határolja. Délen az amerikai kontinens legdélebbi pontjáig nyúlik le, itt egy nagyon rövid részen kiér az Atlanti-óceánra is a Magellán-szoros keleti oldalán, illetve a legdélibb részek tulajdonképpen az Atlanti- és a Csendes-óceán határán találhatóak.

Szárazföldön északon Peruval határos, északkeleten Bolíviával és keleten Argentínával.

Magáénak tekint az Antarktiszon 1 250 000 km² területet. Ezt más országok nem ismerik el.

[szerkesztés] Domborzat

Északon a Atacama-sivatag ásványokban gazdag, főleg rézben és foszfátban. A központi völgy, ahol Santiago de Chile is fekszik, viszonylag kicsi, itt tömörül a lakosság és a mezőgazdasági termelés. Ez a vidék Chile történelmi központja, az ország innen terjeszkedett a 19. század második felében és integrálta az északi és a déli vidékeket. Dél-Chile erdőkben és legelőkben gazdag, jellegzetes tájképi elemei a vulkánok és a tavak. A déli part fjordok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti határa az Andok. Az észak-déli irányú kiterjedést számítva Chile a legnagyobb ország a földön.

1888 óta Chiléhez tartoznak Polinézia legkeletibb szigetei, a Húsvét-sziget és a Sala y Gómez-sziget. Része még Chilének a partok előtt 600 km-re fekvő Juan Fernandez-szigetek, benne Robinson Crusoe szigete. A Húsvét-sziget manapság Chile tartománya. Sala y Gómez szigetcsoport kisebb szigetei, San Ambrosio és San Felix szintén Chiléhez tartoznak, de csak helyi halászok laknak ott szezonálisan. Ezek a szigetek azért nevezetesek, mert ezekre hivatkozva terjeszti ki Chile a területi vizeit messze a Csendes-óceánra.

Chile legmagasabb hegyei a következők:

• Nevado Ojos del Salado, 6.880 m (Región de Atacama)
• Cerro Tupungato, 6.800 m (Región Metropolitana)
• Volcán Llullaillaco, 6.739 m (Región de Antofagasta)
• Volcán Parinacota, 6.342 m (Región de Tarapacá)
• Volcán Licancábur, 5916 m (Región de Antofagasta)
• Descabezado Grande, 3.830 m (Región del Maule)
• Torres del Paine, 2.800 m (Región de Magallanes y de la Antártica Chilena)
• Volcán Villarrica, 2.840 m (Región de la Araucanía)
• Volcán Osorno, 2.652 m (Región de los Lagos)
• Volcán Cerro Hudson, 1.905 m (Región de Aisén

[szerkesztés] Vízrajz

A folyók az Andokból folynak a Csendes-óceánba kelet-nyugati irányban, keresztül Chilén, tehát rövidek. A déli glaciális vidéken a fjordok mellett nagy tavak is kialakultak a jégkorszakban.

Chile folyói:

• Río Lauca, 160 km, (Región de Tarapacá)
• Río Lluta, 167 km, (Región de Tarapacá)
• Río Loa, 443 km, (Región de Antofagasta)
• Río Copiapó, 162 km, (Región de Atacama)
• Río Elquí, 170 km, (Región de Coquimbo)
• Río Choapa, 160 km, (Región de Coquimbo)
• Río Aconcagua, 142 km, (Región de Valparaíso)
• Río Maipo, 250 km, (Región Metropolitana/ Región de Valparaíso)
• Río Mapocho, 120 km, (Región Metropolitana)
• Río Cachapoal, 172 km, (Región O´Higgins)
• Río Maule, 240 km, (Región Maule)
• Río Biobío, 380 km, (Región del Biobío)
• Río Imperial, 52 km, (Región de la Araucanía)

Chile tavai:

északon a Sós – tavak fekszenek, melyeknek legnagyobbika a Salar de Atacama (3.000 km²). Tőle még északibb irányban terül el a világ egyik legmagasabb fekvésű tava, a Lago Chungará (21,5 km²), 4.500 m tengerszint felett.

A nagyobb és tájképileg szebb tavak Temuco városától délkelet felé Puerto Montt irányábann a következők:

• Lago Colico, 56 km², (Región de la Araucanía)
• Lago Caburga, 51 km², (Región de la Araucanía)
• Lago Villarrica, 176 km², (Región de la Araucanía)
• Lago Calafquén, 120 km², (Región de la Araucanía, Región de los Lagos)
• Lago Panguipulli, 116 km², (Región de los Lagos)
• Lago Riñihue, 77 km², (Región de los Lagos)
• Lago Ranco, 401 km², (Región de los Lagos)
• Lago Puyehue, 156 km², (Región de los Lagos)
• Lago Rupanco, 223 km², (Región de los Lagos)
• Lago Llanquihue, 860 km², (Región de los Lagos)

Délen terül el a legnagyobb chilei tó, a Lago General Carrera (970 km², Aisén)), mely az argentin Lago Buenos Aires nyugati részét képezi.

[szerkesztés] Éghajlat

Az ország nagy észak-déli kiterjedéséből következően az időjárás változatos, nehéz általánosságban beszélni róla. Északon sivatagok vannak, délkeleten tundrák és gleccserek. A Húsvét-sziget éghajlata nedves szubtrópusi. Chile déli részén óceáni az éghajlat, a középső, sűrűn lakott vidékeken mediterrán. Az ország legnagyobb részén négy évszak figyelhető meg: a nyár decembertől februárig, az ősz márciustól májusig, a tél júniustól augusztusig és a tavasz szeptembertől novemberig.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

Az országban jelenleg 32 nemzeti park van.

[szerkesztés] Történelem

A 15. század közepén a mai Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban Chile területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkisztádorok, miután meghódították Perut, behatoltak az általuk Chilének nevezett területre, de a spanyol gyarmatosítók törekvéseit az indián őslakók ellenállása kísérte. A hódítók 1536 és 1541 között az ország nagy részét elfoglalták. Elszigeteltsége miatt Chile csak 1778-ra szerveződött önálló gyarmattá, addig a perui alkirály alárendelt területe volt. Letelepülőket csak a Központi-völgy vonzott, itt alapították meg a mai fővárost, Santiagót 1541-ben.

Spanyolországtól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a Napóleon által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát. De a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el, a függetlenség hívei javára.

A 19. században a chilei társadalom szerkezete még sokat őrzött a gyarmati múltból. Oligarcha családok és a katolikus egyház uralkodtak, de parlamentáris külsőségek között. A köztársaság kiterjesztette területét dél felé az indiánok, észak felé meg Bolívia és Peru rovására az 1879-1883 között megvívott háborúval. Ez utóbbival fontos kikötők és bányák kerültek chilei kézbe, ami a századforduló körüli gazdasági virágzás alapja volt.

A 20. században különböző színezetű polgári és katonai kormányok váltották egymást. Jelentős baloldali - marxista és nem marxista - baloldal működött, amelynek a kormánypolitikára is befolyása volt. Salvador Allende elnöksége alatt (1970-1973) marxisták kerültek kormányra, noha nem egyedül, hanem más erőkkel koalícióban. Sokféle marxista jellegű intézkedés mellett államosították a rézbányákat. A rézbányászat a chilei nemzetgazdaság fontos ága, és külföldi, főleg amerikai tőkével működött. Ezért különösen, de a kormány egész irányvonala miatt is az amerikai kormány a CIA-t felhasználva mindent elkövetett a chilei kormány ellehetetlenítésére. Végül 1973 közepén csaknem egyidejűleg léptek sztrájkba az orvosok, a tanárok, a diákok, a teherautó sofőrök, a rézbányászok és a kisvállalkozók. 1973. szeptember 11-én Allendét katonai puccs fosztotta meg hatalmától. A fegyveres erők bombázták az elnöki palotát (Moneda-palota), Allende meghalt az ostrom közben.

Pinochet tábornok jobboldali rendszere került hatalomra. Kezdeti időszakát kirívó kegyetlenség, gyilkosságok sora jellemezte. Mintegy harmincezren kényszerülek emigrációba. A rezsim szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott, sikeresen. Idő múlásával lassan gyengültek a szólás- és gyülekezési szabadság gátjai.

Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az ország államformája elnöki köztársaság.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 15 régióra van felosztva, melyek a következők:

• Arica y Parinacota
• Tarapacá
• Antofagasta
• Atacama
• Coquimbo
• Valparaíso
• O'Higgins
• Maule
• Bío-Bio
• Araucanía
• Los Ríos
• Los Lagos
• Aysén
• Magalanes
• Metropolitana de Santiago.

A régiók élén az elnök által kinevezett intendáns áll. A régiók tartományokra (província) oszlanak, a tartományi kormányzót is az elnök nevezi ki. A tartományok községekre (communes) oszlanak, amelyeket tanácsok irányítanak. A polgármestert és a tanácsnokokat a lakosok választják négy évente.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Városi lakosság aránya: 86%.
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 73 év, nőknél 80 év.
• Népességnövekedés: 1,05%.
• Írástudatlanság: 3,8%.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Népek: A lakosság 95,4%-a európai eredetű fehér.^[1][2][3][4] A 4,6%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik (egyéb indiánok). Azonban pontos adatok nincsenek. Többségük a spanyol gyarmatosítók leszármazottja. Azonban több európai országból is érkeztek bevándorlók, főleg olaszok. Ezenkívül németek vannak viszonylag jelentős számban,é s magyar származásúak is élnek itt.
• Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, és ez a legfőbb beszélt nyelv is.
• Vallások: A lakosság 55%-a római katolikus, 9%-a protestáns, 24%-a névleges keresztény, 10%-a ősi vallások híve, 2%-a pedig egyéb vallású.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

• Hazai össztertmék (GDP)/fő: 10 100 USD (2002].
• A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 10%, ipar 34%, szolgáltatások: 56%.
• Munkanélküliség: 9,2%.
• Munkaerő: 5 900 000 fő.
• Infláció: 2,5% (2002).

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

• Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

A mezőgazdaság fő területe a Hosszanti-völgy (szőlő, alma, citrusfélék, füge, dió, búza). Az állattenyésztést a takarmánytermesztésen alapuló szarvasmarha- és juhtenyésztés képviseli. Jelentős halászflottával rendelkezik.

• Ipar: Bányászat – Energiagazdálkodás – Feldolgozó ipar

Chile gazdaságának igen fontos összetevője a bányászat. Kőolaj és földgáz mellett jelentős réz, szén, vasérc, mangán, arany és ezüst-lelőhelyek is vannak az ország területén. Mindezek közül a réz a legfontosabb.

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Chile hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu (Jelenleg nem elérhető)
• CIA – The World Factbook -- Chile
• Chile térkép

m • v • sz Amerika Országok: Amerikai Egyesült Államok • Antigua és Barbuda • Argentína • Bahama-szigetek • Barbados • Belize • Bolívia • Brazília • Chile • Costa Rica • Dominikai Közösség • Dominikai Köztársaság • Ecuador • Grenada • Guatemala • Guyana • Haiti • Honduras • Jamaica • Kanada • Kolumbia • Kuba • Mexikó • Nicaragua • Panama • Paraguay • Peru • Saint Kitts és Nevis • Saint Lucia • Saint Vincent és a Grenadine-szigetek • Salvador • Suriname • Trinidad és Tobago • Uruguay • Venezuela Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek • Anguilla • Aruba • Bermuda • Brit Virgin-szigetek • Falkland-szigetek • Grönland • Holland Antillák • Kajmán-szigetek • Montserrat • Navassa-sziget • Puerto Rico • Saint-Barthélemy • Saint-Martin • Saint-Pierre és Miquelon • Turks- és Caicos-szigetek

m • v • sz Amerikai Államok Szervezete (OAS) Amerikai Egyesült Államok • Antigua és Barbuda • Argentína • Bahama-szigetek • Barbados • Belize • Bolívia • Brazília • Chile • Costa Rica • Dominikai Közösség • Dominikai Köztársaság • Ecuador • Grenada • Guatemala • Guyana • Haiti • Honduras* • Jamaica • Kanada • Kolumbia • Kuba* • Mexikó • Nicaragua • Panama • Paraguay • Peru • Saint Lucia • Saint Vincent és a Grenadine-szigetek • Saint Kitts és Nevis • Salvador • Suriname • Trinidad és Tobago • Uruguay • Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve