Évszak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Évszaknak a földi időjárás olyan hosszabb, évente ismétlődő időszakait nevezzük, melyek rendszeresen hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, és elkülöníthetőek a más tipikus jellemzőkkel leírható időjárási időszakoktól.
Mérsékelt égövön az évszakok leggyakoribb felosztása az évente ismétlődő, négy fő rész:
A Föld azon részein, ahol ezek az időszakok nem elég jelentősen különböznek egymástól – példa erre a trópusi és szubtrópusi részek –, gyakran alkalmazott az:
felosztás, ami a csapadék mennyiségén alapul. Más trópusi részeken három fő időszakot, a meleg, a nedves és a hideg évszakot különböztetik meg.
Inkább helyileg alkalmazott az a felosztás, amikor az évszakokat bizonyos jelenségekhez kötik, például hurrikán évszaka, tornádó évszak vagy erdőtűz évszak.
Az ókori egyiptomi naptár három évszakot különböztet meg: áradás (ahet), vetés (peret), aratás (semu).
Kínában a tavasz, nyár, ősz, tél mellett külön évszaknak számított a nyárutó. A hagyományok értelmében a császárnak minden évszakban más színű ruhát kellett hordania és más ételeket ennie.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az évszakok okai
[szerkesztés] Évszakok és a napok hossza
[szerkesztés] Sarkköri napok
[szerkesztés] Felosztási módszerek
[szerkesztés] Meteorológiai
ősz: szeptember 1. - november 30. , tél: december 1. - február 28. vagy 29. , tavasz: március 1. - május 31. , nyár: június 1. - augusztus 31.
[szerkesztés] Csillagászati
ősz: szeptember 23. - december 21. , tél: december 22. - március 20. , tavasz: március 21. - június 21. , nyár: június 22. - szeptember 22.
[szerkesztés] Hagyományos
 |
Ez a klimatológiai/meteorológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
