Évszak
Évszaknak a csillagászati és meteorológiai megfigyelések alapján a földi időjárás olyan hosszabb, évente ismétlődő időszakait nevezzük, melyek rendszeresen hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, és elkülöníthetőek a más tipikus jellemzőkkel leírható időjárási időszakoktól.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az évszakok kialakulása
Az évszakok kialakulása a Föld Nap körüli mozgásának, valamint a tengelyferdeségnek következménye. A tengelyferdeség[1] miatt a napsugarak beesési szöge a keringés során változik, emiatt a Földön felmelegedésbeli különbségek alakulnak ki. Ennek a különbségnek az eredménye az évszakok váltakozása. A Föld elliptikus pályán kering a Nap körül, iránya NY-K, az északi félteke telén Napközelben kering, nyáron Naptávolban. Keringési ideje 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc,[2]ezt az időszakot nevezzük csillagászati évnek.
Mérsékelt éghajlati övben négy évszakot különböztetünk meg, melyet a napfordulók választanak el egymástól:
A Föld azon részein, ahol ezek az időszakok nem elég jelentősen különböznek egymástól – példa erre a trópusi és szubtrópusi részek –, gyakran alkalmazott az:
felosztás, ami a csapadék mennyiségén alapul. Más trópusi részeken három fő időszakot, a meleg, a nedves és a hideg évszakot különböztetik meg.
Inkább helyileg alkalmazott az a felosztás, amikor az évszakokat bizonyos jelenségekhez kötik, például hurrikán évszaka, tornádó évszak vagy erdőtűz évszak.
Az ókori egyiptomi naptár három évszakot különböztet meg: áradás (ahet), vetés (peret), aratás (semu).
Kínában a tavasz, nyár, ősz, tél mellett külön évszaknak számított a nyárutó. A hagyományok értelmében a császárnak minden évszakban más színű ruhát kellett hordania és más ételeket ennie.
[szerkesztés] Az évszakok és a napok hossza
[szerkesztés] Sarkköri napok
A sarkköri napok a fény esési szöge miatt egy fél évig tartanak. Lásd alább.
[szerkesztés] Északi sarkköri napok
Éjszaka: szeptember 23–március 20. Az időjárás lehűl, kezdődik a féléves éjszaka.
Nappal: március 21–szeptember 22. Az időjárás valamennyit felmelegszik, kezdődik a féléves nappal.
[szerkesztés] Déli sarkköri napok
Éjszaka: március 21–szeptember 22. Az időjárás lehűl, kezdődik a féléves éjszaka.
Nappal: szeptember 23–március 20. Az időjárás valamennyit felmelegszik, kezdődik a féléves nappal.
[szerkesztés] Felosztási módszerek
[szerkesztés] Meteorológiai vagy Hagyományos
- Tavasz: a lombhullató növények rügyezésétől, a vándormadarak visszaköltözésétől - a hőmérséklet állandó, tartós felmelegedéséig
- Nyár: a hőmérséklet állandó, tartós felmelegedésétől - a lombhullató növények leveleinek elsárgulásáig, a vándormadarak elköltözéséig
- Ősz: a lombhullató növények leveleinek elsárgulásától, a vándormadarak elköltözésétől - a hőmérséklet fagyfont alá csökkenéséig
- Tél: a hőmérséklet fagyfont alá csökkenésétől - a lombhullató növények rügyezéséig, a vándormadarak visszaköltözéséig
[szerkesztés] Naptári
Az északi féltekén:
- Tavasz: március 1-jétől – május 31-éig
- Nyár: június 1-jétől – augusztus 31-éig
- Ősz: szeptember 1-jétől – november 30-áig
- Tél: december 1-jétől – február 28-áig, vagy 29-éig (szökőév esetén)
A déli féltekén:
- Tavasz: szeptember 1-jétől – november 30-áig
- Nyár: december 1-jétől – február 28-áig, vagy 29-éig (szökőév esetén)
- Ősz: március 1-jétől – május 31-éig
- Tél: június 1-jétől – augusztus 31-éig
[szerkesztés] Csillagászati
Az északi féltekén:
- Tavasz: március 21-étől – június 21-éig
- Nyár: június 22-étől – szeptember 22-éig
- Ősz: szeptember 23-ától – december 21-éig
- Tél: december 22-től – március 20-áig
A déli féltekén:
- Tavasz: szeptember 23-ától - december 21-éig
- Nyár: december 22-étől - március 20-áig
- Ősz: március 21-étől - június 21-éig
- Tél: június 22-étől - szeptember 22-éig
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ A földtengely ferdesége a keringés során nem változik, mindig a Sarkcsillag felé mutat.
- ↑ A Föld keringése és az évszakok
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a klimatológiai/meteorológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
