Mérsékelt öv

A mérsékelt öv zöld színnel kiemelve

A mérsékelt öv mindkét félgömbön a 23,5° és a 66,6° szélességi fokok között fekszik. A két mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb. a 40° közé eső részét szubtrópusoknak is nevezik. Az öv nevét onnan kapta, hogy benne a fő éghajlati elemek középértékei a forró övben, illetve a hideg övben szokásosak közé esnek, mint a hogy földrajzilag is ezek között foglal helyet. Ez a köztes helyzet nem érvényes az egyes éghajlati elemek egyedi (napi) értékeire: általános szabály, hogy a mérsékelt övben ezek évszakossága és eseti ingadozása is jóval nagyobb, mint akár a hideg, akár a forró övben szokás.

A mérsékelt övi éghajlat az éghajlatok egyik alaptípusa. Az övezetben a nyugati szelek uralkodnak. Általános a négy évszak. Az évi középhőmérséklet 0–20°C. A legmelegebb hónap középhőmérséklete 15-25°C, a leghidegebbé –5 – -10°C.

Éghajlattípusok

A mérsékelt égövben (is) több éghajlat alosztályt, illetve altípust különböztetünk meg, főképpen a csapadék mennyisége és jellege, továbbá a hőmérséklet évi ingása alapján.

A mérsékelt övi szárazföldi területek éghajlattípusai:

• Mérsékelt éghajlat
  • Hideg mérsékelt éghajlat
    • Tundraéghajlat
    • Szubarktikus éghajlat
  • Meleg mérsékelt éghajlat
    • Kontinentális éghajlat
    • Óceáni éghajlat
    • Mérsékelt övi sztyeppéghajlat
    • Mérsékelt övi sivatagi éghajlat

• Hegyvidéki éghajlat

• Szubtrópusi éghajlat
  • Szubtrópusi monszunéghajlat
  • Mediterrán éghajlat

ezenkívül helyenként előfordul:

• Trópusi éghajlat
  • Trópusi monszunéghajlat
  • Trópusi sztyeppéghajlat
  • Trópusi sivatagi éghajlat

Források

• Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 17. o. ISBN 963-9257-09-5
• Mérsékelt övezet
• A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)