Mérsékelt öv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A mérsékelt öv zöld színnel kiemelve

A mérsékelt öv mindkét félgömbön a 23,5° és a 66,6° szélességi fokok között fekszik. A két mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb. a 40° közé eső részét szubtrópusoknak is nevezik. Az öv nevét onnan kapta, hogy benne a fő éghajlati elemek középértékei a forró övben, illetve a hideg övben szokásosak közé esnek, mint a hogy földrajzilag is ezek között foglal helyet. Ez a köztes helyzet nem érvényes az egyes éghajlati elemek egyedi (napi) értékeire: általános szabály, hogy a mérsékelt övben ezek évszakossága és eseti ingadozása is jóval nagyobb, mint akár a hideg, akár a forró övben szokás.

A mérsékelt övi éghajlat az éghajlatok egyik alaptípusa. Az övezetben a nyugati szelek uralkodnak. Általános a négy évszak. Az évi középhőmérséklet 0–20 °C. A legmelegebb hónap középhőmérséklete 15-25 °C, a leghidegebbé -5 – -10 °C.

Éghajlattípusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mérsékelt égövben (is) több éghajlat alosztályt, illetve altípust különböztetünk meg, főképpen a csapadék mennyisége és jellege, továbbá a hőmérséklet évi ingása alapján.

A mérsékelt övi szárazföldi területek éghajlattípusai:

ezenkívül helyenként előfordul:

  • Trópusi éghajlat
    • Trópusi monszunéghajlat
    • Trópusi sztyeppéghajlat
    • Trópusi sivatagi éghajlat

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]