Patagónia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Patagónia az elterjedt definíció szerint (narancsszínnel).
A Nahuel Huapi-tó, az argentínai Bariloche közelében.

Patagónia földrajzi régió Dél-Amerika legdélebbi részében, amelyen Argentína és Chile osztozik. Körülbelül akkora, mint Németország háromszorosa, de ezen a hatalmas területen csak mintegy kétmillió ember él.

Nyugati és déli részét az Andok hegyei borítják, keleti részén fennsíkok és alföldek osztoznak.

Neve a patagón[1] szóból származik, amelyet Magellán használt a vidék őslakóira, akikről azt hitték, hogy óriások. A patagónok valóban nagy termetűek voltak a korabeli spanyolokhoz képest, de nem óriások.[2]

Az Andoktól keletre Patagónia a Neuquén és Colorado folyóktól délre terül el. Az Andoktól nyugatra a déli szélesség 39. fokától délre helyezkedik el, kivéve a Chiloé-félszigetet, amely nem része Patagóniának.[3]

Az Andoktól keletre Patagónia argentin részéhez Neuquén, Río Negro, Chubut, Santa Cruz és Tierra del Fuego tartományok tartoznak hozzá, ezen kívül Buenos Aires, Mendoza és La Pampa tartományok déli csücske. A chilei részhez tartozik Los Lagos régió déli része, illetve Aisén és Magallanes régiók. Nem tartoznak Patagóniához Antarktisz Chile és Argentína által egyaránt igényelt területei.

Népesség és szárazföldi terület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Patagónia országok közötti területi, népességi és népsűrűségi megoszlása:[4][5]

Ország Terület
(km²)
Népesség
(fő)
Népsűrűség
(fő/km²)
Argentína 786 983  1 738 251 2,2
Chile 256 093  261 289 1,0
Összesen 1 043 076  1 999 540 1,9

Fizikai jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Patagónia legnagyobb része kiterjedt, sztyeppeszerű síkság, amely helyenként száz méter magas teraszokat képezve emelkedik, kavics borítja és alig él meg rajta növényzet.[3] A síkságok mélyedéseiben sós- vagy édesvizű tavak helyezkednek el. Az Andokhoz közeledve a kavics fokozatosan porfír, gránit és bazalt megszilárdult lávafolyásainak adja át a helyét, több lesz az állat. A növényzet is egyre dúsabb lesz és hasonló a nyugati part flórájához. Főképp délibükkből és fenyőkből állt. A nyugati Andok nagy mennyiségű esője és a hideg parti vizek együtt hideg, nedves légtömegeket hoznak létre, hozzájárulva a déli félteke legnagyobb jégmezőinek kialakulásához az Antarktiszon kívül.[3]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Antonio Pigafetta, Relazione del primo viaggio intorno al mondo, 1524: "Il capitano generale nominò questi popoli Patagoni." Magellán anyanyelvén, a portugálban a szó patagão lehetett, vagy emberei spanyol nyelvén patagón. Későbbi értelmezés szerint jelentése „nagylábú”, de eredete egy kora-16. századi spanyol regény egyik hősének neve lehet.
  2. Fondebrider, Jorge. chapter 1 (Ámbitos y voces), Versiones de la Patagonia, 1st edition (spanyol nyelven), Buenos Aires, Argentina: Emecé Editores S.A., 29. o (2003). ISBN 950-04-2498-3 
  3. ^ a b c Patagonia: Natural History, Prehistory and Ethnography at the Uttermost End of the Earth, C. McEwan, L.A. Borrero and A. Prieto (eds), Princeton University Press with British Museum Press, 1997. ISBN 0-691-05849-0
  4. Argentina: Population Census of 2001.
  5. Chile: Population Census of 2002.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Patagónia témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Patagonia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.